Mavi és a többiek – a törökök néhány száz évvel később mégiscsak bevették Erdélyt

A Kossuth-díjas költőt csütörtökön, január 4-én helyezték végső nyugalomra a marosvásárhelyi református temetőben.

Amikor elegünk van a szokásosból, de azért egy jó kis káposztára fűlne a fogunk. Mi elkészítettünk egyet.

Egy ködös délutánon, karácsony előtt elővettük nagyanyáink receptjeit és az emlékeinket, majd sütöttünk hozzá aranygaluskát.

Demeter Szilárd nemrég Kolozsváron bemutatott új kötete egyrészt a szerző világnézeti hitvallása. Közben pedig olyan kérdéseket jár körül, feszeget, adott esetben hagy lógva, amelyek bárkit próbára tesznek, persze csak akkor, ha válaszolni próbál rájuk és nem lapoz tovább a sors(talanság) könyvében.

A világszerte ismert StudioRIP nyomdatechnikai szoftvert fejlesztő cég tulajdonos-programozó-mérnökei az interjú első részében pályájuk kezdeteiről, a programozás iránti szenvedélyükről beszéltek. Most elmondják, miben áll a szoftver újszerűsége, hogy miért maradnak meg tudatosan kis cégnek és hogy miért jobb a StudioRIP-nek, ha Romániában készül, nem a Szilícium-völgyben.

A világszerte ismert StudioRIP nyomdatechnikai szoftvert fejlesztő cég tulajdonos-programozó-mérnökeivel beszélgettünk szakmáról, pályakezdésről, megvalósult álmokról, szerencsés találkozásokról.

Kolozsvár egyik legismertebb órásmesterével – aki nem mellesleg többszörös országos kerékpárbajnok és az olimpiai válogatott tagja is volt – Mátyás király utcai műhelyében beszélgettünk, többek között szakmáról, múlt időről, jelen időről, a munka becsületéről, horgászatról, közösségről, emberségről.

Jánó Mihály művészettörténész és Vargha Mihály képzőművész, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója beszélgetésének szem- és fültanúi voltunk, ahol az időutazáson túl az is szóba került, hogy miként került elő egy igen fontos transzilvanista dokumentum.

Hogyan nézett ki a Trianon előtti régészet Erdélyben, különös tekintettel a római maradványokra?

Interjúnk második részében szó esik múzeumokról, nacionalizmusokról, a román közösség magyar történelmi örökséghez való viszonyulásáról is, illetve arról, mennyi esély van, ha tetszik, az úgynevezett történelmi megbékélésre.

Hogyan alakul ki a néha nehezen megragadható helyi identitás? Mi fán terem a gömböc és a spiritus vitrioli, amely az első nyomtatott magyar szakácskönyvben szerepel? Erről és sok minden egyébről is szó esik a beszélgetés első részében.

Kolozsvár Fő terének egyik ékszere végre megnyitotta kapuit a hosszú ideje tartó renoválás után. Megnéztük, milyen lett.

Nem jó Kelet-Európában tanárnak lenni. Diáknak sem. Másnak sem. A nagyrészt erdélyi színészekkel dolgozó Moldovai Katalin debütje olyan kérdéseket feszeget, amiket egyesek szívesen, mások kevésbé szeretnek feszegetni.

Tudta például, hogy Arany János imádta a ponyvát?

A kedves felesége? Valaki más? Esetleg egy bacilus vagy vírus? Agyi érkatasztrófa? Vagy egyik sem? Erre keresgélik a választ a történészek. No meg a konspiracionisták is.

Mit mutat meg nekünk egy UNESCO-világörökség alatt álló szauna-és fürdőkultúra Észtországban? Anna Hints észt rendező Oscarra viszi az erről készült dokumentumfilmjét, mi pedig többet kéne együtt áztassuk a testünket, magunk és egymás érdekében.

Az ember egyedül túlélhet ugyan, de kiteljesedni és elégedett életet élni igazán elfogadó kapcsolatok nélkül nem valószínű, hogy lehet. Szó esik még arról is, hogy mi a célja a párterápiának és hogy kik és mikor fordulnak szakemberhez párkapcsolati problémákkal.