„Nem az autójavítás, a hanyagság drága”

Jó autószerelőt találni felér egy társkereséssel, de egyik esetben sem létezik szerelem első látásra. Az első látásra történő autószerelésnek is ugyanúgy számos kimenetele lehet, de mindentől függetlenül valamennyi autótulajdonos az igazi illúzióját hajszolja.

Azt a szövetségest, aki nemcsak megérti az autója lelkét, hanem nem is próbálja feleslegesen lecserélni a fél motortérrel együtt. És ha még a számla végén sincsenek meglepetések, akkor talán megtalálta az igazit – azt, aki igazivá csiszolódhat, legalábbis az autójának.

Szabó Levente gyerekkora óta szereti bütykölni a bicikliket, de emellett alig várta, hogy betöltse a 18 évet, és autót vezethessen. Sok év külföldi tapasztalat után tért haza Kolozsvárra, ahol bicikli- és autójavítással foglalkozik.

Hogyan lettél autószerelő?

Mechatronika szakon végeztem a középiskolában. Szerintem elengedhetetlen a szakmához az autókhoz való vonzalom. Ha ez adott, úgy gondolom, hogy bármelyik szakmába könnyen bele lehet tanulni. Egy vezérműcsere, egy hengerfejcsere is nagyon simán elvégezhető, ha megvannak a kellő dokumentációk, a szerszámok, nagyon egyszerűen meg tudja csinálni bárki. Sok figyelem kell persze az elején, nem szabad sietni dolgokkal, és az első néhány munka az nehéz, de ez más szakmák esetében is így van.

Biciklis üzletet, biciklijavítót terveztünk nyitni kezdetben, de mivel tisztában voltunk azzal, hogy a téli periódus halott ilyen szempontból, november közepétől február végéig pangás van, ezért az autószerelés volt a másik opció, mivel a kollégám szervizfőnök volt korábban egy autószerelő műhelyben. Eldöntöttük, hogy megvásároljuk a szerszámokat, a diagnosztikát, a préseket, mindent, ami szükséges, és téli szezonban autókkal foglalkozunk, nyári szezonban pedig a biciklikkel is kiemelten foglalkozunk.

Autókkal vagy biciklikkel foglalkozol szívesebben?

Az autókat szeretem, hobbiként is tekintek rájuk. Szeretem az elektronikai részét, szeretek belemerülni, és szeretem a kihívásokat, azt, amikor már eljutok egy adott pontig, ami után már nem tud senki belenyúlni. Akkor még több időt kell eltölteni a probléma megtalálásával, és amikor megtalálom, örömmel tölt el, hogy na, ezt is megoldottuk.

A biciklikkel való bíbelődés gyerekkorom óta tart, erre is tudok hobbiként tekinteni. Dolgoztam 11 évet Írországban, ahol csúcskategóriás üzletekben 15-25 ezer eurós bicikliket szereltem össze.

Azt tartják az autószerelőkről, hogy gazdagok. Gazdag ember vagy?

Lehetsz gazdag úgy, hogy nagy tudással rendelkezel, és úgy is, hogy sok pénzed van. Számomra az a lényeg, hogy belül rendben legyek. Ha ez megvan, minden megvan.

Kolozsvár egyik legnagyobb bicikliüzletének a tulajdonosa nem sokat ért a biciklikhez, de ért az üzlethez. Belekezdett, látta, hogy működik, van benne lehetőség, és felépítette az üzletét.

Ugyanez érvényes több autójavító cég vezetőjére is, akik semennyire nem igazodnak el a szakmában. Legyen szó bicikliről vagy autóról, nagyon nehéz jó mechanikust találni.

A legtöbb ember fejében az van, hogy az autószerelés bonyolult dolog, viszont a bicikliszerelésről inkább azt gondolják, hogy egy kulccsal és egy csavarhúzóval elintézhető.

Valóban, volt idő, hogy a biciklijét mindenki saját maga javította, de mára ott tartunk, hogy például az elektromos biciklik esetében külön teszt szükséges minden modellhez. Tehát nem az van, mint az autók esetében, hogy egy tesztelőkészülék alkalmas a legtöbb modell teszteléséhez.

A bicikliknél minden tesztet meg kell vásárolni, ezek darabja 1000 euró, és ha felépítenél egy bicikliüzletet, ezekkel a kiadásokkal számolnod kell.

Emellett pedig szerszámok is kellenek, hisz minden évben új kulcsok, csavarok jelennek meg. Ez így fejlődik az autók és a biciklik esetében is.

Egy másik közkeletű vélekedés, hogy az autószerelők átverik a hozzá nem értő klienseket. Túláraznak, azt is kicseréltetnék, ami jól működik, és számos egyéb módon igyekeznek minél több pénzt legombolni az autótulajdonosoktól. Milyen mértékben beszélhetünk valós jelenségről?

Szerintem nem alaptalan tapasztalat. Biztos vagyok benne, hogy számos hasonló eset előfordult, főleg ha látják, hogy zöldfülű klienssel van dolguk. Az is igaz viszont, hogy főleg az elektronikai részen adódhatnak olyan problémák, amelyeket csak egy alkatrész kicserélésével lehet megoldani, mert a tesztből nem derül ki semmi, ezért lehet, hogy csak a második vagy harmadik alkatrész után találod meg a hibát. De ilyen esetekben ezt nyilván jelezni kell előre a kliensnek.

Szóval, ahogy mondtam, vannak olyan szervizek, főleg a nagyobbak, ahol meg sem nézték az autót, és már az árról beszélnek.

Melyek azok legfontosabb teendők, amelyek egy autó éves karbantartásához szükségesek?

Elsősorban ellenőrizni a fékolaj-, a motorolajszintet, megvizsgálni minden olyan fogyót-kopót, amit a tulajdonos maga tud pótolni. Egy olajcsere, vagy fékbetétcsere esetén már ildomos szerelőhöz fordulni, és akkor is, ha azt tapasztaljuk, hogy az autó rendellenesen viselkedik.

Milyen problémákkal találkozol a leggyakrabban?

A kopó alkatrészekkel – féktárcsa, a fékbetét – kapcsolatos teendők vannak az első helyen. Továbbá sok dízelautó esetében előforduló probléma, hogy eldugulnak a szondák, a szelepek, mivel a városi közlekedésben többnyire alacsony fordulatszámon közlekednek. Ezekből a problémákból adódik az összes többi, és ha nem figyelünk ezekre, akár a motor is tönkremehet.

Mit gondolsz a négyévszakos gumikról?

A nyári gumi maximális tapadást biztosít, és elvezeti az esővizet. Ha télen használjuk, megkeményedik, és úgy csúszik a havas-jeges úton, mint a szánkó. Szóval a nyárigumit semmiféleképpen nem lehet használni télen.

A négyévszakos gumi tapad nyáron is és télen is, viszont a téli gumi nyújtja a legjobb tapadást télen, hisz erre a célra találták ki. Használható nyáron is, viszont többet fogyaszt az autó, és hangosabb is a tapadás miatt. A téli gumi ugyanakkor az első évben teljesít a maximumon, utána veszít a minőségéből, és minél tovább használjuk, annál inkább kikeményedik, nem lesz tapadása. Ha az autót inkább városban használjuk, nem megyünk vele extrém téli körülmények között, a négyévszakos gumi is megteszi.

Egy másik megosztó kérdés a hidegindítás. Mit javasolsz ez ügyben?

Egyes típusok használati kézikönyvében, mint például a BMW, azt írja, hogy indítás után rögtön indulhatunk az autóval, míg mások azt javasolják, hogy hagyjuk járni a motort 3-4 percig. Ahogy fogalmaztál, vitatott téma, és nem hiszem, hogy valaki tudna erre minden kétséget kizáróan válaszolni, de nem is ez a lényeg. Nem gondolom, hogy sokat változtatna a motorkopáson az azonnali indulás, vagy hogy hagyjuk melegedni néhány percig.

Örök vita tárgya az is, hogy benzines vagy dízel autót válasszunk. Mi az álláspontod ebben a kérdésben?

Három autóm van. A városban benzines autót használok, sokkal kevesebb a probléma velük. A dízelek városi használata problémásabb, ha nem pörgetjük a motort, le fog rakódni a részecskeszűrő, meghibásodik az EGR-szelep, utána következnek a nagyobb bonyodalmak.

Ha sokat autózunk és hosszú távokat teszünk meg, fogyasztás szempontjából a dízelmotoros autó ajánlott. Míg a benzines esetében a karbantartás és a javítás olcsóbb.

A hibrid és elektromos hajtású autók is egyre nagyobb szeletet követelnek maguknak a piacból. Miként látod az autózás jövőjét?

Egyelőre kissé zsákutcának látom az elektromos autót, amivel jelenleg a legnagyobb probléma a szegényes töltőhálózat. Ez leginkább nagy távolságok esetén jelent gondot, hisz nagyon gondosan meg kell tervezni egy utat, különösen télen. Ez ma még probléma ugyan, de valószínűleg megoldódik, ugyanakkor nem tudom, hogy az elektromos autó ténylegesen zöldebb megoldást jelent-e.

Melyek az autó élettartamát rövidítő leggyakoribb hibák?

Sokan nem figyelnek az olajszintre, ugyebár az olaj és a szűrők jelentik az életet a motornak. Nagyon fontos, hogy időben cseréljük az üzemanyagszűrőt, az olajszűrőt, a levegőszűrőt, mert mindegyik eldugulhat. Ugyanez a helyzet az olajjal is, amit kötelező időben cserélni. Divatossá váltak a hosszú élettartamú olajak, amelyekről azt mondják, hogy 30 ezer kilométerenként kell cserélni. Ha olyan autóm is lenne, amelyhez 30 ezer kilométerenkénti olajcserét ajánlanak, én maximum 10-15 ezernél lecserélem.

A saját autóimban 10 ezer kilométer után cserélem az olajat és a szűrőket. Van olyan kliens, aki például csak az olajszűrőt és az olajat cserélteti, a többit hagyja. Ezt mindenki eldönti maga.

Az autójavítás drága, emiatt legtöbben addig halogatják, ameddig csak lehet. Mi az, amivel nem érdemes várni?

Van egy mondás, hogy nem a fogorvos drága, hanem a hanyagság. Ugyanez van az autónál is. Jelzi a szenzor, hogy fékbetétcserére van szükség, de még halogatjuk pár hónapig. A szenzor folyamatosan küldi az üzenetet, de közben már a féknyereg is meghibásodott, ezért javításkor azt is cserélni kell. Ugyanez a helyzet az olajcserével is. Ha nem ellenőrizzük, akkor kevés olajjal működik a motor, ami nagy kopást eredményez.

Mi a helyzet az utángyártott alkatrészekkel? Érdemes azokat vásárolni a sokkal drágább gyáriak helyett?

A legtöbb alkatrész utángyártott. A néhány eredetinek csillagászati ára van, míg az utángyártottak esetében több árkategóriából és minőségből válogathatunk. Mindegyik cég esetében találni olyan terméket, ami majdnem gyári minőséget jelent, sőt vannak cégek, amelyek maguk gyártják az eredeti alkatrészeket is, így kevés az esély, hogy ráfázunk velük.

Mi a tapasztalatod, mely autómárkákkal van a legkevesebb probléma?

A japán autókat nagyon szeretem, nekem kettő van belőlük. Eleinte nem voltam annyira oda értük, de Írországban tapasztaltam, hogy 6-7 éven keresztül csak olajat, szűrőket és gumit cseréltem rajtuk, semmi mást. Kevés Toyota fordult meg nálam is a műhelyben, viszont Volkswagenből rengeteg jön, mint ahogy Daciából, Renault-ból jött szervizelni és Volvóból is.

Úton-útfélen hallani, hogy bezzeg a 15-20 éve gyártott autók még valóban értékálló darabok voltak, szemben a mai műanyag autókkal, amelyek minőségileg, összeszerelésileg gyengébb színvonalat képviselnek, ráadásul drágák is. Mit gondolsz erről?

Egyetértek ezzel. Ha megnézünk egy kilencvenes években gyártott autót, az motorikusan és mindenféle szempontból még szalad az utcán, de a mai új autók egyikét sem fogjuk 15-20 év múlva látni az úton. Motorikusan gyengék, az alváz szempontjából is gyengék, rozsdáznak hamar. Már úgy vannak kialakítva gyárilag, hogy mennek egy adott kilométert, majd 90-100-150 ezer kilométernél motorcsere szükséges.

Mennyire bonyolult egy autójavítás az egyre több elektronika miatt?

Egyrészt egyszerűbb, mivel a régiekre ráteszel tesztet és nem látsz problémákat, mivel nincsen mindenen szenzor. Az újaknál ráteszed a tesztet, kimutatja, hogy hol a probléma, és 90 százalékban megoldható az adott alkatrész javításával, vagy cseréjével. A régebbi típusoknál mivel mechanikus minden, ott keresgélni kell, hogy megtaláld a problémát. Sok tapasztalattal a hátad mögött ez sem ördöngösség, kiváltképp, ha rá vagy állva egy márkára, ismered az adott motor működését. Ha minden márkát javítasz, akkor több időbe telik.

Szerinted mi a legnagyobb baklövés, amit az autószerelő elkövethet a klienssel való együttműködése során?

Sokan szeretik megkérni a javítás árát még mielőtt bejönne a kliens. Ez szerintem nem teljesen jogos, hanem először tényleg meg kéne nézni az autó problémáját, kideríteni, hogy tényleg tudsz-e segíteni az emberen. Legalábbis én mindig így állok hozzá egy klienshez, legyen szó bicikliről, vagy autóról. Ha meg tudom oldani a problémát, akkor megmondom, hogy ennek ennyi és ennyi az ára, a kliens pedig eldönti, hogy neki ez megfelel vagy sem. Ha nem tudok segíteni rajta, akkor elengedem fizetés nélkül, hisz nem tudtam megoldani azt, amiért jött.

Szerintem sokan itt szúrják el, mint mechanikusok, hogy látnak egy problémát, és akkor már mondják az embernek az árát közben. Lehet, hogy sokkal egyszerűbb problémáról van szó, vagy sokkal bonyolultabbról.

Sok emberrel találkozol a munkád során. Miként csoportosítanád őket?

Vannak ilyen kliensek, akiknek hiába is magyarázom el 10-20-szor, hogy mi a probléma, ő mindig valami mást sejt, és megpróbálja olcsóbban megúszni. Vannak, akik bejönnek, és azt mondják, hogy az én autómnak ez és ez a problémája, ezt kell vele csinálni, és sokszor hasra esnek, mert kicseréled az alkatrészt, amit kértek, de nem oldódik meg a probléma, holott előre jelezted, mit is kellene csinálni.

A legnormálisabb kliensek teljesen relaxáltan bejönnek, itt az autó, itt a kulcs, oldd meg a problémát, visszajön, kifizet, majd elmegy boldogan. Megbíznak az emberek, tudják, hogy profin végzed a munkádat, nem vered át, és van egy jó kapcsolat köztetek.

Ha volna rá lehetőséged, akkor mit változtatnál meg az autószerelés világában?

Örülnék, ha elkezdődne egy standardizálási folyamat nemcsak az autóknál, hanem a biciklik esetében is. Gondolok itt a tesztelő berendezésekre, a szerszámokra. Ugye főként piaci okai vannak annak, hogy évente új szerszámok, csavarok jelennek meg, és ha tartani akarod a tempót, ezeket mind be kell szerezni.

Mivel jár egy új autójavító műhely létesítése?

Hatalmas a bürokrácia, rengeteg engedélyt kell beszerezni. Sokszor az ember tudatlanul nekiugrik, hogy nyisson egy szervizt, és amikor elmegy a hivatalba, közlik, hogy kismillió engedély szükséges, ráadásul minden évben hitelesíteni kell az összes kulcsot, emelőt a gépjármű-nyilvántartási hivatalnál (RAR), ráadásul számos szerelési engedélyt évente ellenőriznek, azokat mindig meg kell újítani. Szóval nem ítélem el azokat a szervizeket, akik megkérik a munka árát és jól dolgoznak, mert abszolút minden pénzbe kerül, nagyok a szervizek költségei.

Nagyságrendileg körülbelül mekkora költséggel kell számolni egy kisebb autószerelő műhelynek az elinduláskor?

Ha adott a helyiség, aránylag könnyebb, akkor nem kell bért is fizetni. De ha havi bérrel is számolunk, akkor minimum 10-15 ezer euró szükséges az induláshoz. Ez nagyon az alapot jelenti, és mondjuk az olajcserére vált ki engedélyt először a szerviz. Aztán az alapszintről fejlesztve lehet kiváltani a többi engedélyt, mert ha egyszeriben az összes engedélyt kiváltják, akkor legalább 20 ezer euró az indulás.

Romániában talán a szokásosnál is jobban szeretik az emberek az autókat, pörög a használtautó-piac. Mit tanácsolsz annak, aki használtautó-vásárlás előtt áll?

A legfontosabb annak az eldöntése, hogy mire fogja használni az autót. Ha simán csak városban akarja használni, de időközönként hosszabb utakra is mennének vele, a legjobb befektetés a benzines autó, ami karbantartásilag is sokkal olcsóbb a dízelnél. Ha gyakran utazik jelentősebb távolságokra, a dízelt ajánlom, mert kevesebbet fogyaszt.

Én azt ajánlom mindenkinek, hogy használtautó-vásárlás előtt érdemes felkeresni egy szakértőt, különösen, ha zöldfülűek ezen a téren. Előfordulhat ugyanakkor, hogy a szakértőt is átverik, mert a teszterekből el lehet oltani pillanatnyilag a hibákat, és lehet, hogy azt csak 3-5 nap után jelzi ismét. Ettől függetlenül jó kikérni egy szakértő véleményét, mert sokat segíthet a döntésben. Jómagam, ha odahajolok a kipufogóhoz, legyen az benzines vagy dízel, a szag alapján jó eséllyel meg tudom állapítani, hogy működik-e a katalizátor, benne van-e a DPF-szűrő, mint ahogy a büdös kipufogógáz is sok mindent elárul.

Egymást érik a használtautó-kereskedések, mint ahogy számos magánszemély is árul autót. Honnan érdemes inkább vásárolni?

A magánszemélyes esetében gyakori, hogy átverés lesz az üzlet vége. Kifizeted az autó árát, és ha bármi probléma adódik, bottal ütheted az előző tulaj nyomát. Viszont egy autókereskedés nem engedheti meg magának, hogy átverjék a klienst, mert rögtön kaphat egy feljelentést, egy ellenőrzést a nyakába. Sokan nem tudják, de a vásárlást követő 30 napban az autó visszaadható a kereskedőnek, ha bizonyítani lehet, hogy nem azt árulta, amit ígért.

Ha autóvásárlás előtt állnál, milyen autót vennél? Használtat vagy újat?

Ha van rá pénz, természetesen érdemes újat is venni, de használtat is, de minél kevesebb kilométerrel. Én minden autómat úgy néztem ki, hogy sok időt szántam a keresésre. Az utolsó Volkswagen T5-öst is talán egy évig kerestem, amíg megtaláltak az igazit.

Ha beülünk egy autóba, látszik, hogy körülbelül mennyi kilométert futott. Árulkodó a székek, a pedálok, a váltófej, a kormány, az autó belsejének az állapota.

Mindig a használt autót kerestem, mivel nem engedhettem meg magamnak az újat. Ha lett is volna rá pénzem, sajnáltam kiadni az újra. Újat akkor érdemes venni, ha van jól működő céged, és a cég nevére vásárolod. Van olyan ismerősöm is, aki magánszemélyként 3-4 évente lecseréli az újonnan vásárolt autóját. Én viszont maradtam a használt autónál, mert például, ha egy új T7-est választottam volna, az 40-50 ezer euróba került volna, a T5-ös 10 ezer volt, és jó autóhoz jutottam hozzá.

Van kedvenc autómárkád?

A Toyotákat, a japán autókat szeretem, ahogy a Volkswageneket is, de inkább a 2010 előttieket. Az azt követő típusok már minőségileg hagynak kívánnivalót maguk után. Például a Volkswagennél nagyon szerettem az 1.9-es dízel motorokat, a világon a legjobb motorok, de a Mercedes 2.2-es dízelmotorja is kifutott a világból.

Mit gondolsz arról, van-e szüksége ennyi autóra az embereknek, különösen, hogy ma már családonként legalább két-három autóról beszélünk?

Valóban rohamos tempóban növekszik a lakosság autóállománya. A terepjárómat csak terepre használom, a kis autómat városi közlekedésre, és az említett T5-öst hosszú utakra. Lehet, hogy már mindenki így gondolkodik, különböző célokra különböző autókat vásárolnak. Nem is az a probléma, hogy megengedik az emberek maguknak az autókat.

Tény és való, hogy most már oda jutottunk, hogy szinte minden egyes családtagra jut egy autó. Ez nem feltétlenül nevezhető jó iránynak sem, de tesz azért az állam, hogy kordában tartsa a dolgokat. A régi autóknál jelentősen emelik a biztosításokat. Konkrét példa, hogy tavalyelőtt kötöttem biztosítást a terepjárómra, akkor 630 lej volt. Tavaly meg akartam kötni ismét a biztosítást, de már 1300 lej volt, így arra az évre már nem kötöttem meg, az autót sem használtam.

Milyen változásokat tapasztaltál az elmúlt években a szakmán belül?

A változás állandó. Minél újabb egy autó, annál bonyolultabb a felépítése. Konkrét példa, hogy egy új autó esetében egy egész felszerelés szükséges a hűtőfolyadék kicseréléséhez, a rendszer szellőztetéséhez. Nem elég, hogy megengeded a két pici csapot, elindítod a motort, felmelegszik 90 fokra, és kinyomja automatikusan a levegőt. Az új autóknál már egy speciális pumpával tudod csak kivonni a levegőt a radiátorból, nyomás alá kell helyezned.

Kihívás főleg akkor van, ha nem lehet megállapítani, mi is a probléma az autóval, mert a tesztelés ugyan beolvas egy hibát, de a hibakódban felsorolja, hogy több szenzornál is lehet probléma. Ilyenkor kezdeni kell az elsővel, amiről tudod, hogy legtöbbször meg szokott hibásodni. Kicseréled, de kiderül, hogy nem azzal volt gond. És így tovább, míg kiderül, hogy a negyediknél volt a probléma. Főleg az elektronikai rész esetében adódik ez a helyzet, de előfordul e mechanika esetében is.

Melyikkel foglalatoskodsz szívesebben?

Az elektronikai részt egy picit jobban szeretem. Sokszor bonyolultabb lehet, mint a mechanika, és sokszor beleütközök olyan problémákba, amelyek megoldása hosszú órákba kerül. A mechanikai résznél az a jó, hogy gyorsan lehet haladni, mondjuk 40 perc alatt lecserélhető mind a négy fékbetét, gurulhat tovább az autó. Az elektronikai részben sokszor előfordul, hogy napokig nem akadunk rá a problémára.

Fel tudsz idézni egy javítási sztorit, amire évek után is emlékszel?

Van egy kliensünk, aki rendszeresen hozzánk jár, és ugyebár mindenki szereti, hogy szépen világítsanak a fényszórók. Az volt a kérése, hogy LED-esítsünk minden fényforrást. Ezek ugye nem hivatalosak, kevesebb áramot fogyasztanak, és az autó számítógépe folyton hibát jelzett, mintha valamelyik lámpa kiégett volna. Egy teljes napon ráment, hogy mindent visszaállítsak.

Kevés szót ejtettünk a biciklikről, holott egyre többen közlekednek két keréken. Miként látod a biciklizés jövőjét?

Így van, sokan pattannak nyeregbe, és a mondjuk a munkába járással letudják a napi sporttevékenységet is az egészséges életmód jegyében. Írországban van egy Bike to Work (biciklivel a munkába) elnevezésű program. A programban résztvevő munkáltató minden munkaadójának fel kell ajánlania, hogy vásárol neki egy új kerékpárt vagy kiegészítőt, amit majd a bruttó fizetéséből havi részletekben törlesztenek.

Az így vásárolt bicikli után nem kell jövedelemadót és általános szociális hozzájárulást fizetnie, így akár 52 százalékos megtakarítást is jelenthet. Sok cég részt vesz a programban, mert egészségesebb és fenntarthatóbb munkába járást tesz lehetővé.

Tehát ösztönözték az embereket, hogy mozogjanak, az alkalmazottak pedig négyévente egyszer vehetnek részt a programban. Rendszeresen jöttek vissza a kliensek, váltogatták a bicikliket, és sokszor persze vettek 5-6000 eurós biciklit is.

Mi kerül ekkora összegbe egy biciklin?

Ránézel egy biciklire és nagyon egyszerűnek tűnik minden, de ez csak a látszat. Egy jó nevű váltó 3000 euróba kerül, míg egy pár minőségi kategóriás kerék 5000 euró. A gumik darabja is 100 euró. Mit mondjak még? Innen kezdődnek a karbonvázak, amelyeknek az árai a 8-10 ezer eurót is elérhetik.