// 2024. november 21., csütörtök // Olivér
mindent a népért!

Ha egy román államelnök jó, akkor Cluj-Napoca elektromos tankokkal megy Budapest ellen

A tökéletes jelölt. Jelenet a filmből és plakát: Szemet hunyok a csúszópénz fölött!

A tökéletes jelölt. Jelenet a filmből és plakát: Szemet hunyok a csúszópénz fölött!

A tökéletes jelölt. Jelenet a filmből és plakát: Szemet hunyok a csúszópénz fölött!

// HIRDETÉS

Megnéztük a romániai választások előtt egy hónappal a hazai piacra dobott új román ponyvaszatírát. És a kolozsvári tankhadműveleten meg pár hasonló poénon túl azt láttuk, hogy az élet valóban jobb, mint a film.

Minisorozatot indítottunk a Főtéren, amelyben olyan román filmeket „beszélünk ki”, amelyek nem feltétlenül tündökölnek csillagként a világ elitfesztiváljainak egén, viszont álláspontunk szerint pontos térképet adnak a mai román társadalom állapotairól. Az első írásban a Teambuilding című alkotásról volt szó, a második rész tárgya a Romina VTM című manele-film volt, a harmadiké a Taxisok, a negyedik a Buzz House The Movie című influenszerhorrorról szólt, következzék az ötödik rész.

Talán már csak a bacilusok nem tudják, hogy Romániában parlamenti és államelnök-választások is lesznek ezen az őszön-télen. Szinte egyszerre. Ebben a szuperválasztási hangulatban várható volt, hogy a mioritikus állapotokat, jelenségeket szemtelenül feldolgozó filmes brigád, a Vidra Productions (amely többek között a nagyon népszerű Teambuilding és Romina VTM című alkotásokat is piacra dobta) a hazai választási, tágabb értelemben politikai kultúrának is neki fog esni.

// HIRDETÉS
A korábbi példákból kiindulva azt reméltük, hogy ha nem is tankkal, de legalább baltával.

És tessék, itt az első kritikánk a Vidra-zászló alatt készített politikai szatírával szemben. Kedves Vidrák (értjük ezalatt a film készítőit), ezúttal… hogy is fejezzük ki magunkat… tompa volt a baltaél? Vagy esetleg: puha volt a pöcs? Ugyanis azt láttuk a vásznon, hogy nem mertetek igazán tökösen nekimenni a hazai politikai elitnek, bár ez volt a sokat hangoztatott cél. Megúszásra játszottatok: azt gondoltátok, hogy ha elpufogtattok néhány remek és sok közhelyes poént, ha általánosságban szidjátok „a politikust”, mint valami kortárs moralitásjátékban, ahol Akárkit (tehát senkit) csepüli a világ, szépen lenyeli majd a nép és elhiszi nektek, hogy ez igen, hű, de beleálltak a fiúk-lányok a politikai elitbe. Bocs, kedves Vidrák, ez sima alibizés.

A csóró főhős, Costică Frântu (Nicu Banea), már jelöltként, kampánykörúton. Ő csak hazudik, lopni nem lop.

A csóró főhős, Costică Frântu (Nicu Banea), már jelöltként, kampánykörúton. Ő csak hazudik, lopni nem lop.

Pont azt csináltátok, amit azok a politikusok, akiket állítólag kifiguráztatok.

Ráztátok a seggeteket (ismétlem, néha nem rosszul), közben meg mondtátok a nagy büdös semmit. A politikai szatíra nem ez. A politikai szatíra vérre megy (nézzétek meg például Mircea Daneliuc A csigák szenátora című filmjét). Ti elröhincséltétek ezt a dimenziót, amolyan tudjukmi-összekacsintással. Tudjuk mi: lopott is, de csinált is valamit. Tudjuk mi: szívatjuk a politikai rendszert, de össze is kacsintunk vele, sőt, csókot is nyomunk itt-ott a… homlokára, persze.

Az első kritikán túlmenően, a Vidrák új filmje, A tökéletes jelölt alapötlete tökéletes. Ha szabad ezt mondani: hatalmas lehetőségek rejtőznek benne. Ki ne került volna életében legalább egyszer olyan helyzetbe, amikor azt mondta:

hej, ha én lennék a… számtantanár, rendőr, polgármester, bíró, író, államelnök, másképp csinálnám…

ugye, ugye… A Vidra-csapat ezen a szinten tényleg irtó jól teljesít (ellentétben például az elit értelmiséggel): első kézből, közelről ismerik a népet, vagyis minket. Ezért tudnak olyan erősek lenni a filmjeik (már amelyik jó): az ember érzi (amikor érzi) a hitelességet, az aranyfedezetet. Ez a helyzet A tökéletes jelölt alapötletével is: a kiinduló helyzet abszolút hiteles. Van egy bukaresti csóró (Costică Frântu, avagy Megtört Koszti, Nicu Banea alakítja elég jól), aki

az apjával él egy blokklakásban, ahol az ágy fölött ott a gobelin szőnyeg (nem félmeztelen cigánylány van rajta, az nem lenne píszí),

a hűtőben a flakonos sör, a fejekben meg a rögvalóság. A csóró egyetlen problémája a film elején az, hogy egy másik csóró (akinek vele ellentétben sikerült összeeperszedni a zsét egy béemvére, tehát ő már bossz, nem is csóró) minden nap elfoglalja a parkolóhelyét.

Az ellenjelölt (Matei Dima alakítása), aki sírva fakad attól, hogy neki esetleg dolgoznia kell, ha nyer.

Az ellenjelölt (Matei Dima alakítása), aki sírva fakad attól, hogy neki esetleg dolgoznia kell, ha nyer.

A film másik fő történetszálán az aljas, tolvaj, korrupt, sötét, de miccs-szagú román politikai elitnek is van egy nagy problémája: közeleg az elnökválasztás, a két korrupt elitpárt (nyilván a PSD és a PNL alter egója) csinálja a kampánycirkuszt, amikor az egyik (teljesen mindegy, melyik, ezt jól csinálják a Vidrák, mindkét párt ugyanolyan rabló gengszterekből áll) megneszeli, hogy az EU hatalmas büntit készül Románia nyakába varrni, mert (ez is jó poén, bár nem vicc)

Románia mindig csak hazudik, helyezkedik, bólogat az EU-ban, aztán magasról szarik betartani a szavát.

Na, de ha jön a megabünti, akkor ki az a hülye, aki uralkodni akar? A nyerésre álló párt (nála van az infó is az EU-s pofonról) kitalálja, hogy el kell veszteni a választásokat. S azt hogy lehet? Hát úgy, hogy a jelölt visszalép, a helyére pedig keresnek egy... hülyét. Aki nyilván elbukja a voksot és akkor a konkurencia viszi majd a balhét az EU-val. Remek poén egyébként az is, hogy a két korrupt, tolvaj, gengszter párt közt egyetlen betű (PLS avagy Liberál-szocialista Párt és PSL avagy Szociál-liberális Párt), illetve az a különbség, hogy az egyik párt gyűlöli a petrezselymet a csorbában, a másik meg szereti. Egyébként ezek azok a poénok, ahol érezzük, hogy a román önirónia végre ismét működik.

A két szálon futó cselekmény itt fonódik össze: az a bizonyos hülye ugyanis a mi csórónk lesz.

Igen ám (és itt még mindig remek a film), de a mi csórónk tényleg a népből jött, tehát tökéletesen érti, mire vágyik a nép. Brutálisan őszinte. Ilyeneket mond: „Mindenki meglop titeket és hazudik nektek. Én csak hazudok.” Vagy: „Nem kellenek tankönyvek! Miért költsék a gyerekek a cigipénzt nyelvtankönyvekre?” „Ha elnök leszek, mallt építek a templomba!” „Legalizálom a spágát! És áfát is kell rá fizetni. Mert mi az áfa, ha nem spága az államnak, hogy hagyjon békén?” „200 000 eurót adok minden románnak!”

Ilyen plakátokkal kampányol a két párt. A petrezselyemimádók azt ígérik, hogy Craiovițára költöztetik a fővárost Bukarestből. A petrezselyemgyűlölők pedig azt, hogy metrót építenek Craiova és Temesvár közé.

Ilyen plakátokkal kampányol a két párt. A petrezselyemimádók azt ígérik, hogy Craiovițára költöztetik a fővárost Bukarestből. A petrezselyemgyűlölők pedig azt, hogy metrót építenek Craiova és Temesvár közé.

Az abszurdabbnál abszurdabb választási ígéretek pedig működnek, hiszen a mi csórónk pontosan tudja, miről álmodik az átlagember. És nem csak a román: a film egy adott pontján osztrákok (!) vándorolnak be Romániába, a 200 000 euró reményében. És

Cluj-Napoca polgármestere bejelenti, azonnal támadást indít Budapest ellen, ha megkapja a kétszáz rongyot, mégpedig elektromos tankokkal!

A siker tehát garantáltnak látszik, csak hát épp a siker lenne baj a pártnak, hiszen ha minden marad, ahogy marad, ők nyernek, tehát ők szívják majd meg az EU-büntit.

Hogy mivé fajul a sztori? Nem mesélem tovább: egyrészt nem szeretnék spoilerezni, másrészt a film második fele látványosan zuhan a rossz fércmű szintje felé. Itt ismételném meg: kedves vidrások, annak határozottan örülök (én és több millió romániai), hogy rátaláltatok egy olyan műfaji résre, amelytől Mungiu, Jude, Puiu, Porumboiu, Sitaru meg a többi román újhullámos és poszt-hullámos elitrendező elhatárolódik, mert, úgymond, ponyva és kommersz. Viszont tényleg

járhattok hozzájuk iskolába, ami a szakmai tudást illeti:

a forgatókönyvtől a dramaturgiáig nagyon, de nagyon sokat lehet (és kell) tanulni tőlük. Mert az, hogy esetleg azt gondoljátok, a nép nem veszi észre a szakmai nyegleségeteket, ostobaságaitokat (mert nem fogja észrevenni, nem ért hozzá és nem is ezért megy moziba), konkrétan azt jelenti, hogy ti is olyanok vagytok, mint a politikusok: sok szépet ígértek a népnek, aztán leszarjátok őket! Ez pedig nagyon, de nagyon nem korrekt.

Jó, azért még egy jelenetet elmesélek, ne zárjam rossz szájízzel az írást. A film vége fele nagy elnökjelölt-vitát szerveznek, ahol mindkét párt azon van, hogy veszítsen (mert közben az ellenfél is tudomást szerzett az EU-büntiről). És az történik, hogy gyakorlatilag ország-világ színe előtt licitálnak, ki lopott többet az idők során. De nem vádolják egymást, hanem

jelentkeznek, hogy én, én, mi, mi loptunk többet. De nem, mert mi, üvölti erre a másik párt.

Ezen könnyesre röhögte magát a terem. És ezen az alapon mondom: a Vidra-fiúk valóban tehetségesek, valóban tudják, hogy kell bánni a műfajfilmmel. Csak kicsit talán fejükbe szállt a sok siker (ez a film is elég nagyot ütött a hazai mozikban), na és ezúttal behúzták kicsit a farkukat a lábaik közé. Mert hát, ugye, Bukarestben kell élni, és ők is jól tudják: bármerre mész a nagy zseton után Romániában, egy adott ponton mindig szembejön veled egy politikus, akinek kezet kell csókolni.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Még néhány keresetlen szó Iohannis úr páratlan politikai pályafutásáról
Főtér

Még néhány keresetlen szó Iohannis úr páratlan politikai pályafutásáról

A vártnál is sokkal csúnyább lehet a szász elnök politikai pályafutásának vége. És ezt ő maga érte el lépésről lépésre.

Schengen: január elsejétől csatlakozik Románia teljes jogú tagként a miniszterelnök szerint
Krónika

Schengen: január elsejétől csatlakozik Románia teljes jogú tagként a miniszterelnök szerint

Schengen témájában próbálnak egymásra tromfolni az elnökjelöltek napokkal a választás előtt: Marcel Ciolacu miniszterelnök magabiztosan kijelentette, hogy Románia január elsejétől teljes jogú tag lesz.

Óriási: a román állam felújíttatja a gyulafehérvári Batthyáneumot…
Főtér

Óriási: a román állam felújíttatja a gyulafehérvári Batthyáneumot…

… Peszedisták: a penelisták már a kampányvideókat is lopják… és az időjósok belenéztek kristálygömbjeikbe, majd megjósolták a kis meleget.

Elhunyt a székelyudvarhelyi földrajztanár, akinek felépüléséért sokan összefogtak
Székelyhon

Elhunyt a székelyudvarhelyi földrajztanár, akinek felépüléséért sokan összefogtak

Méltósággal viselt, súlyos betegség után elhunyt Székely Árpád, az a székelyudvarhelyi földrajztanár és fotográfus, akinek felépüléséért számos jóakaratú ember fogott össze az elmúlt hónapokban.

Koszovó és Székelyföld kötényt ad Romániának
Krónika

Koszovó és Székelyföld kötényt ad Romániának

A kisgyerek nehezen dolgozza fel, hogy a Mikulás igazából nem létezik – nagyjából ugyanilyen küzdelmes folyamat Románia számára elfogadni Koszovó, vagy akár önmaga része, Székelyföld létezését is.

Képeken a hétfő reggeli iskolabusz-baleset
Székelyhon

Képeken a hétfő reggeli iskolabusz-baleset

Iskolabusz és személyautó ütközött hétfőn reggel a Maros megyei Csobotány térségében, két gyerek könnyebb sérüléseket szenvedett. A Maros megyei tűzoltóság képeket is közölt az esetről.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS