A budapesti halkutató és természetfilmes legújabb alkotása egyszerre mutatja meg az Erdélyi Szigethegység vizes élőhelyeinek évmilliós és kortárs arcait.
Nem tudtuk, mennyire hiányzott már látni egy bolyhos vízirigó-fiókát a sekély patakban caplatni tegzeslárva után kutatva fretless basszusgitár-futamokra. Valószínűsíthetően az sem fordult meg a fejünkben, hogy tulajdonképpen nem is olyan nehéz éppen fialó foltos szalamandrát látni pár centiről, ha tudjuk, hova tegyük a kamerát a vízbe – így, ha épp a béka segge alá nem is, de a szalamandráé alá biztos bekerülünk, ami a perspektívát illeti.

Forrás: Szendőfi Balázs Facebook-oldala
Nem biztos, hogy átfutott az agyunkon az, hogy a gyepibéka-fiúknak megvastagodik a „hüvelykujja”, de csakis azért, hogy jobban tudjanak megfogózkodni párzás közben a gyepibéka-leányok hátán. Azt pedig feltehetően el is felejtettük – s mint kiderül később, sok mást is –, hogy a csúszómászók birodalmában is mennyi csoda rejtőzik, ha az ember egy kicsit odahajol hozzájuk. Például a kárpáti kék meztelencsiga, amelynek királykék pőresége mellett a „torkában dobog a szíve” – na nem azért, mert izgulna, bár kik vagyunk mi, hogy ezt eldöntsük –, és ezt a testén levő nyíláson keresztül még láthatjuk is.
Ha van hozzá egy jó kamera. És van. Szendőfi Balázs kamerája az,
Merthogy Szendőfi Balázs elkötelezte magát amellett, hogy a vizek élővilágát a nagyközönség elé tárja, ráadásul ingyen és bérmentve.

Igazi független és autodidakta módon rakta össze az Erdélyi Szigethegység karsztos-dolinás-víznyelős vidékéről szóló dokumentumfilmjét, a Hegyizenét, amit a kolozsvári közönség a Művész moziban láthatott március 4-én, méghozzá a szerző jelenlétében.
A budapesti szerző pedig – aki írta, rendezte, forgatta, vágta és a zenéjét is szerezte – elárulta, hogy a Hegyizene most bemutatott első része hamarosan a YouTube-on is elérhetővé válik, csakúgy, mint a korábbi, szintén vízi világot bemutató dokumentumfilmjei (például a Volt egyszer egy vadvízország, Hegyek-völgyek halai, A szőke tó, vagy az Eltékozolt vizeink), amelyek ezidáig a magyarországi vizes élőhelyek bemutatására és megőrzésére, védelmére tett kísérletek mementóivá váltak, és nem csak ökológuskörökben.
hogy azoknak a vizeknek a forrásvidékét is feltérképezze sajátos látásmódjával, amelyek aztán a határon túl (értsd itt: Magyarországon) lassan belefolynak a Marosba, a Tiszába valahol az Alföldön.
Az Erdélyi Szigethegységnek Szendőfi hangot is adott, narrációt lehelt belé, hogy elmondhassa, mi történt vele az évmilliók során, s mai formájába hogyan avatkozott bele az ember jelenléte. Merthogy az ember, ahol megjelenik, ott sebet ejt – és hiába akarnánk emberi hangot adni a Kárpát-medence őserdeinek, hogy elmeséljen bármit is, a képek beszélnek magukért.
Pedig ő is a része, és – ahogy a rendező is fogalmazott –, saját magán is sebet ejt azáltal, hogy nem veszi figyelembe azt a pusztítást, amit tulajdonképpen magának is okozott.
Nincs könnyű dolga annak, aki a természetvédelmi és ökológiai szempontok szerint láttat, mert nehéz elkerülnie, hogy ne váljon didaktikussá. A cél azonban egy arany középút lenne: jobb belátásra bírni az embereket, hogy ne húzzon el az élet a szemük előtt úgy, hogy nem ismertek meg belőle semmit, s ezáltal nem tudatosult bennük, hogy értékekkel vannak körülvéve.
Akkor is, amikor drónfelvételről láthatjuk, hogy Pádison kocsisorok kígyóznak a kempingeknél, a sátrak közé hajtják be a juhokat (mennek azok maguktól is), a tehenek lopják az ételt a táborozó asztalokról, és a vízpartok tele vannak szeméttel, a tábortüzek füstjétől pedig alig lehet lélegezni.
„Kontrasztanyagként” viszont ott van a vízirigó pulzáló mozgása: mintha csak guggolni készülne, rugózva egyensúlyoz a nedves köveken – mint kiderült, a rugózó mozgás védelemként szolgál számára, ahogy álcázza magát a zubogó patakokban és folyókban, s erre fiókáját is megtanítja. Kétségkívül ellágyul az néző szíve, amikor a fehértorkú felnőtt madarat és bolyhos fiókáját megpillantja „táncolni” egy kövön.
Az őserdők lombja között havasi szürkebegyek, nagy őrgébicsek, örvös rigók bújkálnak, odalenn alpesi gőték násztánca zajlik egy pocsolyában. A vipera hajnali dermedtsége lassan felenged a napon. A kígyó nem hall: amint a havasi legelőn elindul a nyáj, a föld rezgéseiből érzi, hogy tovább kell állnia, védekezően tekeredik össze, majd tovasiklik a harmatos fűben. A ragadozó jelenlétére azonban mi más hívhatná fel a többi élőlény figyelmét, mint a szajkó – az éktelen rikácsolásnak kétségkívül megvan a hatása, hiszen a hangzavarra mindenki elfut vagy felröppen.

Az Erdélyi Szigethegység évszázados érclelőhely, amelynek nyomai ma is sajgó, gennyes sebek a tájon. Szászavinc (románul Geamăna) egy mára elnéptelenedett település Romániában, helyén egy ökológiai katasztrófa után egy mérgező zagytározó terül el. A kénsavas zagytározó szintje évről évre egy métert emelkedik a működő verespataki rézbányák nedves, flotációs (úsztató) ércdúsító technológiája miatt.
Látképe drónról absztrakt festményként terül el, mintha Jackson Pollock ecsetvonásaival kerültek volna oda valami faágakra emlékeztető vonalak. A neonos, kék szennyvíz és a bivalyszürke iszap alatt folyó víz mintha valami távoli bolygó arcát mutatná. Csakhogy ez a mi bolygónkon van.
Messziről látszik, ahogy a partjairól lehajló faágakon fennakad a sokéves szemét, az élénk színű műanyagok elcsipkéződnek, szétszalagosodnak. De közelről ijesztőbb: az erózió működik, a lassan bomló szintetikus anyagok a patakmederben szétmorzsolódnak. A kamera élőben veszi föl, ahogy a mikroműanyagok leválnak és az ökoszisztéma véráramába kerülnek – visszakerül hozzánk, amit kidobtunk.
Bár Szendőfi nem kizárólag a pusztulás végigkövetésének gyászfolyamatára összpontosít filmjében,
Nem is csoda, hiszen egy zenészcsaládból származik, és eredetileg is ez a szakmája, a filmzene is az ő alkotása többedmagával. A basszusfutamok az ő keze alól kerülnek a filmbe, a ritmus pedig diktál: a vetítésen el is mondta, hogy fordítva dolgozik, mivel előbb van meg a zene, és utána illeszti hozzá a képeket, hogy a ritmussal illeszkedhessen. Ezt olyan mesterien műveli, hogy tanítani lehetne: a természetfilmekbe egyébként is bele van kódolva a spontaneitás, a hirtelen rendeződő káosz,
Hiszen a sokadik nekifutásra fölvett úszó vízicickányhoz, cipekedő kempingezőkhöz és földet szabdaló kvadozókhoz is megvan a ritmus, legyen az dubstep, progresszív rock, folk-dub vagy ambient.

Legyen az Pádis, a Csodavár (Cetățile Ponorului), a Szegyesd-völgye vagy a Fekete-Körös, a Szigethegység karsztvidéke, Szendőfi nem nyúl mellé, amikor kontrasztba helyezi az évmilliók alakította ősi vidéket az ember alakította felszabdalt tájjal. Ezzel pedig szívességet tesz nekünk: azt mutatja meg, hogy a víz maga az élet, mi pedig nem követhetünk el öngyilkosságot azzal, hogy hagyjuk az egészet leromlani és megmérgezni.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Csoma Botond nem maradt adós a válasszal, szerinte süket duma zajlott eddig az átszervezésről. És az e heti cukiság: Nicușor Dan felpróbált egy VR-szemüveget, bár ő anélkül is pont ugyanúgy mozog.
Kézdivásárhelyen született 1926-ban, átélte a front borzalmait, kuláklányként kitették az egyetemről, de nem adta fel, tanár lett. Két évtizeden át vezette a kolozsvári katolikus nőszövetséget. A százéves Balogh Gizellával beszélgettünk.
RMDSZ-es törvényjavaslat: ötvenezer eurós kártérítés a medvetámadások áldozatainak. Továbbá: megkéselt egy nő egy tizenegy éves kisfiút Kolozsváron, egy másik nyolcévest pedig megvert.
Jelentkezett a Román Lottótársaság központi székhelyén tegnap a november 12-i Loto 6/49-sorsolás 5 226 582,80 lej (mintegy 980 ezer euró) értékű főnyereményének nyertese.
Számos, a 15.–20. századból származó leletet találtak a város legrégebbi polgári épületeként számon tartott nagybányai Hunyadi-házban végzett ásatások során – közölte a Máramaros Megyei Történelmi és Régészeti Múzeum
Harmincöt éves a marosvásárhelyi Milvus Csoport, amely a helyi természetvédelmi kutatásoktól az országos és nemzetközi fajvédelemig jutott. A jubileumi sajtótájékoztatón az A8-as autópálya vadátjáróiról és a veszélyeztetett fajokról is beszéltek.
Dragoș Turea dokumentumfilmjét már a kolozsvári TIFF-en is vetítették, a szebeni ASTRA filmfesztiválon pedig díjakat is elvitt – hát, teljesen jogosan. Megnéztük!
Dragoș Turea dokumentumfilmjét már a kolozsvári TIFF-en is vetítették, a szebeni ASTRA filmfesztiválon pedig díjakat is elvitt – hát, teljesen jogosan. Megnéztük!
A közösségi sport érdemi állami támogatása nemcsak egészségesebb társadalomhoz vezethetne, hanem az élsportnak is szélesebb merítési alapot biztosítana.
A közösségi sport érdemi állami támogatása nemcsak egészségesebb társadalomhoz vezethetne, hanem az élsportnak is szélesebb merítési alapot biztosítana.
A román közönségfilmgyártás fenegyerekei beváltották ígéretüket: elkészítették a posztkomcsi korszak legnézettebb román filmjének folytatását. Ezúttal a moldovai szál mellett a Z generáció manírjait belezik ki hatalmas humormachetékkel. És kéjjel.
A román közönségfilmgyártás fenegyerekei beváltották ígéretüket: elkészítették a posztkomcsi korszak legnézettebb román filmjének folytatását. Ezúttal a moldovai szál mellett a Z generáció manírjait belezik ki hatalmas humormachetékkel. És kéjjel.
Az ember vesz az ócskapiacon egy miniatűr dizájner illatot, aztán rájön, miért hiányzik ebből az országból az elegancia.
Az ember vesz az ócskapiacon egy miniatűr dizájner illatot, aztán rájön, miért hiányzik ebből az országból az elegancia.
A foglalkozása az volt, hogy másokat buktasson le, végül mégis belesétált az egyik legősibb csapdába.
A foglalkozása az volt, hogy másokat buktasson le, végül mégis belesétált az egyik legősibb csapdába.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?
A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?
Akárcsak a szerelemben, a hadseregben is tévhit, hogy az ellentétek vonzzák egymást. A NATO- és ENSZ-missziókat megjárt dr. Sztankai Krisztián őrnagy, egyetemi docens kolozsvári előadásán jártunk.
Akárcsak a szerelemben, a hadseregben is tévhit, hogy az ellentétek vonzzák egymást. A NATO- és ENSZ-missziókat megjárt dr. Sztankai Krisztián őrnagy, egyetemi docens kolozsvári előadásán jártunk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.