Na de ki (mi) ölte meg Mátyás királyt?

Mit mutat meg nekünk egy UNESCO-világörökség alatt álló szauna-és fürdőkultúra Észtországban? Anna Hints észt rendező Oscarra viszi az erről készült dokumentumfilmjét, mi pedig többet kéne együtt áztassuk a testünket, magunk és egymás érdekében.

Az ember egyedül túlélhet ugyan, de kiteljesedni és elégedett életet élni igazán elfogadó kapcsolatok nélkül nem valószínű, hogy lehet. Szó esik még arról is, hogy mi a célja a párterápiának és hogy kik és mikor fordulnak szakemberhez párkapcsolati problémákkal.

A párkapcsolati beszéd különbözik a hétköznapitól – mondja a szakember, akivel arról beszélgettünk, hogy mi is az a párterápia, kik veszik igénybe és mikor érdemes terapeutához fordulni. Interjúnk első része.

Bár 1989 után születtem, a rendszerváltást követő évtizedek rohamosan változó városképei mellett még elevenen él bennem valami, ami sokunk gyerekkorához köthető, és a huszadik századhoz szokott szemünkbe égett.

– kérdezték tőlem mostanában párszor, amikor valamilyen, első hallásra fület nem különösebben melengető metálzenei produkciót mertem megmutatni, még az Amorphis és Sólstafir zenekarok kolozsvári koncertjeit megelőzően.

A kolozsvári születésű, korábban Bécsben, jelenleg Magyarországon élő mágikus festővel, bábossal, íróval hatalmas szellemi és lelki utazást tettünk a művészet, no meg az élet bugyraiban. És többek közt az is kiderült, hogy az alkotó bizonyos értelemben folyamatosan Erdélyt festi meg képein.

László Noémi új könyvének kolozsvári bemutatóján jártunk.

Mennyi munkába telik, míg elkészül egy tetoválás? Mennyire vegyük komolyan, ha bőrünkre akarnánk varratni valamit és mi rejtőzhet a tetoválás filozófiája mögött? Ha nem is állna szándékunkban festéket karcoltatni a bőrünkbe, akkor is izgalmas betekintést nyerni ebbe a sokszor nagyon intim művészeti világba, ami köszöni szépen, él és virul, és egyre nagyobb népszerűségnek örvend.

Gyertyaláng, virág és néhány halottak napi vers. Megmutatjuk, milyen a Házsongárd november első estéjén.

Ha kimondatik a mágikus szó, PARIZER, azonnal ködös reggelek, a sarok mögé kanyarodó sorok, szója és egyéb vasfüggönyös emlékek jutnak az ama kort megért ember eszébe. Na de eltelt bő 30 év. És a parizer felmászott a magas polcra.

Hogyan születhetnek saját világok egy konyhában, egy nappaliban? Hát úgy, hogy nincs más választásunk. És tulajdonképpen így is lehet – méghozzá magas szinten.

Mi a helyzet a rocktörténet legnagyobb sztorijaival? Kellene-e tanítani az iskolában a P. Mobilt vagy az LGT-t? Meghalt-e a rock’n’roll? Ezekre a kérdésekre és még másokra is keressük a választ az interjúban.

Kerek 50 éves az első hazai színes tévéfilmsorozat. Amelyet Kolozsvárott és Nagyváradon forgattak. Ha megnézzük, igazi időutazásban is lehet részünk.

A pozsonyi csata 907 júliusának elején egy vélhetően több napig elhúzódó ütközet volt a Keleti Frank Királyság és a pogány Magyar Fejedelemség erői között, ami a magyarok győzelmével ért véget. De számos kérdés azóta is megválaszolatlan maradt a csata körülményeit illetően.

Itt van hely mozdulni, élni, lélegezni – gondoltam Aradon jártamban, és beszélgetőtársam megerősítette benyomásaimat. Szó esett még az aradi magyarokról, elvándorlásról, maradásról, asszimilációról.

Tudor Giurgiu új filmje, a Szabadság (Libertate) az 1989-es romániai forradalom egyik iszonyatos momentumát használja fel arra, hogy rávillantson, miért olyan ez a mai Románia, amilyen.

Aki emellett muzeológus is, a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem állattani múzeumának lelkes és hozzáértő munkatársa. És akivel a fentiek mellett madarakról, az állattartás felelősségéről, taxidermiáról és természetesen az értékes kincseket őrző múzeumról is beszélgettünk.