Nagyítás
2018. november 9., 10:18
A magyar–román kapcsolatok elég mélyen szárnyalnak, az őshonos európai kisebbségek helyzetéről szóló Kalmár-jelentés „atyja” mégis derűlátó.
2018. november 7., 09:50
Az egykori ezeréves határ vidékén az egyszeri látogató számára is nyilvánvaló a letűnt korok enyészete, viszont a turizmus nagyot lendíthetne a helyzeten, mivel a térség káprázatosan szép.
2018. november 2., 14:40
A Kárpát-medencétől búcsúzó Duna olyan dühvel töri át a Kárpátok Balkán-hegységbe hajló vonulatát, hogy abba a hajósok is beleremegtek. A rómaiak, Széchenyiék, majd a román és jugoszláv kommunisták enyhítették valamelyest a haragját.
2018. október 27., 16:20
A centenáriumát ünneplő Románia egyik legnagyobb szégyene Herkulesfürdő mai állapota.
2018. október 26., 17:46
Ezt Solymosi Zsolt kérdezte, aki társával, Mátyás-Metz Dáviddal együtt a Selyem útján jutott el a Csontok útjáig – Kolozsvárról Magadanba, terepjáróval.
2018. október 23., 17:27
Megrendítő emberi sorsokról beszélgettünk a kolozsvári történésszel, aki szerint a mai napig nincs jelen kellőképpen a köztudatban a szovjetek által elhurcolt erdélyi magyar civilek kálváriája.
2018. október 19., 10:16
Ceaușescu a magyarok bőrén építgette a román nacionálkommunizmust, és reformok helyett szélsőséges nacionalizmussal takarózott, ahogy komolyabb válsághelyzetbe került.
2018. október 11., 19:00
A gyulafehérvári román nemzetgyűlésről sok szó esik a centenárium évében, de csak kevesen beszélnek arról, hogy 1918 decemberében ellen-nagygyűlést is tartottak Kolozsváron. Erről is beszélt a Korunk Akadémia legutóbbi meghívottja, Fodor János történész.
2018. szeptember 29., 10:45
Nemzedéki csalódások és elégtételek, a politikusi és a költői létforma különbségei, Erdély mint képzelt és lehetséges közös haza: nagyinterjúnk az RMDSZ egykori elnökével.
2018. szeptember 28., 09:30
Kalóz János a zombidrogok aktuális témájából kiindulva emberi mivoltunk legsérülékenyebb belső tájain kalauzolt végig.
2018. szeptember 19., 03:19
És került Erdély elkerülhetetlenül Romániához. Centenáriumi minisorozat az impériumváltásról.
2018. szeptember 12., 17:48
Otthon, a játszótéren, az iskolában, magánórákon, filmet nézve – így tanuljuk meg az állam hivatalos nyelvét. Vagy nem.

összesen: 167 db | 12 db/oldal

első vissza 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 következő utolsó
Nem mindenki örült a szokatlan simogatásnak.
Van, aki úgy gondolja, hogy a farok csóválja a román kutyát. Vagyis a lefgontosabb a Moldovai Köztársasággal való egyesülés, az autópályák, kórházak, iskolák várhatnak.
Persze, szó van az interjúban föderalizációról, egyesülésről, nackóróllerről, lopkovics politikai elitről, jövőtlenségről, amiről csak Románia kapcsán beszélni lehet.
A Flightradar24 repülőgép-figyelő alkalmazás rögzítette, amint egy gép körbesatírozta az eget Kolozsvár környékén.
Mi ott voltunk, hogy Önnek ne kelljen: gyakorlatilag nulla érdeklődés mellett a 4S Street és a No Sugar nyerte idén a Legszebb Erdélyi Magyar Dal két kategóriájának díját.
Itt az újabb kolozsvári megaberuházás. Önök kérték!
Centenáriumi reklámkiállítás keretében süllyedhet alá a (nem csak) kolozsvári közönség a százéves múlt időnként hátborzongató termékkínálatába. A magyar termékek persze kisebbségben vannak.
Nem baj, ha össze-vissza beszélünk. Nem baj, ha keverjük a szezont a fazonnal. Fő, hogy rúgjunk egyet a magyarokon. Kábé így lehet röviden jellemezni a patrióta román sajtót.
Hallottak önök Victor Negrescuról? Nem? Sebaj. Sőt, mindegy. Valami ex-miniszter. Még rendes tárcája se volt.
Dehogyis! Arról van szó, hogy a Szabók bástyája előtt álló szobor restaurálását végző vistai kőfaragó cégnek történetesen ez a neve. De azért az összhatás kellőképpen vicces.
Ha már Bukarestben járt, a magyar külügyminiszter adott egy villám(ló)interjút. Amivel valószínűleg ismét kiveri a biztosítékot az összes román patriótánál.
Újabb iskolaügy szítja a kedélyeket, ezúttal Nagyváradon.
A magyar–román kapcsolatok elég mélyen szárnyalnak, az őshonos európai kisebbségek helyzetéről szóló Kalmár-jelentés „atyja” mégis derűlátó.
Melyet inkább neveznénk balkáninak. De annak örültünk, hogy a tengeri herkentyűket a Fekete-tengerből, és nem a legközelebbi szupermarketből hozták.