// 2025. augusztus 23., szombat // Bence
No banzáj

Az igazságért síkra szálló román néplélek ma már nem kiegyenesített kaszát, hanem nindzsakardot ragad

Jelenet a filmből.

Jelenet a filmből.

Jelenet a filmből.

// HIRDETÉS

Megnéztük, hogy tartanak maguk elé görbe tükröt a komédiázó (erdélyi) románok: egy kortárs népmesét láttunk, egy parasztlázadásocskát. Amely jobban sül el, mint a valóságban, mert hát ilyenek a népmesék. És közben nevetni is tudtunk.

Minisorozatot indítottunk a Főtéren, amelyben olyan román filmeket „beszélünk ki”, amelyek nem feltétlenül tündökölnek csillagként a világ elitfesztiváljainak egén, viszont álláspontunk szerint pontos térképet adnak a mai román társadalom állapotairól. Az első írásban a Teambuilding című alkotásról volt szó, a második rész tárgya a Romina VTM című manele-film volt, a harmadiké a Taxisok, a negyedik a Buzz House The Movie című influenszerhorrorról szólt, az ötödik A tökéletes jelölt című hazai politikai szatíráról, következzék a hatodik rész.


Volt a rossz emlékű kommunista diktatúra idején egy hallgatólagos egyezség, miszerint lehet dekadens, retrográd nyugati típusú filmet készíteni (értsd, westernt, pontosabban easternt, rendőrfilmet, vígjátékot, musicalt stb.), ha a végén győzedelmeskedő Jó kommunista, a Rossz pedig kapitalista, esetleg magyar. Így született meg például a Mărgelatu-széria. Florin Piersic, minden idők legismertebb erdélyi (közelebbről kolozsvári) román filmszínésze hatszor öltötte magára a halált megvetően bátor szabadság-easternhős szerepét… és köpködte sztoikusan a szotyihéjat. És

// HIRDETÉS
így születhetett meg a diktatúra egyik legbájosabb vígjáték-trilógiája, amely szintén eastern (vagy vörös western, utalással a komcsi rezsimre)

és amelynek két részét nem kisebb rendező készítette, mint Dan Pița. Az Erdélyiek-trilógia kalandos, egészséges humorral átszőtt történetekből áll össze. Az első film 1978-ban készült. 46 évet kellett várni, amíg megszületett egy újabb, erdélyiekről szóló vígjáték. Alin Panc filmje, az Erdélyi nindzsa (Transilvanian Ninja) ráadásul az első hazai karatefilm. Na jó, az első olyan film, amelyben a szereplők karaterúgásokat hajtanak végre.

A Jók: a Postás (Alexandru Pop) és az Asztalos (Alin Panc).

A Jók: a Postás (Alexandru Pop) és az Asztalos (Alin Panc).

A román filmiparban létezik ma egy olyan irányvonal, amely, ha tetszik, a Teambuilding című alkotás keltette tornádó örvényéből kelt ki: vegyél egy akármilyen témát (korporáció, kisember, szerelem, politika, bosszú, taxisok, korrupció stb.) told tele könnyed, mémesíthető poénokkal, aztán nem baj, ha a cselekmény, a drámai ívek, a karakterábrázolás nem éppen tökéletes, sőt, az se baj, ha bűnrossz,

a pörgő, Insta-reelekre vagy Youtube-shortokra emlékeztető jelenetkékből összeálló mozaik üt, mint a kétszázhúsz.

És van még egy előnye: másfél órára oda tudja láncolni a székhez az egyébként alig egy percnyi figyelemhez szok(tat)ott nézőt.

Ez a sablon nagyon jól működik, különös tekintettel arra, hogy az ilyen filmek készítői úgy próbálták összerakni a poénokat, mém-jeleneteket, hogy ha egy mód van rá, 18 millió román állampolgár fogyassza a terméküket. És mivel a készítők jól érzik a mioritikus néplelket, nem emelik túl magasra az esztétikai, drámai és egyéb művészi léceket, a számításaik általában bejönnek: az ilyen típusú filmek sorra döntögetik a hazai nézőszám-rekordokat.

A Rosszak, akiket le kell győzni. Fehér fejkendővel a Főnök (Puya, a Familia hip-hop zenekar volt énekese).

A Rosszak, akiket le kell győzni. Fehér fejkendővel a Főnök (Puya, a Familia hip-hop zenekar volt énekese).

Amikor először olvastam a román nindzsavígjátékról, arra gondoltam, na, ez a film mellőzhető. Aztán eszembe jutott a régi Erdélyiek-trilógia és

kíváncsi lettem… nem is arra, hogy miről szól a film, hanem inkább arra, hogyan látják magukat a(z erdélyi) románok ma,

ha felteszik a vígjáték-szemüvegüket. Talán fontos adalék, hogy a film rendezője, Alin Panc színész erdélyi ember, Vajdahunyadon született. És többek közt az Avram Iancu a Birodalom ellen című hazafias dokudráma rendezője. Az a film megbukott (maximum az Avram Iancu-imádók tapsikoltak neki vagy háborogtak amiatt, hogy üres termek előtt vetítik a filmet). Nagyon furdalta az oldalam, milyen az, amikor ez a rendező erdélyi román vígjátékot készít.

A film Mikuláskor debütált a hazai mozikban, mindenütt telt házakkal vetítették. Amikor én elmentem az egyik mallmoziba, jóval karácsony után, meglepetésemre szintén telt ház volt. Igaz, szabadságidőszak van, Kolozsvár népének jelentős része a mallokban él. Gyakorlatilag nem lehet parkolót találni. Szóval telt ház volt, a vetítőterem csak úgy ropogott a hatalmas nachos- és popcorn-adagok okán, igazi mallos moziélményben volt részem.

A történetről sokat nem szeretnék mondani: nincs benne semmi, de semmi különös. Maximum annyi, hogy Alin Panc és társai

nem a Teambuilding nyomába eredtek: ez a film nem mémek láncolata, a készítők igyekeznek egy koherens sztorit építgetni, karaktereket ábrázolni, drámai íveket gondozni.

(Hogy mennyire sikerül nekik, az más kérdés.) Az az érzésem, Panc és csapata tudatosan nyúlt vissza az Erdélyiek-trilógiához, amennyiben klasszikus vígjátékot készített, két nyámnyila főhőssel, akik a falu afféle megvetett, folyamatosan szopatott, megrugdosott hülyéi, közben persze, tiszta lelkű emberek. Aztán egyszer csak azt mondják, netovább, megtanulnak karatézni (hogy miért pont karatézni, ne kérdezze senki, valószínűleg a Távol-kelettel váltották ki a készítők a Vadnyugatot) és rendet csinálnak a tyúktolvaj-szintű korrupció sújtotta faluban. És az élet megszépül.

A mentor közbelép, egy városból falura menekülő karatemester újságírónő (Diana Matei) személyében.

A mentor közbelép, egy városból falura menekülő karatemester újságírónő (Diana Matei) személyében.

Ami ebben a filmben figyelemre méltó: először is szereplők világa. Tekintettel arra, hogy ez egy román film, azt lehetne mondani, hogy

Erdélyben románok laknak, senki más, se magyar, se szász, se cigány, se más.

Ha visszagondolunk az Edélyiek-trilógiára, ott szerepel (a harmadik részben) egy bizonyos Orbán Péter (Vadász Zoltán alakította), aki a főszereplő magyar szomszédja. Tehát annak idején (az átkozott, magyarfaló kommunista diktatúráról van szó) működött a multikulturális Erdély-ábrázolás. Alin Pancék filmjében nem működik. Itt vannak román parasztok, román álparasztok, illetve román városiak és román álvárosiak.

Ebben a fimben a román Erdély-kép monoetnikus.

Szervesen kapcsolódik a fentiekhez a film helyszíne. Legyen az összehasonítási alap ismét az Erdélyiek-trilógia. A főhős a korszak monarchikus Magyarországáról (1874-ben vagyunk), a mai Szeben megyében található Poplaca (magyarul Popláka) nevű, abszolút román többségű volt jobbágyfaluból vándorol ki Amerikába. Az erdromán nindzsafilm is értelemszerűen Erdélyben játszódik, egész pontosan a Szeben megyei Gura Râului (magyarul Guraró) nevű faluban.

Amikor az ember nézi a filmet (és van némi fogalma Erdélyről), azonnal feltűnik neki, hogy a fentiek fényében ez a történet egy olyan Erdélyben zajlik, ahol csak románok élnek, méghozzá szász házakban. Ha viszont picit a vászon mögé nézünk, akár meg is emelinthetjük a kalapunkat az alkotók előtt, ugyanis

az említett helység szintén színromán jobbágyfalu volt annak idején, nyoma sincs szász erődtemplomnak,

a portákat valószínűleg a térség hagyományai szerint építették szászosra, adott esetben szász kőművesek.

Az ábrázolt (vagy éppen csak hús-vér sablonként használt) karakterek teljesen megfelelnek a mai román társadalom kiemelt (adott esetben áhított) típusrétegeinek. A gazdag politikus, a külföldet járó smekker, a kisstílű csaló, a domináns nő, az álvárosi álgengszter, a metropolisz nyüzsgéséből a falusi békébe kimenekülő értelmiségi, mind beleillenek abba a mentális képbe, amely a kortárs román társadalomban él, így vagy úgy.

Ez a fajta karakterábrázolás egy pillanat alatt azonosítható sok-sok néző számára, hiszen nem kell megküzdenünk egy-egy bonyolult figura motivációs hálójának megfejtésével.

Lecsap az Igazság erdromán ökle és jön a hepiend.

Lecsap az Igazság erdromán ökle és jön a hepiend.

Megkockáztatom:

Alin Panc és csapata egy kortárs népmesét hozott létre, amely a maga esetlen bájával, naivságával, sablonosságával hat.

És ha népmese, akkor máris érthető, miért nem mémszerű jelenetmozaikokból építkezik a film. A népmesének rendkívül szigorú szerkezete van. Ami tetten érhető a transzilván nindzsafilmben is. Az esendő kisember (a szegény ember legkisebb fia) háromnál azért több megpróbáltatáson, próbán esik át, melynek eredményeképpen varázslatos erőre tesz szert (a falusi postás és az asztalos megtanul karatézni), melynek segítségével legyőzi az ármánykodó Gonoszt (az álvárosi genget) és a falu felett felragyog az Igazság(osság) napja.

Csakhogy a kortárs erdélyi román néplélek immár nem kiegyenesített kaszát ragad, ha igazságot akar osztani, hanem nindzsakardot, nuncsakut és egyéb távol-keleti fegyvereket. A mikrolázadás pedig lezajlik. Utána pedig mindenki mehet a mall etetőpultjaihoz. Egy fokkal elégedettebben.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Hogyan kell kitiltani a nem baráti sajtót egy toleranciát hirdető erdélyi táborból. És főleg: miért…

Szántai János

Valaki azért kritizál valaki mást, mert az rátérdel a neki nem tetsző sajtó nyakára. A kritika után pedig, mint aki jól végezte dolgát, ő is rátérdel a neki nem tetsző sajtó nyakára. Ráadásul Erdélyben, ahol ilyesmi nemigen szokott történni.

Miért érdemes a sóbánya megsemmisülése után megállni Parajdon?

Fall Sándor

Tűnődés a székelyföldi, erdélyi, romániai turizmus állapotáról és buktatóiról.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A történészek utáltak, mert képviselő voltam. A képviselők utáltak, mert történész voltam.”

Sólyom István

A törvények megszületéséért vívott harc akkor eredményes, ha azokat érvényesíteni is sikerül. Nagyinterjú dr. Garda Dezső volt parlamenti képviselővel, történésszel.

A Maros megnyomorítása – a kavicsbányák és az emlékeikből élő horgászok

Fall Sándor

Mi köze a japán hegyi pataknak a Maroshoz? És hova lettek az algát legelésző paduccsordák a kotrógépek nyomában?

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Az ilyenekért nem lesz Románia soha európai ország, amíg nem történik csoda…
Főtér

Az ilyenekért nem lesz Románia soha európai ország, amíg nem történik csoda…

… a román külügyminiszter asszony meg akarta mondani, mi a helyes vízió az orosz-ukrán háború ügyében, de jól elkeresztelte Volodimir Zelenszkijt… és reszkessetek, allinclusive-rajongók, Törökország bemutat nektek!

Tánczos: szükséges az ingatlanadó 60-70 százalékos emelése
Krónika

Tánczos: szükséges az ingatlanadó 60-70 százalékos emelése

Jelenleg a helyi adók 60-70 százalékos emeléséről van szó, de ez még nem a végleges változat – jelentette ki Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes.

Bréking: újabb erdélyi város előzte meg Bukarestet ingatlanárak terén – hírek szombaton
Főtér

Bréking: újabb erdélyi város előzte meg Bukarestet ingatlanárak terén – hírek szombaton

További híreink: a román külügy is reagált Trump és Putyin alaszkai csúcstalálkozójára, a hétvégén pedig viharok, záporok váltják a kánikulát.

„Szégyen! Le, hazug miniszter!” – tiltakoznak a háromszéki szakszervezetek tagjai
Székelyhon

„Szégyen! Le, hazug miniszter!” – tiltakoznak a háromszéki szakszervezetek tagjai

Egészségügyben, oktatásban, szociális ellátásban és helyi közigazgatásban dolgozók gyűltek össze szerdán délben Sepsiszentgyörgyön a kormányhivatal épülete előtt. A tüntetésen nagyjából száz háromszéki szakszervezetis adott hangot követeléseinek.

Eldöntötte a kormány, mennyi pénzt lehet egy összegben felvenni a magánnyugdíjból
Krónika

Eldöntötte a kormány, mennyi pénzt lehet egy összegben felvenni a magánnyugdíjból

A fizetési időszak kezdetén a teljes összeg 30 százaléka vehető fel egy összegben a II. pillérben összegyűlt magánnyugdíjnak – döntötte el a román kormány csütörtöki ülésén.

Bika ölhetett meg egy férfit Csíkszereda határában
Székelyhon

Bika ölhetett meg egy férfit Csíkszereda határában

Hatvanöt éves férfi holttestét találták meg Csobotfalva közelében augusztus 21-én délután. A Hargita megyei rendőrség tájékoztatása szerint bika támadhatta meg az áldozatot, aki ennek következtében életét vesztette.

// még több főtér.ro
„Cseppenként tesz idegronccsá a Lyme-kór”
2025. július 15., kedd

„Cseppenként tesz idegronccsá a Lyme-kór”

A tünetek átalakítják az ember mindennapjait, kikezdik az életkedvét, főleg, ha nincs válasz a bajaira – mondja a 42 éves interjúalanyunk, aki 13 hónap után kapott végső diagnózist.

„Cseppenként tesz idegronccsá a Lyme-kór”
2025. július 15., kedd

„Cseppenként tesz idegronccsá a Lyme-kór”

A tünetek átalakítják az ember mindennapjait, kikezdik az életkedvét, főleg, ha nincs válasz a bajaira – mondja a 42 éves interjúalanyunk, aki 13 hónap után kapott végső diagnózist.

Különvélemény

Hogyan kell kitiltani a nem baráti sajtót egy toleranciát hirdető erdélyi táborból. És főleg: miért…

Szántai János

Valaki azért kritizál valaki mást, mert az rátérdel a neki nem tetsző sajtó nyakára. A kritika után pedig, mint aki jól végezte dolgát, ő is rátérdel a neki nem tetsző sajtó nyakára. Ráadásul Erdélyben, ahol ilyesmi nemigen szokott történni.

Miért érdemes a sóbánya megsemmisülése után megállni Parajdon?

Fall Sándor

Tűnődés a székelyföldi, erdélyi, romániai turizmus állapotáról és buktatóiról.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A történészek utáltak, mert képviselő voltam. A képviselők utáltak, mert történész voltam.”

Sólyom István

A törvények megszületéséért vívott harc akkor eredményes, ha azokat érvényesíteni is sikerül. Nagyinterjú dr. Garda Dezső volt parlamenti képviselővel, történésszel.

A Maros megnyomorítása – a kavicsbányák és az emlékeikből élő horgászok

Fall Sándor

Mi köze a japán hegyi pataknak a Maroshoz? És hova lettek az algát legelésző paduccsordák a kotrógépek nyomában?

// HIRDETÉS