// 2025. július 9., szerda // Lukrécia
a víz az élet

Hegyizene – gyönyörű és elgondolkodtató filmet készített Szendőfi Balázs a Szigethegységről

// HIRDETÉS

A budapesti halkutató és természetfilmes legújabb alkotása egyszerre mutatja meg az Erdélyi Szigethegység vizes élőhelyeinek évmilliós és kortárs arcait.

Nem tudtuk, mennyire hiányzott már látni egy bolyhos vízirigó-fiókát a sekély patakban caplatni tegzeslárva után kutatva fretless basszusgitár-futamokra. Valószínűsíthetően az sem fordult meg a fejünkben, hogy tulajdonképpen nem is olyan nehéz éppen fialó foltos szalamandrát látni pár centiről, ha tudjuk, hova tegyük a kamerát a vízbe – így, ha épp a béka segge alá nem is, de a szalamandráé alá biztos bekerülünk, ami a perspektívát illeti.

Forrás: Szendőfi Balázs Facebook-oldala

Forrás: Szendőfi Balázs Facebook-oldala

// HIRDETÉS

Nem biztos, hogy átfutott az agyunkon az, hogy a gyepibéka-fiúknak megvastagodik a „hüvelykujja”, de csakis azért, hogy jobban tudjanak megfogózkodni párzás közben a gyepibéka-leányok hátán. Azt pedig feltehetően el is felejtettük – s mint kiderül később, sok mást is –, hogy a csúszómászók birodalmában is mennyi csoda rejtőzik, ha az ember egy kicsit odahajol hozzájuk. Például a kárpáti kék meztelencsiga, amelynek királykék pőresége mellett a „torkában dobog a szíve” – na nem azért, mert izgulna, bár kik vagyunk mi, hogy ezt eldöntsük –, és ezt a testén levő nyíláson keresztül még láthatjuk is.

Ha van hozzá egy jó kamera. És van. Szendőfi Balázs kamerája az,

de elsősorban Szendőfi Balázs szeme kell hozzá, elhivatottsága, kitartása, hogy azt a kamerát oda tegye, ahová kell.

Merthogy Szendőfi Balázs elkötelezte magát amellett, hogy a vizek élővilágát a nagyközönség elé tárja, ráadásul ingyen és bérmentve.

Igazi független és autodidakta módon rakta össze az Erdélyi Szigethegység karsztos-dolinás-víznyelős vidékéről szóló dokumentumfilmjét, a Hegyizenét, amit a kolozsvári közönség a Művész moziban láthatott március 4-én, méghozzá a szerző jelenlétében.

A budapesti szerző pedig – aki írta, rendezte, forgatta, vágta és a zenéjét is szerezte – elárulta, hogy a Hegyizene most bemutatott első része hamarosan a YouTube-on is elérhetővé válik, csakúgy, mint a korábbi, szintén vízi világot bemutató dokumentumfilmjei (például a Volt egyszer egy vadvízország, Hegyek-völgyek halai, A szőke tó, vagy az Eltékozolt vizeink), amelyek ezidáig a magyarországi vizes élőhelyek bemutatására és megőrzésére, védelmére tett kísérletek mementóivá váltak, és nem csak ökológuskörökben.

Szendőfi pedig az utóbbi években azzal foglalkozott, hogy rendszeresen visszajárt Erdélybe,

hogy azoknak a vizeknek a forrásvidékét is feltérképezze sajátos látásmódjával, amelyek aztán a határon túl (értsd itt: Magyarországon) lassan belefolynak a Marosba, a Tiszába valahol az Alföldön.

Az Erdélyi Szigethegységnek Szendőfi hangot is adott, narrációt lehelt belé, hogy elmondhassa, mi történt vele az évmilliók során, s mai formájába hogyan avatkozott bele az ember jelenléte. Merthogy az ember, ahol megjelenik, ott sebet ejt – és hiába akarnánk emberi hangot adni a Kárpát-medence őserdeinek, hogy elmeséljen bármit is, a képek beszélnek magukért.

Az ember ugyanis ritkán hallja meg, hogy mit mond neki a természet, annyira leválasztotta magáról.

Pedig ő is a része, és – ahogy a rendező is fogalmazott –, saját magán is sebet ejt azáltal, hogy nem veszi figyelembe azt a pusztítást, amit tulajdonképpen magának is okozott.

Nincs könnyű dolga annak, aki a természetvédelmi és ökológiai szempontok szerint láttat, mert nehéz elkerülnie, hogy ne váljon didaktikussá. A cél azonban egy arany középút lenne: jobb belátásra bírni az embereket, hogy ne húzzon el az élet a szemük előtt úgy, hogy nem ismertek meg belőle semmit, s ezáltal nem tudatosult bennük, hogy értékekkel vannak körülvéve.

Akkor is, amikor drónfelvételről láthatjuk, hogy Pádison kocsisorok kígyóznak a kempingeknél, a sátrak közé hajtják be a juhokat (mennek azok maguktól is), a tehenek lopják az ételt a táborozó asztalokról, és a vízpartok tele vannak szeméttel, a tábortüzek füstjétől pedig alig lehet lélegezni.

„Kontrasztanyagként” viszont ott van a vízirigó pulzáló mozgása: mintha csak guggolni készülne, rugózva egyensúlyoz a nedves köveken – mint kiderült, a rugózó mozgás védelemként szolgál számára, ahogy álcázza magát a zubogó patakokban és folyókban, s erre fiókáját is megtanítja. Kétségkívül ellágyul az néző szíve, amikor a fehértorkú felnőtt madarat és bolyhos fiókáját megpillantja „táncolni” egy kövön.

Az őserdők lombja között havasi szürkebegyek, nagy őrgébicsek, örvös rigók bújkálnak, odalenn alpesi gőték násztánca zajlik egy pocsolyában. A vipera hajnali dermedtsége lassan felenged a napon. A kígyó nem hall: amint a havasi legelőn elindul a nyáj, a föld rezgéseiből érzi, hogy tovább kell állnia, védekezően tekeredik össze, majd tovasiklik a harmatos fűben. A ragadozó jelenlétére azonban mi más hívhatná fel a többi élőlény figyelmét, mint a szajkó – az éktelen rikácsolásnak kétségkívül megvan a hatása, hiszen a hangzavarra mindenki elfut vagy felröppen.

Csak az ember nem fut sehova. Maga elől fut.

Az Erdélyi Szigethegység évszázados érclelőhely, amelynek nyomai ma is sajgó, gennyes sebek a tájon. Szászavinc (románul Geamăna) egy mára elnéptelenedett település Romániában, helyén egy ökológiai katasztrófa után egy mérgező zagytározó terül el. A kénsavas zagytározó szintje évről évre egy métert emelkedik a működő verespataki rézbányák nedves, flotációs (úsztató) ércdúsító technológiája miatt.

Látképe drónról absztrakt festményként terül el, mintha Jackson Pollock ecsetvonásaival kerültek volna oda valami faágakra emlékeztető vonalak. A neonos, kék szennyvíz és a bivalyszürke iszap alatt folyó víz mintha valami távoli bolygó arcát mutatná. Csakhogy ez a mi bolygónkon van.

Az Aranyos az egyik legszennyezettebb folyó Romániában.

Messziről látszik, ahogy a partjairól lehajló faágakon fennakad a sokéves szemét, az élénk színű műanyagok elcsipkéződnek, szétszalagosodnak. De közelről ijesztőbb: az erózió működik, a lassan bomló szintetikus anyagok a patakmederben szétmorzsolódnak. A kamera élőben veszi föl, ahogy a mikroműanyagok leválnak és az ökoszisztéma véráramába kerülnek – visszakerül hozzánk, amit kidobtunk.

Bár Szendőfi nem kizárólag a pusztulás végigkövetésének gyászfolyamatára összpontosít filmjében,

vágási technikája megdolgozza a néző érzelmeit.

Nem is csoda, hiszen egy zenészcsaládból származik, és eredetileg is ez a szakmája, a filmzene is az ő alkotása többedmagával. A basszusfutamok az ő keze alól kerülnek a filmbe, a ritmus pedig diktál: a vetítésen el is mondta, hogy fordítva dolgozik, mivel előbb van meg a zene, és utána illeszti hozzá a képeket, hogy a ritmussal illeszkedhessen. Ezt olyan mesterien műveli, hogy tanítani lehetne: a természetfilmekbe egyébként is bele van kódolva a spontaneitás, a hirtelen rendeződő káosz,

csak meg kell szelídíteni és formát kell adni neki.

Hiszen a sokadik nekifutásra fölvett úszó vízicickányhoz, cipekedő kempingezőkhöz és földet szabdaló kvadozókhoz is megvan a ritmus, legyen az dubstep, progresszív rock, folk-dub vagy ambient.

Legyen az Pádis, a Csodavár (Cetățile Ponorului), a Szegyesd-völgye vagy a Fekete-Körös, a Szigethegység karsztvidéke, Szendőfi nem nyúl mellé, amikor kontrasztba helyezi az évmilliók alakította ősi vidéket az ember alakította felszabdalt tájjal. Ezzel pedig szívességet tesz nekünk: azt mutatja meg, hogy a víz maga az élet, mi pedig nem követhetünk el öngyilkosságot azzal, hogy hagyjuk az egészet leromlani és megmérgezni.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Az első medve – tizenkilencedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”

Magánélet-e a korrupció? Avagy mit üzen az alkotmánybíróság legutóbbi döntése?

Varga László Edgár

A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A nagyváradi polgármesteri hivatal torkán akadt a premontrei apát

Sólyom István

A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.

A zene, amely miatt a hadsereg lerohant egy köztársaságot… és más történetek

Szántai János

A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Ismét embert ölt a medve! Nem! Egy kretén miatt legyilkoltak egy háromgyermekes macianyut!
Főtér

Ismét embert ölt a medve! Nem! Egy kretén miatt legyilkoltak egy háromgyermekes macianyut!

Az ember igyekszik érteni, hogy a természetet óvni kell. És azt is, hogy az állatokat szeretni kell. De azt is meg kellene érteni, hogy jelen pillanatban nem az embernek kell mennie, hanem a medvének. Pont.

Ellehetetlenítik a romániai magyar oktatás jövőjét a kormány közoktatást érintő intézkedései az RMPSZ szerint
Krónika

Ellehetetlenítik a romániai magyar oktatás jövőjét a kormány közoktatást érintő intézkedései az RMPSZ szerint

Válságba taszítják a közoktatást a bukaresti kormány válságkezelési intézkedés-tervezetének előírásai a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége szerint. A szakmai szervezet teljes egészében elutasítja a kilátásba helyezett megszorításokat.

Motorbiciklist ölt meg egy medve a Transzfogarason – hírek csütörtökön
Főtér

Motorbiciklist ölt meg egy medve a Transzfogarason – hírek csütörtökön

Állami költségvetésből buliztak a Salromnál, miközben megfeszített erővel keresték a hatóságok a parajdi bányakatasztrófa megoldását. A betegszabadságokat is érintik a kormány új megszorítási intézkedései.

Helikopter segítségét is kérték a fenyédi autóbalesethez
Székelyhon

Helikopter segítségét is kérték a fenyédi autóbalesethez

Két autó ütközött Fenyéden vasárnap délután. A balesetben hárman sérültek meg, egyiküket helikopterrel szállították el a marosvásárhelyi kórházba.

A nyugdíjakat is érintő módosító javaslatokat nyújtott be a PSD a deficitcsökkentő intézkedéscsomaghoz
Krónika

A nyugdíjakat is érintő módosító javaslatokat nyújtott be a PSD a deficitcsökkentő intézkedéscsomaghoz

Több módosító javaslatot nyújtott be a Szociáldemokrata Párt (PSD) a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló törvénytervezethez, amelyért hétfőn készül felelősséget vállalni a kormány a parlamentben.

Elsőfokú árvízvédelmi készültséget rendeltek el Hargita és Kovászna megyében is
Székelyhon

Elsőfokú árvízvédelmi készültséget rendeltek el Hargita és Kovászna megyében is

Elsőfokú árvízvédelmi készültséget rendelt el hétfőn az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) tizenöt megye folyóvizeire.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Az első medve – tizenkilencedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”

Magánélet-e a korrupció? Avagy mit üzen az alkotmánybíróság legutóbbi döntése?

Varga László Edgár

A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A nagyváradi polgármesteri hivatal torkán akadt a premontrei apát

Sólyom István

A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.

A zene, amely miatt a hadsereg lerohant egy köztársaságot… és más történetek

Szántai János

A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.

// HIRDETÉS