// 2026. május 25., hétfő // Orbán

Az első igazi román sci-fi filmben magyarnak hiszik a földönkívülieket

// HIRDETÉS

A mű nem lesz Szaturnusz-díjas, a forgatókönyv sem fog Hugo-díjat kapni, mi, nézők viszont garantáltan röhögő- vagy épp sírógörcsöt kapunk… nem a poénoktól, hanem a román gondolkodásmódtól.

Minisorozatot indítottunk a Főtéren, amelyben olyan román filmeket „beszélünk ki”, amelyek nem feltétlenül tündökölnek csillagként a világ elitfesztiváljainak egén, viszont álláspontunk szerint többé-kevésbé pontos (tér)képet adnak a mai román társadalom állapotairól. Az első írásban a Teambuilding című alkotásról volt szó, a második rész tárgya a Romina VTM című manele-film volt, a harmadiké a Taxisok, a negyedik a Buzz House The Movie című influenszerhorrorról szólt, az ötödik A tökéletes jelölt című hazai politikai szatíráról, a hatodik részben a Transilvanian Ninját elemeztük, következzék a hetedik rész.

Rendkívül örülök, hogy a román populáris film smekkereinek nem sikerül bevenni a digitális konformizmus várát. Nem lehetnek (még) az elit kávézók vájt fülű klubjainak tagjai, akik csak megkérdik a mesterséges intelligenciát, hogy oldják meg az épp készülő film forgatókönyvének problémáit, honnan lehetne megfelelő mennyiségű szponzorpénzt szerezni, ki a legjobb vágó, továbbá milyen poénokat lehetne elsütni a magyarokról úgy, hogy ne legyen idegengyűlölő vagy uszító.

Meghalt a primár, vagyis a polgármester. A mindenható pap épp útjára bocsátja, a pap mellett a primár özvegye. (Jelenet a filmből. Forrás: Youtube.)

Meghalt a primár, vagyis a polgármester. A mindenható pap épp útjára bocsátja, a pap mellett a primár özvegye. (Jelenet a filmből. Forrás: Youtube.)

// HIRDETÉS

Kicsit egyszerűbben: rendkívül örülök annak, hogy

az említett smekkerek nem cserélték fel a saját kreativitásukat a digitális univerzuméval.

Pedig a Dumnyezó látja lelküket, megpróbálták. A Papa Pictures ötletembereinek (Alin Panc, Alexandru Pop) tizedik alkotása, a Vasile és az űrhajó (tréler itt) nem véletlenül harangozza be magát úgy, mint az első román science fiction film. Na és akkor itt álljunk meg egy pillanatra. A néha nem túl ritka kivételektől eltekintve tételezhető, hogy

Kelet-Európa nem kimondottan a kommersz film terén jeleskedett a mozi elmúlt bő évszázadában.

A hétköznapi mozi-, tévé- Netflix-, illegális streamingcsatorna-néző nem igazán tud kapásból egy világszínvonalú (cseh)szlovák westernt, egy díjra érdemes magyar vámpírhorrort, egy minden nézőrekordot megdöntő bolgár musicalt vagy épp egy elfelejtett gyöngyszem albán sci-fit mondani. Hogy miért? Az okok hálója bonyolult és országról országra változik, ám egy általános, ha tetszik, szellemtörténeti észrevételt megkockáztatok: Kelet-Európára a magaskulturális igyekezet volt jellemző. Mi itt Ká-Európában a Sátántangóra szavazunk!

Nem állítom, hogy akik a Sátántangóra vagy az Aferim!-re szavaznak, rossz lóra tesznek. Azt állítom, hogy amint az úgynevezett első román sci-fi film is mutatja,

van élet a magaskultúra időnként belterjes – értsd, a privilegizált (!) kevesek számára nézhető, hallgatható, olvasható – világán kívül is.

A Vasile és az űrhajó című film lehetett volna egy csepp a világ direkt videóra készülő filmtengerében, ha a készítők ügyesen kisuvickolták volna a forgatókönyv, a dramaturgia, a vágás, a gyártás, a CGI, az AI falain tátongó gigászi hibákat. Így viszont, hogy az összes lehetséges baki benne maradt a filmben, egy olyan alkotást kapunk, amelyet éppen ezért lehet szeretni: mert olyan esetlenül bájos. És olyan röhejesen amatőr.

Ha valakinek véletlenül az Avatar- vagy az Alien-filmek jutnának most eszébe (ha már sci-fi), na, sürgősen felejtse el őket.

Olyan filmekről beszélhetünk például, mint Ed Wood úr szintén dilettáns alkotása, a Kilences terv az űrből. Ami szintén annyira rossz, hogy máig kedveli az emberiség egy része. A Vasile és az űrhajót nézve úgy érzi magát az ember, mintha egy baromfiudvaron sétálgatna és minduntalan belelépne egy csirke-, kacsa- vagy épp libafosba. Hiába hívtak meg Emmy-díjas maszkmestert, speciális effekt-szakértőt (Aida Caefer és férje, Wes C. Caefer),

ahogy mondani szokás: kis pénz, gyenge effektusok. Barátságból ennyire futja.

És ha már megálltunk egy pillanatra, ácsorogjunk még picit.

Jobbra a földönkívüli, aki nem magyar, középen a szeszkazán-űrhajó, balra a nőhangú robotasszisztens. (Jelenet a filmből. Forrás: Youtube.)

Jobbra a földönkívüli, aki nem magyar, középen a szeszkazán-űrhajó, balra a nőhangú robotasszisztens. (Jelenet a filmből. Forrás: Youtube.)

A fenti észrevételt – nevezetesen, hogy Ká-Európa a magaskultúra mellett teszi le az obulust – az is alátámasztja, hogy ha volt is korábban sci-fi a román filmben (mert hát persze, hogy volt), magaskulturális volt. Ion Popescu-Gopo Rövid története (amely egyértelműen sci-fi animáció) elnyerte a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál Aranypálma-díját, aztán a rendező készített több élőszereplős sci-fi-szerű filmet is. Ahogy mások is, akik szintén nem vállalták a tiszta zsánerfilmmel járó ódiumot (vagy a kommunista kultúrmuftik nem engedélyezték): a sci-fi elemeket Mircea Veroiu, Alexandru Tatos vagy akár Mircea Daneliuc is ügyesen belekeverte valami magaskulturális filmkoktélba.

Alin Panc és a Papa Film smekkerei viszont éppen ellenkezőleg:

ami sci-fi panel csak eszükbe jutott, belegyúrták a saját sci-fi vígjátékukba (mert ez a film sem vegytiszta sci-fi).

Van benne kicsi zöld ember, gömbszerű, lebegő robotasszisztens(nő), alakváltás, messzi-messzi-galaxis, világok harca, halálsugár… eddig elég unalmas, nem? Ilyen filmet láttunk már eleget, ráadásul a zsáner világklasszisai is köztük vannak. Ami érdekes, a román psziché szempontjából legalábbis, az minden, ami a fenti kliséken kívül esik. Ne ijedjen meg senki, nem hatalmas filozófiai aranyköpések, gondolatmenetek következnek: a román gondolkodásmódra jellemző panelekre épül a film vígjátéki része.

A film erőssége igazából ez a görbe tükör: ahogy magát látja a román nép, Trianon után 107 évvel.

Mondok példákat: a román ember nagyon jól ismeri a különbséget az erdélyi és Erdélyen kívüli román között. Az erdélyi román ember például megtanulta, hogy a pálinka jobb, mint a cujka. A cujka szintén gyümölcspárlat, akár a pálinka, csak általában gyengébb. Szóval tetszik érteni, gyengébb. Tehát: erdélyi román lenni kemény, többi román lenni puliszka.

Aztán az erdélyi román ember megtanulta azt is, hogy ha valaki idegen, az előbb magyar, mint földönkívüli,

akkor is, ha zöld a feje és hatalmas, csudakék gülüszemei vannak. Feltételezem, azért, mert magyarokkal gyakrabban találkozott és találkozik az erdélyi román ember, mint földönkívüliekkel. A film egyik legjellemzőbb pillanata az, amikor az emberi főhős először néz szembe a földönkívüli főhőssel s megkérdezi: te ungur? Minden pénzt megér!

A pillanat, amikor az erdélyi román rájön, hogy egy IDEGEN ül vele szemben. (Jelenet a filmből. Forrás: Youtube.)

A pillanat, amikor az erdélyi román rájön, hogy egy IDEGEN ül vele szemben. (Jelenet a filmből. Forrás: Youtube.)

Vagy: a film azzal indul, hogy meghal egy falu elöljárója. És annak a polgárnak, aki indulni akar a választáson, nem aláírásokat, hanem szilvapálinkát kell gyűjtenie: 230 litert, ami kétségtelen, hogy bizonyos kompetenciákra utal.

Miként az Erdélyi nindzsában,

Transzilvánia (a felvételek a hepehupás vén Szilágyban készültek) ebben a filmben is színromán.

Nincsenek egyéb etnikumok, felekezetek, semmi. Jó, a Praxitrax galaxisból származó Glumpitor lénytársról kiderül, hogy nem magyar és teljesen idegen, de ez alig zavaró, tekintettel arra, hogy az illető hamar átváltozik egy kedves rokonná (vagyis románná) és onnan már csak a lebegő gömbszerű robotasszisztens (vagy a hangja) emlékeztet arra, hogy sci-fiben vagyunk és nem a mioritikus kántriszájdon. Ja, Glumpitor lénytárs űrhajója, tessék megfogózni, egy nagyobbacska pálinkafőző kazán.

A film egyik bizarr csúcspontja egy hetivásár (legalábbis én annak gondolom),

amelynek semmi, de semmi értelme nincs, legalábbis a sztori vagy a dramaturgia szempontjából. (A forgatókönyvíró sem szenvedett sokat, miközben összegereblyézte a történetet). Persze, faluhelyen szokott lenni hetivásár. Ám ha egy filmben megjelenik egy helyszín, annak valamilyen filmbeli funkciója van. Na, itt zéró. Filmen kívüli szerepe viszont nagyon is van a vásárnak: a Papa Film smekkerei itt mutatják be a filmet szponzorizáló cégek reklámanyagait. Nem viccelek. Jó hosszan nézhetjük a különböző termékeket, bannereket.

Feministáknak nem ajánlom ezt az alkotást sem.

Alin Panc és csapata számára a nő egy csomó sminkből és lehetőleg minél nagyobb keblekből áll,

amúgy sokat nem mond, nem tesz hozzá a cselekményhez. Igaz, el se vesz. Van, mint a hetivásár. Reklám. Halkan jegyzem meg: a román társadalom gondolkodásmódjának ez talán a legsötétebb oldala, ami a filmben megjelenik.

Az új primár vígan iszik a plázacicával. (Jelenet a filmből. Forrás: Youtube.)

Az új primár vígan iszik a plázacicával. (Jelenet a filmből. Forrás: Youtube.)

Mi van még? Kétségtelen, hogy van a filmben egy-két jó poén. Például az, hogy minden jó embert Vasilénak (László) hívnak a faluban. És minden jó asszonyt Vasilicának (Vaszília, ha nagyon muszáj). Hogy a rossz embereket miért hívják Gogunak, rejtély.

A fenti példák alapján levonnék még egy következtetést: Alin Panc és csapata azt az urbánus gondolkodásmódot jeleníti meg a filmben, miszerint

a román vidék (értsd, falu) alkoholista, beltenyészet, primitív, buta, hímsovinszta, korrupt és idegengyűlölő.

Persze, mindez egy sci-fi vígjáték sminkjében jelenik meg. Viszont attól még nagyon szomorú. Annak ellenére, hogy a fent felsorolt jelenségek fellelhetők az erdélyi moldvai, havasalföldi falvakban. Pont úgy, ahogy a városokban is. Mindent összevetve: ha a néző mélyebben belegondol, a bájos, esetlen, szerethető amatőr sci-fi vígjáték egyben tragikus néplélek-önarckép is. Ami azt mutatja, hogy van mit javítani. Jócskán. És nem feltétlenül a filmen.

// HIRDETÉS
Különvélemény

A román állam esete a politikai pornóval

Szántai János

A PSD ágyba dől az AUR-ral, csattognak a demokratikus valagok a függöny mögött. Egy PSD-s szenátornő lemond a pornófilm láttán. A főni utánaereszt egy füttyöt, közben lengeti a fütyköst. És még csak nem is sokánt.

Nem a politika radikalizálódik, hanem a társadalom, a politika csak követi ezt a radikalizálódást

Varga László Edgár

A mostani kamaszok és fiatalok nyomás alatt szocializálódtak, és ez könnyen visszaüthet.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Egy bukaresti panelrengetegben a semmiből bukkant elő egy magányos járdasziget

Varga László Edgár

A történteket sem a geológusok, sem a vulkanológusok nem tudják egyelőre megmagyarázni.

Egeresi anzix: részeg sírkövek, betonnádas, legionárius mecénások

Szántai János

Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Felmérés: az RMDSZ úgy kiesne a parlamentből, mint kövér gyerek a vashintából – hírmix
Főtér

Felmérés: az RMDSZ úgy kiesne a parlamentből, mint kövér gyerek a vashintából – hírmix

További híreink: valóban hantavírusos az aradi férfi, de nem az Andes variánst kapta el, George Simion pedig kormányt akar alakítani, hogy kivezesse Romániát a válságból.

Gyergyószéki keresztaljával érkezik Sulyok Tamás a csíksomlyói búcsúba
Krónika

Gyergyószéki keresztaljával érkezik Sulyok Tamás a csíksomlyói búcsúba

Gyergyószéki keresztaljához csatlakozva, gyalogosan érkezik a szombati csíksomlyói búcsúba Sulyok Tamás köztársasági elnök, akiről előre lehetett tudni, hogy idén is részt vesz a százezreket megmozgató székelyföldi eseményen.

Amikor egy rockkoncertet csak ülve lehetett megnézni – lázadó erdélyi fiatalok és a Szekuritáté
Főtér

Amikor egy rockkoncertet csak ülve lehetett megnézni – lázadó erdélyi fiatalok és a Szekuritáté

Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.

Kijött a legfrissebb időjárási riasztás pünkösd szombatjának estéig
Székelyhon

Kijött a legfrissebb időjárási riasztás pünkösd szombatjának estéig

Jelentős mennyiségű csapadékra és szélre figyelmeztető előrejelzést adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).

Az ezeréves határnál provokálta a csíksomlyói búcsúba érkező magyarokat a román soviniszta vezér
Krónika

Az ezeréves határnál provokálta a csíksomlyói búcsúba érkező magyarokat a román soviniszta vezér

Gyimesbükknél, az egykori magyar–román határnál provokálta szombaton a csíksomlyói búcsúba érkező magyarokat Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja nevű szélsőséges román szervezet vezetője.

A csíksomlyói pünkösdi búcsú – percről percre
Székelyhon

A csíksomlyói pünkösdi búcsú – percről percre

Idén is kiemelt figyelemmel követjük a csíksomlyói pünkösdi búcsú eseményeit, ráadásul megújult élő közvetítéses formátumban igyekszünk beszámolni az összmagyarság legnagyobb zarándoklatáról. Kövesse velünk az idei történéseket.

// még több főtér.ro
Miért nincs új Nadia Comăneci-ünk, ha mégis van?
2026. május 20., szerda

Miért nincs új Nadia Comăneci-ünk, ha mégis van?

A dicső múltba ragadt romániai közvélemény és sportvezetés képtelen kitörni a nosztalgiából, ezért sajátosan értelmezi a jelenkori sportteljesítményeket. Szociológusnapokon jártunk.

Miért nincs új Nadia Comăneci-ünk, ha mégis van?
2026. május 20., szerda

Miért nincs új Nadia Comăneci-ünk, ha mégis van?

A dicső múltba ragadt romániai közvélemény és sportvezetés képtelen kitörni a nosztalgiából, ezért sajátosan értelmezi a jelenkori sportteljesítményeket. Szociológusnapokon jártunk.

Mit adtak nekünk a rómaiak, avagy a porolissumi rejtély
2026. május 12., kedd

Mit adtak nekünk a rómaiak, avagy a porolissumi rejtély

Revelatív felfedezésről nem számolhatok be, ami a Szilágy megyei, korrektül rekonstruált-feltárt-óvott római municipiumot illeti. Viszont segített abban, hogy elengedjem a kommunista diktatúra által belém vert reflexeket.

Mit adtak nekünk a rómaiak, avagy a porolissumi rejtély
2026. május 12., kedd

Mit adtak nekünk a rómaiak, avagy a porolissumi rejtély

Revelatív felfedezésről nem számolhatok be, ami a Szilágy megyei, korrektül rekonstruált-feltárt-óvott római municipiumot illeti. Viszont segített abban, hogy elengedjem a kommunista diktatúra által belém vert reflexeket.

Trianonban vált magyar állammá a román állam
2026. május 11., hétfő

Trianonban vált magyar állammá a román állam

A trianonitisz nem gyógyítható, de meg lehet tanulni együtt élni vele anélkül, hogy folyamatosan tüneteket produkálna. MCC-történészkerekasztal, hetedik szint.

Trianonban vált magyar állammá a román állam
2026. május 11., hétfő

Trianonban vált magyar állammá a román állam

A trianonitisz nem gyógyítható, de meg lehet tanulni együtt élni vele anélkül, hogy folyamatosan tüneteket produkálna. MCC-történészkerekasztal, hetedik szint.

Octavian Goga esete a kezdő néppel és a fasizmussal
2026. május 05., kedd

Octavian Goga esete a kezdő néppel és a fasizmussal

A kezdő nép Goga-féle megnevezése ma is érvényes. Ahhoz, hogy ez a nép a haladók közé kerülhessen, tisztába kell tennie saját múltját. Van, amire büszke lehet, de az nem a politikus Goga vagy a dák-római kontinuitás, például.

Octavian Goga esete a kezdő néppel és a fasizmussal
2026. május 05., kedd

Octavian Goga esete a kezdő néppel és a fasizmussal

A kezdő nép Goga-féle megnevezése ma is érvényes. Ahhoz, hogy ez a nép a haladók közé kerülhessen, tisztába kell tennie saját múltját. Van, amire büszke lehet, de az nem a politikus Goga vagy a dák-római kontinuitás, például.

Különvélemény

A román állam esete a politikai pornóval

Szántai János

A PSD ágyba dől az AUR-ral, csattognak a demokratikus valagok a függöny mögött. Egy PSD-s szenátornő lemond a pornófilm láttán. A főni utánaereszt egy füttyöt, közben lengeti a fütyköst. És még csak nem is sokánt.

Nem a politika radikalizálódik, hanem a társadalom, a politika csak követi ezt a radikalizálódást

Varga László Edgár

A mostani kamaszok és fiatalok nyomás alatt szocializálódtak, és ez könnyen visszaüthet.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Egy bukaresti panelrengetegben a semmiből bukkant elő egy magányos járdasziget

Varga László Edgár

A történteket sem a geológusok, sem a vulkanológusok nem tudják egyelőre megmagyarázni.

Egeresi anzix: részeg sírkövek, betonnádas, legionárius mecénások

Szántai János

Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.

// HIRDETÉS