Sólyom István

Miért sarkalatos Románia számára az Egyesült Államokkal való barátság?

Lord Palmerston szerint a politikában nincsenek állandó barátok, sem állandó ellenségek, csak állandó érdekek vannak. Mindemellett léteznek a román–amerikai kapcsolatok.

„Az emberi kalandot nem lehet csupán a technológiai fejlődésre redukálni”

Nélkülözhetetlen a humán tudományok lassító, reflektáló szerepe a progresszióval szemben, hogy ne veszítsük el mindazt, ami emberré tesz minket – véli T. Szabó Csaba vallástörténész.

Miért hiábavaló elemzést írni a román politikáról?

Erőfeszítés, amely célt nem ér, mozdulat, amely sziklát gördít, hogy az újra és újra visszahulljon.

A nagyhatalmak árnyékában alakult Románia és Magyarország külpolitikája a Trianon utáni időszakban

Antagonisztikus ellentét feszült a két ország között Erdély kérdésében, ami alapjaiban határozta meg a diplomáciai kapcsolatokat a múlt század húszas éveiben – mondja Marchut Réka történész.

Így oldották meg okosba’ az ántivilágbeli gyergyóiak

A romániai államszocializmus utolsó évtizedeinek székelyföldi társadalma elképzelhetetlen volt a hétköznapi ügyeskedések nélkül – mondja Kovács Eszter szociológus.

Az Uralkodó, a Trónkövetelő és a Történelem

Két dolog van, amin nem érdemes bosszankodni. Az egyik, amin tudunk változtatni, a másik, amin nem.

Románia esete a független államfőjelölttel

Megáll a tudomány, megáll az ész, a román politika mátrixából Călin Georgescu kinéz.

Felszántotta a BT Aréna színpadát DJ Bobo

Az eurodance svájci úttörője Kolozsváron zárta a 2023-ban indult turnéját. Talán maga sem gondolta, hogy ekkora sikerrel.

Négyezer eurón múlott az ötéves Balog Ronaldo sakkvilágbajnokságon való részvétele

Nincs rendjén, ha a piszkos anyagiak hátráltatják egy kivételesen tehetséges gyermek kiteljesedését.

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

Mit adhat Gyergyónak az autópálya?

Domokos Géza esete a magyar nagykövetség titkos megbízottjával a hetvenes évek Romániájában

Mire következtethetünk a Kriterion igazgatója és egy Koltai Ervin fedőnevű diplomata kapcsolatából? Fodor János történésszel beszélgettünk.

„Nem volt olyan forgatókönyv, amivel megnyerhettük volna a mohácsi csatát”

Ma sem tudnánk biztosan megmondani, mit kellett volna jobban csinálni ahhoz, hogy a dolgok másképp történjenek – állítja monstre-interjúnkban B. Szabó János, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának igazgatója.

Agyagos út, ha végigmegyek rajtad én

Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.

Patka Gergő: „A kung-fu nemcsak a harcra, hanem az életre is felkészít”

Egy harcművészetben nem az a lényeg, hogy az edzéseken szétverjük a partnerünket, hanem az, hogy egymást támogatva segítsük a kölcsönös fejlődést – mondja a Wing Tsun Transylvania kung-fu iskola vezetője.

A régi sikereket idéznék a gyergyói kosárlabdázók

Valamit nagyon jól csinálnak a székelyföldi kisvárosban, ahol nemcsak a zenei szcéna, a sportélet is reneszánszát éli. Kercsó Zoltánnal, a Gyergyószentmiklósi ISK-VSK edzőjével beszélgettünk.

Hogyan vette át az okostelefon a rózsafüzér szerepét? Gondolatok egy telefonvásárlás apropóján

Szenvedélyes viszony fűz a mobiltelefonunkhoz. Vele ébredünk, ismeri a titkainkat, és mindenhová elkísér minket. Az ideális készülék megtalálása egyre nagyobb kihívás, de ez a legkisebb probléma.