Fotók: Sánta Miriám
Fotók: Sánta Miriám
Sajátos Erdély-tapasztalat, közösségi felelősség, angol romantika és Balassi-kard. József Attila nyelvi öröksége, mágikus ritmusok. Hogyan aránylik Kolozsvárhoz a mindenség? László Noémi költővel Visky András beszélgetett a magyar költészet napján.
Jó volt a magyar költészet napja apropóján – hisz József Attila születésnapjára esik – beszélgetést szervezni a kolozsvári színházba László Noémi friss Kovács András Ferenc-díjas költővel, mert olyasmik hagyják el az ember száját (jelen esetben a beszélgetést vezető Visky Andrásét), mint
László Noémi pedig, amikor az élete korai szakaszáról mesél, meg is mutatja ezt: ízig-vérig kolozsvári és mindene ide köti. A külvárostól haladunk a belváros felé, a Monostor-negyedből a Fellegvár vagy a Mátyás-szobor irányába – képzeljük el a kis Nonót a húgával együtt, ahogy a proli tömbházak, lakótelepi általános iskolák, daruk, betonlapok között szépen „kivikszolva” és felöltöztetve ünnepélyesen korzóznak hétvégén a kincses város történelmi központjában. Legalábbis így mesélte. A diszkrepanciát a képzelt és idealizált kolozsvári életmód és a valóság között.
És hát összeér a kis Nonó a nagy Nonóval, ahogy Kolozsvár összeér Nagyváraddal és Budapesttel, meg a rendszerváltás tapasztalatával: nem is a forradalmi lendület, hanem inkább az utazás szele lebbentette meg a fiatal László Noémit annakidején. Így azt is megtudhattuk, hogy egy ilyen intellektuális utazás kezdetén Nagyvárad a versben Feketetótól kezdődik és az Üllői útig tart, onnantól pedig már jöhet is Budapest...
Egyszerre belső és külső utazás minden: a gyerekkor, az otthon, de Tibet is, Sanghaj is, a klasszikus angol költészet is, amelynek nagy és romantikus nyelve áramlik a formában.
De hogy került hősünk kapcsolatba A Formával? Ugyanúgy, ahogy a vers mondásának és olvasásának delejével. Először természetesen gyerekkorban. Most újból képzeljük el a kis Nonót a húgával, ülnek a földön, és egymásnak ordítva olvassák az erősen ritmusos, dallamos Weöres Sándor-költeményeket, amelyeket ajándékba kaptak karácsonyra. Korai, erős impulzus: végigkísér az életen, vissza-visszatér a ráolvasás kényszere, az áradó sokszínűség mederbe terelésének igénye.
Meghívottunk szerint a szülei minden könyvet megvásároltak annak idején magyarul, amit csak lehetett, az édesapja ráadásul a köszörűgépgyárban dolgozott, emiatt sokszor kellett hivatali ügyben utaznia, így Moszkvától Szentpétervárig mindenfele megfordult – nem is gondolnánk, mennyi magyar könyvet lehetett ezeken a helyeken kapni (elképzelni is nehéz), és milyen sokat is vitt haza ezekből a Nonó nagy örömére –Villontól Rejtő Jenőig minden volt.
Meg az angol nyelv. A Balassi-kardos (ez egy díj) László Noémi ugyan az ateista kommunizmus által leuralt Erdélyben annak idején a magyar–angol szakos felvételin, a forradalom után nem volt birtokában annak a tudásnak, hogy Balassi Bálintnak a szerelmes és vitézi versein kívül istenes versei is vannak, de aztán hamar megtanulta. És bár elmondása szerint „enciklopédikus tudásom nem volt túlzottan mélyenszántó, és kicsit csapongó volt a figyelmem, és össze-vissza mindenre rászálltam, mint egy pillangó, ami a szövegeket illeti”, a már fennebb emlegetett angol költészet annyira beszippantotta, hogy az egyetemi magyarórákról szabályosan ellógott az angol könyvtárba, hogy a szívének kedves angol költőket olvashassa naphosszat. „Én így szeretnék írni” – mondta magának László Noémi. És úgy is tett.
„Én egyszerűen csak írtam ezeket a verseket azzal a gondolattal, hogy a vers az egy őskori hangzó műfaj, ami az írást megelőzi, és ami azért jött létre, hogy az emberek mindazt, amit fontosnak tartanak, megjegyezhető formában képesek legyenek továbbadni generációról generációra, sőt még olyasmit is belekódolni, amit nem feltétlenül jó tudni a kicsiknek. De azért vannak olyan szövegek, amik egyszerre olvashatók egyféle vagy másféle kulcs alapján, és én ebben a kötetben nem szégyellem azt, hogy bolond módon úgy gondolom, hogy esetleg létezik bűbájos varázslat és valamiféle rejtett tudás, amibe a költő belematathat, vagy amihez a költő hozzáférhet, hogyha elég bódult állapotba kerül az ihlet által.” – mondta el a Darázsolás című könyvéről, amelyet Kürti Andrea illusztrátorral együtt készítettek a koronavírus-járvány időszaka alatt.
Szerinte a közösséghez való tartozás ambivalens az ő esetében, mert úgy érezte, hogy egész életében sikerült egyszerre ide tartozni és mindenkit megsértve számkivetettnek lenni többféle környezetben – ettől még úgy gondolja, hogy az erdélyi magyar írók és költők köréhez tartozunk (!), ami egyféle életérzés, bárki is gondolja úgy, hogy ilyen nem létezik. Ez történelmi felelősségtudatot is jelent.
„Erről én mindig úgy gondoltam, hogy ez számomra fontos, miközben alkatilag én egy meglehetősen liberális beállítottságú gondolkodó vagyok, és úgy gondolkodom a nyitottság és a szabadelvűség eszméi mentén, ami azonban nem írhatja fölül azt, hogy ha az ember egy bizonyos földrajzi és történelmi körben született, akkor ott neki szolgálnia is kell, mert ez szerintem így természetes. Én valahogy nagyon mélyen úgy éreztem, hogy odatartozom úgymond »a fiúkhoz«, tehát hogy mindazon költőkhöz és írókhoz, akik itt Erdélyben az elmúlt 30 évben befutottak, írtak, József Attila-díjat kaptak, lapokat alakítottak, könyvkiadóknál ügyködtek. De közben az egyik kedvenc íróm Esterházy Péter, a másik Nádas Péter, Krasznahorkai László, és szerettem olvasni Tar Sándort, a kedvenc költőm Parti-Nagy Lajos.” – hangzott el az esten, Visky András pedig hozzátette, hogy
A történelem viharai közt megmaradni a sokszínűségben és nyitottságban, illetve abban a hitben, hogy mindenki gondolhatja azt, amit ő gondolni szeretne mindaddig, ameddig nem rúgja fel a közösségi szabályokat – nemes gondolat, de persze azért mindenkinek vannak vicces történetei ezzel kapcsolatosan. László Noéminek az például, hogy a megrögzötten ateista édesapja hogyan magyarázta el az egyházadót begyűjtő református egyházfinak, hogy nincs Isten – minden alkalomkor, amikor belépett a szobába –, miközben az édesanyja gyorsan odacsúsztatta neki a pénzt.
Visky András erre az i-re a pontot azzal tette fel, hogy az édesapjának egyik presbitere azt mondta, hogy ő a református hitéért az Úristenen is átgázolt. A közönség innentől fogva már csak egy kávét kért: hamar eljutottunk addig, hogy katolikus körökben a Dacia a legjobb mozgó gyóntatófülke, hiszen utazás közben lehet a legjobban és leghosszabban beszélgetni.
A Napsugár gyermekfolyóirat főszerkesztőjeként László Noémi az erdélyi magyar író- és költőlétről, mint közösségi szolgálatról úgy vélekedik, hogy
Az én életemben, úgy gondolom, hogy ez az igazi szolgálat, és úgy gondolom, hogy az ember tartozik annyival, hogy egy idő után, amikor bizonyos erőt és tapasztalatot összegyűjtött, akkor azt az erőt és azt a tapasztalatot visszaadja, vagy valami olyannak a szolgálatába áll, amiben ő hinni tud. És az a helyzet, hogy ebben én hinni tudok, s még ha sokszor hatalmas erőfeszítést is jelent számomra. Nem vagyok sem egy szerkesztő alkat, sem főszerkesztő alkat, de hát lehet, hogy van bennem valamiféle bohókás vezetői véna, mert soha nem bírtam, hogy ha főnököm volt, például, az élet folyamán. Egyetlen főnökömet bírtam, akinek az volt a fő jellemzője, hogy felém se nézett. De mindenképpen úgy érzem, hogy legalább ennyivel tartozom.”
Tudják, az a nép, amelynek elloptak 45 évet az életéből, aztán ellopták a forradalmát, végül ellopták a demokráciáját is.
„Azt mondták, mindegyiküknek látnia kell a Napot, hiába magyarázták nekik, hogy nappal a felszíni 65 fok, de főként a sugárzás percek alatt megöl bármilyen élőlényt. A Tanács megtagadta a kérésüket.”
A nagyszebeni Astra Rock fesztivál utolsó napján megérkezett az eső. Utána pedig két olyan zenekar, akik közül egyik történelmet írt, a másik meg most fogja.
Pedig minden rosszat rá lehet mondani: a politikai korrektséget hírből sem ismeri, mocskos a szája, macsó, szarik az új ideológiákra… és mégis van. Sőt, dübörög.
Érdekes dolog elnézni, amint egy korábban még szájhabzó-vérnackó román politikus-megmondó lénytárs váratlanul keblére öleli a Székelyföldet. Tényleg közeleg a nagy mioritikus Utópia?
A Szociáldemokrata Párt (PSD) teljes mértékben támogatja a szükséges reformokat, valamint a kiváltságok és a szinekúrák megszüntetését.
További híreink: a PSD nagyon nem ért egyet az állami szektort is érintő nadrágszíj-intézkedésekkel, és hiába adott ki pompás oktatóvideót a témában a rendőrség, mégis menyasszonyra lőtt egy férfi.
Halálos baleset történt Maroskecén csütörtök este tíz óra előtt. Az ütközésben többen megsérültek, egy személy elhunyt. A baleset miatt a forgalmat teljesen lezárták – közölte a Maros megyei tűzoltóság.
Csaknem duplájára emelik a DN jelzésű országutak, illetve a gyorsforgalmi utak használatára jogosító útdíjat, és másélfélszeresére emelkedik a Duna belföldi szakaszán épült hidak használati díja.
Pár nappal az iskolakezdés előtt döntöttek arról, hogy mégis kapnak üdülési utalvány a tanügyi alkalmazottak. Azonban ez a legkevesebb, amely nagy felháborodást okoz jelenleg a tanügyben. A tanév elkezdődik szeptember 8-án, a kérdés az, hogy miként?
Nehezen emészthető az az arrogancia, amellyel Romániában nekiesnek a vendégmunkásoknak. Tekintettel arra, hogy az Európai Unió legnépesebb (vendégmunkásokból is álló) diaszpórája a román.
Nehezen emészthető az az arrogancia, amellyel Romániában nekiesnek a vendégmunkásoknak. Tekintettel arra, hogy az Európai Unió legnépesebb (vendégmunkásokból is álló) diaszpórája a román.
A nagyszebeni Astra Rock fesztivál utolsó napján megérkezett az eső. Utána pedig két olyan zenekar, akik közül egyik történelmet írt, a másik meg most fogja.
A nagyszebeni Astra Rock fesztivál utolsó napján megérkezett az eső. Utána pedig két olyan zenekar, akik közül egyik történelmet írt, a másik meg most fogja.
Pedig minden rosszat rá lehet mondani: a politikai korrektséget hírből sem ismeri, mocskos a szája, macsó, szarik az új ideológiákra… és mégis van. Sőt, dübörög.
Pedig minden rosszat rá lehet mondani: a politikai korrektséget hírből sem ismeri, mocskos a szája, macsó, szarik az új ideológiákra… és mégis van. Sőt, dübörög.
Őszintén kíváncsi voltam, ezért megnéztem magamnak a kolozsvári belváros és a Sétatér környékének nyugalmát évente felbolygató fesztiválmonstrumot.
Őszintén kíváncsi voltam, ezért megnéztem magamnak a kolozsvári belváros és a Sétatér környékének nyugalmát évente felbolygató fesztiválmonstrumot.
Dél-Ázsiában kezdték, jelenleg Észak-Afrikában hirdeti az evangéliumot az erdélyi származású Sz. házaspár. Munkájuk olykor nem veszélytelen, de mindig nagy öröm számukra, amikor általuk valaki Krisztus követője lesz.
Dél-Ázsiában kezdték, jelenleg Észak-Afrikában hirdeti az evangéliumot az erdélyi származású Sz. házaspár. Munkájuk olykor nem veszélytelen, de mindig nagy öröm számukra, amikor általuk valaki Krisztus követője lesz.
A törvények megszületéséért vívott harc akkor eredményes, ha azokat érvényesíteni is sikerül. Nagyinterjú dr. Garda Dezső volt parlamenti képviselővel, történésszel.
A törvények megszületéséért vívott harc akkor eredményes, ha azokat érvényesíteni is sikerül. Nagyinterjú dr. Garda Dezső volt parlamenti képviselővel, történésszel.
Nem vagyok szomorú, hogy a CFR ment tovább, nem lettem volna csalódott, ha a Paks jut a következő körbe.
Nem vagyok szomorú, hogy a CFR ment tovább, nem lettem volna csalódott, ha a Paks jut a következő körbe.
Mi köze a japán hegyi pataknak a Maroshoz? És hova lettek az algát legelésző paduccsordák a kotrógépek nyomában?
Mi köze a japán hegyi pataknak a Maroshoz? És hova lettek az algát legelésző paduccsordák a kotrógépek nyomában?
A tünetek átalakítják az ember mindennapjait, kikezdik az életkedvét, főleg, ha nincs válasz a bajaira – mondja a 42 éves interjúalanyunk, aki 13 hónap után kapott végső diagnózist.
A tünetek átalakítják az ember mindennapjait, kikezdik az életkedvét, főleg, ha nincs válasz a bajaira – mondja a 42 éves interjúalanyunk, aki 13 hónap után kapott végső diagnózist.
A filmet megnézni nem kell félnetek jó lesz, hogy diplomatikusan fogalmazzunk. Az viszont kétségtelen, hogy a Jurassic Park hatalmas mérföldkő volt a Föld bolygó filmgyártásában. És jóslatnak se kisnyúl.
A filmet megnézni nem kell félnetek jó lesz, hogy diplomatikusan fogalmazzunk. Az viszont kétségtelen, hogy a Jurassic Park hatalmas mérföldkő volt a Föld bolygó filmgyártásában. És jóslatnak se kisnyúl.
Tudják, az a nép, amelynek elloptak 45 évet az életéből, aztán ellopták a forradalmát, végül ellopták a demokráciáját is.
„Azt mondták, mindegyiküknek látnia kell a Napot, hiába magyarázták nekik, hogy nappal a felszíni 65 fok, de főként a sugárzás percek alatt megöl bármilyen élőlényt. A Tanács megtagadta a kérésüket.”
A nagyszebeni Astra Rock fesztivál utolsó napján megérkezett az eső. Utána pedig két olyan zenekar, akik közül egyik történelmet írt, a másik meg most fogja.
Pedig minden rosszat rá lehet mondani: a politikai korrektséget hírből sem ismeri, mocskos a szája, macsó, szarik az új ideológiákra… és mégis van. Sőt, dübörög.