Útilaput kötnének az oktatási miniszter talpára a tanügyi szakszervezetek – hírmix

Az elmúlt 35 évben nem volt példa olyan tanügyi válságra, amit a kormány előidézni készül, ezért a tanügyi szakszervezetek képviselői Daniel David oktatási és kutatási miniszter lemondását kérik, valamint bejelentették, hogy július 30-ától tiltakozó akciót indítanak a szaktárca épülete előtt.

A több mint 250 ezer alkalmazott érdekeit képviselő Oktatási Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI), a Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség, valamint az Alma Mater Országos Szakszervezeti Szövetség a tanügyi rendszerben megszorításokat bevezető 2025/141-es törvény rendelkezései miatt demonstrálnak.

– olvasható a szakszervezetek sajtóközleményében.

A szakszervezetek úgy látják, hogy az intézkedéseket „hasraütés-szerűen” hozták meg, hatástanulmányok nélkül. Szerintük a példátlan mértékű felbolydulásáért felelősség terheli a gyanúsan hallgató államfőt, a miniszterelnököt, az oktatási és kutatási minisztert, valamint azokat a pártokat, amelyek támogatják a jelenlegi kormányt.

A szakszervezetek sérelmezik a heti tanítási norma két órával való növelésér, az oktatási intézmények százainak összevonását, ami szerintük elbocsátásokat eredményez az adminisztratív és kisegítő személyzet körében, az osztálylétszámok növelését, az óradíj csökkentését, az iskolaigazgatók és tanfelügyelők kötelező tanítási óraszámának növelését, a felsőoktatás alulfinanszírozását. Továbbá bírálják a kormányt a kutatóintézetek és az egyetemi könyvtárak alulfinanszírozása, valamint a humán erőforrásokra és működési költségekre vonatkozó normatívák frissítésének elmulasztása miatt is.

– írják a dokumentumban.

A három szakszervezet azt is bejelentette, hogy szeptember 8-án, az új tanév első napján több mint 30 ezer szakszervezeti tag készül demonstrálni.

A kormány a bírák és ügyészek nyugdíját az utolsó bruttó bérük 80 százalékáról az utolsó nettó fizetésük 70 százalékára korlátozná, míg 65 évre növelné a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatárát – jelentette be kedden Ilie Bolojan.

A kormányfő szerint elemezték az uniós országok nyugdíjrendszereit, és azt találták, hogy szinte mindegyikben 65 év a bírák és az ügyészek nyugdíjkorhatára, a nyugdíj összege pedig a legtöbb tagállamban az utolsó években kapott fizetésük átlagának bizonyos százaléka. Ez az arány általában 60-70 százalék.

Ezért a kormány a hatályban lévő törvényeket és a korábbi alkotmánybírósági döntéseket figyelembe véve azt javasolja, hogy a romániai bírák és ügyészek nyugdíja ne haladhassa meg az utolsó nettó bérük 70 százalékát. Jelenleg a bírák és ügyészek nyugdíja az utolsó bruttó bérük 80 százaléka, vagyis meghaladja a nettó fizetésük összegét.

A miniszterelnök emlékeztetett, hogy jelenleg a bírák és ügyészek 25 év szolgálati idő után, akár 48 évesen is nyugdíjba mehetnek. Ezt a kormány javaslata szerint csak 35 év szolgálati idő után tehetnék meg. Az általános korhatárnál így is korábban, 58 évesen mehetnek nyugdíjba, de mégsem 48 évesen – közölte Ilie Bolojan.

A törvénymódosító tervezet átmeneti rendelkezései értelmében a nyugdíjazási feltételeket teljesítő bírák és ügyészek nyugdíjba vonulhatnak, de addig dolgozhatnak, ameddig akarnak és képesek rá. Ezeknek a rendelkezéseknek az a céljuk, hogy a bíróságok és ügyészségek munkája a következő időszakban is normális körülmények között folytatódhasson.

A miniszterelnök beszélt arról is, hogy a kormány már kedden délután közvitára bocsátják a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénymódosító tervezetet, és egyeztetni fognak az előírásokról az érintettekkel. Hozzátette, hogy jövő héten véglegesíteni szeretnék a jogszabályt, és az elfogadásának a menetrendjét még ezen a héten ismertetik.

A bírák és ügyészek nyugdíjazásának szabályozását novemberig rendezni kell, mivel annak elmaradása esetén Románia elesik az országos helyreállítási tervben (PNRR) előirányozott 230 millió eurótól.

A probléma megoldása azért is sürgős – mondta a miniszterelnök, mivel a bírák és ügyészek nyugdíja, illetve a járulékalapú romániai állami és magánnyugdíjak közötti nagyon nagy különbség társadalmi igazságtalanságot gerjeszt. Majd hozzátette: az igazságszolgáltatás színvonala is javulni fog, ha a bírák és ügyészek az általános korhatár szerint mennek majd nyugdíjba, mert így az 50 éves korukig megszerzett szakmai tapasztalatukat a köz szolgálatába tudják állítani.

A vonatjegyek árának növelését javasolja augusztus 1-től a szállításügyi minisztérium. Az intézkedést az áfakulcs 19 százalékról 21 százalékra emelése indokolja.

A szaktárca rendelettervezete szeront az Intercity vonatokon való utazás díja a távolságtól függően változik, így legfeljebb 10 kilométeres távolságig 18 lejt (első osztály), illetve 12,5 lejt (másodosztály) kell fizetni a jegyért. 161 és 180 km közötti távolság esetén a javasolt ár 106,5 lej (első osztály) és 71,5 lej (másodosztály), 351 és 400 km között 187,5 lej (első osztály) és 121 lej (másodosztály), 901 és 1000 km között pedig 309 lej (első osztály) és 212,5 lej (másodosztály).

Az Interregio járatokra szóló jegyek ára 14,5 (első osztály), illetve 11 lejtől (másodosztály) kezdődik 1 és 10 km közötti távolság esetén, és eléri a 92,5 lejt (első osztály), illetve a 62,5 lejt (másodosztály) 161 és 180 km közötti távolság, a 163 lejt (első osztály), illetve a 105 lejt (másodosztály) 351 és 400 km közötti távolság, valamint a 268,5 lejt (első osztály), illetve a 185 lejt (másodosztály) 901 és 1000 km közötti távolság esetén.

A Regio vonatokon 10 km-es távolságig 6 lej (első osztály), illetve 5 lej (másodosztály), 161-180 km közötti távolság esetén 52,5 lej (első osztály), illetve 33,5 lej (másodosztály), 351-400 km közötti távolság esetén pedig 101,5 lej (első osztály), illetve 64 lej (másodosztály) kifizetése ellenében lehet utazni.

Öröm az ürömben, hogy a helyfoglalás díja az InterCity vonatokon továbbra is 6 lej marad, és ugyancsak 6 lejt kell majd fizetnie az Interregio járatokra is.

A hálókocsik esetében az egyszemélyes fülkére 239,5 lejes felár fizetendő, távolságtól függetlenül. Kétszemélyes fülkében ez 127,5 lej, háromszemélyes fülkében pedig 106,5 lej lesz. A négyszemélyes hálófülkében 83 lejt, a hatszemélyesben 61,5 lejt kell majd fizetni egy ágyért.

Legutóbb tavaly december 15-én emelték a vonatjegyek árát, akkor 4,6 százalékos volt a drágítás.