// 2025. szeptember 17., szerda // Zsófia
Átfestett történelem

Hamis történelem ide, szex oda, a Hunyadi-sorozat olyan izgi, hogy az ember körmét rágva várja a folytatást

Hunyadi János (Kádár L. Gellért) és Szilágyi Erzsébet (Rujder Vivien). Fotó forrása: IMDb.

Hunyadi János (Kádár L. Gellért) és Szilágyi Erzsébet (Rujder Vivien). Fotó forrása: IMDb.

Hunyadi János (Kádár L. Gellért) és Szilágyi Erzsébet (Rujder Vivien). Fotó forrása: IMDb.

// HIRDETÉS

Mi, magyarok, szeretünk tisztelegni (történelmi) hőseink előtt. Ám ha megjelennek a vásznon, képernyőn, azonnal kitör a botrány: miért ilyen? Miért nem olyan? Pláne, miért nem amolyan?

Meg szoktam nézni a magyar botrányfilmeket. Elsősorban azért, mert érdekel a magyar film, mint olyan. De azért is, mert lenyűgöz, hogy egy nagy filmművészeti múlttal rendelkező kis országban és elcsatolt területein több millió filmkritikus él.

Tényleg, az ember előtt hirtelen megjelenik a kép, amint hatalmas tömegek ostromolják a különböző filmes oktatást (is) nyújtó egyetemek épületeit, hogy bejussanak egy-egy filmesztétika-, filmtörténet-, dramaturgia- vagy más kurzusra. Nyilván azért, hogy magukba szippantsák mindazt a tudást és tapasztalatot, amelyet mázsás buzogányként pörgethetnek (esetleg malomkőként dobálhatnak), amikor eljön az ideje, vagyis bemutatják a következő botrányfilmet. Ja, a töméntelen kritikus kreatívírás-kurzusokon is részt vesz. Erre csak az alapján következtetek, amilyen kreatívan forgatják a kritikai fegyverarzenált. Például:

// HIRDETÉS
Ezt is sikerült nagyon sok pénzből nagyon elbaszni!

Vagy: Mi ez a szar? Kretének ezek? Mélyenszántó érvelés, nem?

Megnéztem például a Hadikot, a Petőfi-filmet, de a Semmelweist is. Írtam is róluk (itt, itt meg itt): nem rossz munka egyik sem. Komolyan. Vitázni róluk, kritizálni őket lehet, kell is. Nem filmtörténeti jelentőségű művek, megvannak a maguk bajai. De korántsem olyan katasztrofális alkotások, ahogyan a több millió magyar filmkritikus egy része állítja (hörgi). Ezek után naná, hogy alig vártam a még több pénzből, még több pénzből és még több pénzből elkészített, Hunyadi című történelmi tévésorozatot (a 10 rész a hírek szerint összesen 22,5 milliárd forintba került). És amióta elkezdődött, nézem. A tévében. Olyan régimódian.

Hunyadi János, ezúttal szinte talpig vasban, törökverő indulattal. Fotó forrása: IMDb.

Hunyadi János, ezúttal szinte talpig vasban, törökverő indulattal. Fotó forrása: IMDb.

Mint annak idején a szüleim (és több millió ember) a Dallast, amikor szombat esténként kiürültek Kolozsvár (és az ország) utcái.

Az a tévé-élmény a kommunista múlté. Ma Netflix van, Hulu van, Disney+ van, Prime Video van, HBO Max van, Tubi van, hogy a neten kazalban heverő gagyi minőségű filmek, sorozatok millióiról ne is beszéljek. Az ember gyakorlatilag azt néz, amit akar, akkor, amikor akarja.

Persze, a szabadság ezen illúziója vonzó. Ugyanakkor tovább fokozza a vizuális aritmiát, ha tetszik, amelyben élünk. Erre jó válasz a néző kíváncsiságát, figyelmét fenntartó és ritmizáló televíziós műsorrács. Ha a Hunyadit akarod nézni, szépen megvárod a szombat estét. Addig meg rághatod a körmöd, mi következik. Van az élményszerzésnek, várakozásnak, felajzásnak egy jól meghatározott szívverése, ha tetszik.

Eddig hat rész ment le a filmsorozatból. És kedves Olvasók, azt kell mondanom, irtó izgalmas.

Alig várom a hetedik részt, hadd lám, mit művel megint az a rohadék Cillei Ulrik.

Nagy a gyanúm egyébként, hogy (egyebek közt) megmérgezte Luxemburgi Erzsébetet. Mert olyan nincs, hogy valakinek a szeméből vér folyjon. Na jó, az orrából is. És olyan is ritkán van, hogy ott helyben, a trónon megboldoguljon. A történelmi források szűkszavúan annyit mondanak, hogy Erzsébet 33 évesen, 1442. december 19-én váratlanul elhunyt. Unalmas, nem? De ha a rohadék Cillei Ulrik mérgez(tet)i meg, az már juj, de izgi!

Mindezt azért írom le, mert a fent említett filmesztéták, kritikusok mellett a sorozat megjelenése óta folyamatosan hörögnek a történészek százezrei is. Hogy jaj, meghamisítják a magyar (A MAGYAR!) történelmet. Az nyilván senkit (magyart) sem zavar, hogy az amerikai történelmi filmek (lásd, western) az amerikai, a francia történelmi filmek a francia,

a bárhol készült történelmi filmek a bárhol történelmét hamisították, hamisítják és fogják is röhögve hamisítani.
Csatajelenet a sorozatból. Fotó forrása: IMDb.

Csatajelenet a sorozatból. Fotó forrása: IMDb.

Kedves közösségiháló-történész hölgyek és urak: miért is kellene egy mesének, egy mesefilmnek a történelmet elmesélnie, úgy, ahogy volt (már amennyire ismerhető és rekonstruálható az adott történelmi korszak rögvalósága)?

Jut eszembe, ha már itt tartunk, bakó kezére adhatnánk a történelmi filmek kiindulási pontjaként szolgáló regényírókat is. Például az öreg Alexandre Dumast, aki A három testőr című regényében – ó, rettenet! – hogy elferdítette Franciaország dicső történetét XIII. Lajos korában. Meg a francia királyi testőrség történetét is alaposan kiforgatta magából. De azt is mondhatnám: az aránylag unalmas valóságból remekművet faragott. Amely remekműből aztán számos remek film készült (örök kedvencem a Richard Lester-féle változat). De mondhatnánk magyar példákat is.

A Várkonyi Zoltán rendezte Egri csillagok mocsok egy történelemhamisítás.

Felháborító: tele van nem létező szereplőkkel! Akik nem létező szereplőkbe szerelmesek. És nem létező szereplőket gyilkolnak. Gárdonyi Géza pedig szégyellje magát, akárhol is van, hogy olyan vadul átírta a magyar történelem ezen igazán hősi epizódját.

Amivel egyetértek: valahol meg kell húzni a határt a kreatív szabadság áradása terén. A francia uralkodó nem párbajozhat gumibugyiban és Hunyadi Jánost sem játszhatja el egy nő (hacsak a mű nem valami groteszk vagy abszurd szatíra, például). Hogy miért? Mert Hunyadi János férfi volt. Itt a fal. Ezt nem érdemes áttörni, relativizálni. Mert akkor

könnyen el lehet jutni oda is, hogy Hunyadit egy verőköltő bodobács alakítja.

Miért ne, a művészet legyen szabad, nem? Van ma egy olyan trend, amely szerint a fenti nemleges mondat kirekesztő. XIII. Lajos igenis viselhet gumibugyit (akkor is, ha semmi drámai funkciója annak a bugyinak nincs), Hunyadit pedig eljátszhatja egy nőnemű lénytárs, hiszen lám, Jézus Krisztust is egy fekete nő fogja alakítani egy eljövendő Jézus Krisztus szupersztár-produkcióban.

Az előtérben Hunyadi első szerelme, Brankovics Mara (Törőcsik Franciska), aki aztán egy politikai alku nyomán a háttérben látszó II. Murád (Murathan Muslu, magyar hangja Kardos Róbert) oszmán szultán ölébe hull. Fotó forrása: IMDb.

Az előtérben Hunyadi első szerelme, Brankovics Mara (Törőcsik Franciska), aki aztán egy politikai alku nyomán a háttérben látszó II. Murád (Murathan Muslu, magyar hangja Kardos Róbert) oszmán szultán ölébe hull. Fotó forrása: IMDb.

Hat rész után nyugodtan a szívemre teszem a kezem s úgy mondom: a Hunyadi-sorozat története remek, szinte végig fenntartja a néző figyelmét, jól egyensúlyoz a történelmi múlt (mint háttér), a XVI. századi történelmi hőstörténet, a kosztümös nagypolitikai thriller és a szerelmi sztori között. Vannak ott hibák, de oly elenyészőek az egészhez képest, hogy azt majd egy igazi filmkritikus taglalja egy szaklapban. A filmélményen nem ejtenek csorbát.

A másik sokat hangoztatott kritika:

miért van a Hunyadi-sorozatban annyi szex?

Valóban sok van, olyan sok, hogy a készítőknek külön családbarát verziót is kellett készíteniük, hogy el ne veszítsenek egy rakás nézőt, mert hát a korhatár az korhatár. Itt A trónok harcát szokták idézni sűrűn, hogy hát abban a sorozatban is sok volt a szex, és?

Na igen, mondja a másik tábor, de ez a film magyar. És ezek a hősök magyar hősök. Akik szemérmesebbek, mint azok a kitalált kurvák és kurvapecérek A trónok harcában.

Azt tudom mondani, hogy a magyar stáb tanult a világ menő történelmi sorozatait készítőktől. Többek közt azt is megtanulta (bármennyire is közhely ez), hogy a szex eladható.

Főleg, ha nem öncélú, hanem a mese dramaturgiájának szerves részét képezi.

A Hunyadiban egyetlen olyan szexjelenetet se láttam, ami láttán azt mondtam volna, hogy na, ez így sok. Ideértem a leszbikus és homoszexuális jeleneteket is. E téren szintén van egy igen erős trend, miszerint a lehető legtöbb filmben benne kell legyen a homoerotika. Benne is van igen sok, magát progresszívnek nevező filmben, ha kell, ha nem, ha van dramaturgiai tétje, ha nincs. Mivel a Hunyadiban egyrészt nem túllihegett, másrészt hihető motivációk mentén zajlik a (homoerotikus) szex, teljes mértékben elfogadható. És szép is. Lapozzunk.

Egy nem túl nyerő páros: Luxemburgi Erzsébet (Hermányi Mariann) és Habsburg Albert (Laurence Rupp, magyar hangja Brasch Bence). Fotó forrása: IMDb.

Egy nem túl nyerő páros: Luxemburgi Erzsébet (Hermányi Mariann) és Habsburg Albert (Laurence Rupp, magyar hangja Brasch Bence). Fotó forrása: IMDb.

Érdekes módon azon senki sem háborog, mennyire tiszták a XV. század emberei.

Mert hogy ez a probléma már messziről bűzlik. A kor higiéniája ugyancsak hézagos volt. Ehhez képest a sorozat hősei, nos, makulátlannak nevezhetők. Mondjuk, ezt sem érdemes nagyon kritizálni: a filmekben vannak bizonyos konvenciók, amelyek csak úgy léteznek, mint axiómák. A valóságban például ismerjük a szuroksötétet, amikor is nem látunk semmit. A filmben ilyen nincs, mert akkor a néző azt hinné, hogy elromlott a vetítő. A koporsóban fekvő ember körül is van némi fény. Ilyen konvenció a tisztaság is: tudjuk, hogy a kor emberei (a nemesek is) koszosak, büdösek, tetvesek voltak, de elfogadjuk, hogy enni lehetnek róluk.

És ja, Hunyadi János mai szemmel egy csökött, alacsony, görbelábú fickó lehetett.

Oké, tegyük fel, erős volt, mint a bivaly, de akkor is. Ehhez képest kapunk egy magas, kigyúrt, jóképű férfit (Kádár L. Gellért, Hunyadi János megformálója kovásznai születésű, korábban a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban dolgozott), aki, nos, elmehetne sármőrnek a világ bármely menő sorozatába. Ezzel is lehet vitázni, szidni azonban nem érdemes, mert a színész derekasan teszi a dolgát akkor is, ha igazából nem ő mozgatja a sorozat egészét, hanem a körülötte forgó figurák sokszínű, intrikus kavalkádja. És ez a kavalkád az, ami kapcsán az ember a körmét rágja szombattól szombatig, amíg a tíz rész le nem fut.

Ilyen egy igai hős: ha harcolni kell, akkor ott van a sűrűjében. Fotó forrása: IMDb.

Ilyen egy igai hős: ha harcolni kell, akkor ott van a sűrűjében. Fotó forrása: IMDb.

A filmkritikusok, -esztéták és történészek millióinak pedig csak azt tudom ajánlani:

nyuszikák, lehet, hogy nem folyton azzal kellene foglalkozni, hogy ni, miért van ennek sapkája, s ha nincs, miért kéne mégis, hanem egyszerűen csak hátra kéne dőlni és élvezni minden idők legdrágább magyar mozgóképes produktumát. Mert Isten bizony, remek szórakozás!

// HIRDETÉS
Különvélemény

Gyula és Rózsika a Hójába mennek nyaralni

Sánta Miriám

Nem elég a miccs. Otthon marad a sütő. Hova fér be a kenyér? Erdő szélén nagy a kedv...

Anticikk az antiolvasásról, az antiéletről és arról, amiben vagyunk (nyakig)

Fall Sándor

Van néhány perce? Na jöjjön, mert fontos dolgokat akarok magával megbeszélni.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Egy kisváros, amelyet „elnyelt” a sós víz: Marosújvár tükör-képe

Szántai János

Az ember körbesétálja a hajdani bányavároska központját: mintha bizarr bálnatemetőben járna. Arra gondol, az Isten meg az ember jól megverte a helyet. Aztán kiderül, vannak őrangyalai is.

Metál a tó mellett – hasított a Paradise Lost és a Cemetery Skyline Szebenben

Sánta Miriám

A nagyszebeni Astra Rock fesztivál utolsó napján megérkezett az eső. Utána pedig két olyan zenekar, akik közül egyik történelmet írt, a másik meg most fogja.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Úgy megverte a dohányzáson ért diák a tanárt, hogy az kórházba került – hírmix
Főtér

Úgy megverte a dohányzáson ért diák a tanárt, hogy az kórházba került – hírmix

Nicușor Dan mindenkit biztosít, Románia képes megvédeni magát az orosz drónokkal szemben. Téglával támadt felesége nagyanyjára egy férfi.

Tömegverekedés tört ki egy Izraelből Bukarestbe tartó repülőjáraton
Krónika

Tömegverekedés tört ki egy Izraelből Bukarestbe tartó repülőjáraton

Tömegverekedés tört ki a HelloJets légitársaság Tel-Avivból Bukarestbe tartó járatán hétfőre virradóra – közölte a román határrendészet.

Mérgező növényeink – szépek, de figyelmeztetnek
Főtér

Mérgező növényeink – szépek, de figyelmeztetnek

Noha Erdély-szerte szedhetünk ehető vadnövényeket, ezeket egészen biztosan nem szedhetjük le, ha kedves az életünk. Mérgező növényeink csodálatra méltók, ezért hagyjuk őket a helyükön, alább viszont olvashatunk róluk néhány érdekességet.

Előkerült az áprilisban eltűnt háromszéki fiatal lány
Székelyhon

Előkerült az áprilisban eltűnt háromszéki fiatal lány

Megtalálta a rendőrség azt a kézdivásárhelyi 16 éves lányt, akinek eltűnéséről még április 11-én értesítették a rendőrséget, de mindeddig nem tudták, hol lehet.

Védelmi miniszter: nem lőttük le a román légtérbe behatoló orosz drónt, de megtehettük volna
Krónika

Védelmi miniszter: nem lőttük le a román légtérbe behatoló orosz drónt, de megtehettük volna

Nem a román hadsereg vagy a NATO erői lőtték le a román légtérbe szombaton behatoló orosz drónt – közölte Ionuț Moșteanu védelmi miniszter.

Fényes nappal ment be a medve Székelyudvarhelyre, órákba került elkergetni
Székelyhon

Fényes nappal ment be a medve Székelyudvarhelyre, órákba került elkergetni

Fényes nappal ment be a medve a székelyudvarhelyi háztartások közé, ezért hétfőn este lezárták a Rét utcát. Két órát tartott, amire sikerült elkergetni a nagyvadat. A hatóságok munkáját nehezítette, hogy egy bokros területen bújt el a medve.

// még több főtér.ro
Mérgező növényeink – szépek, de figyelmeztetnek
2025. szeptember 10., szerda

Mérgező növényeink – szépek, de figyelmeztetnek

Noha Erdély-szerte szedhetünk ehető vadnövényeket, ezeket egészen biztosan nem szedhetjük le, ha kedves az életünk. Mérgező növényeink csodálatra méltók, ezért hagyjuk őket a helyükön, alább viszont olvashatunk róluk néhány érdekességet.

Mérgező növényeink – szépek, de figyelmeztetnek
2025. szeptember 10., szerda

Mérgező növényeink – szépek, de figyelmeztetnek

Noha Erdély-szerte szedhetünk ehető vadnövényeket, ezeket egészen biztosan nem szedhetjük le, ha kedves az életünk. Mérgező növényeink csodálatra méltók, ezért hagyjuk őket a helyükön, alább viszont olvashatunk róluk néhány érdekességet.

„A hegyimentés nem luxus, hanem alapszükséglet”
2025. szeptember 03., szerda

„A hegyimentés nem luxus, hanem alapszükséglet”

A mentőakciók során nem a mentőcsapat a főszereplő, hanem az, akit megmentünk és hazaviszünk – vallja Kovács Zoltán Róbert, a Maros Megyei Hegyi- és Barlangi Mentőszolgálat vezetője.

„A hegyimentés nem luxus, hanem alapszükséglet”
2025. szeptember 03., szerda

„A hegyimentés nem luxus, hanem alapszükséglet”

A mentőakciók során nem a mentőcsapat a főszereplő, hanem az, akit megmentünk és hazaviszünk – vallja Kovács Zoltán Róbert, a Maros Megyei Hegyi- és Barlangi Mentőszolgálat vezetője.

Különvélemény

Gyula és Rózsika a Hójába mennek nyaralni

Sánta Miriám

Nem elég a miccs. Otthon marad a sütő. Hova fér be a kenyér? Erdő szélén nagy a kedv...

Anticikk az antiolvasásról, az antiéletről és arról, amiben vagyunk (nyakig)

Fall Sándor

Van néhány perce? Na jöjjön, mert fontos dolgokat akarok magával megbeszélni.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Egy kisváros, amelyet „elnyelt” a sós víz: Marosújvár tükör-képe

Szántai János

Az ember körbesétálja a hajdani bányavároska központját: mintha bizarr bálnatemetőben járna. Arra gondol, az Isten meg az ember jól megverte a helyet. Aztán kiderül, vannak őrangyalai is.

Metál a tó mellett – hasított a Paradise Lost és a Cemetery Skyline Szebenben

Sánta Miriám

A nagyszebeni Astra Rock fesztivál utolsó napján megérkezett az eső. Utána pedig két olyan zenekar, akik közül egyik történelmet írt, a másik meg most fogja.

// HIRDETÉS