// 2025. május 9., péntek // Gergely
Lőtér
Jé, Románia álkisebbségi államelnöke elítéli az idegengyűlölőket! Vajon saját magát is?
Jean St'Ay
A Facebook-ról (járvány)kormányzott ország
Jean St'Ay
A Facebook-ról (járvány)kormányzott ország
Jean St'Ay
Kis adalék a Google-fordító „szexizmusához” – mi is leteszteltük!
pazs
A civilizált Nyugat elmagyarázza a balkáni parasztoknak, hogy kell ideológiailag helyesen viselkedni
Jean St'Ay
Román káosz: amikor a bukaresti cséntru a „vidéki” résztu nyakára térdelhet
Jean St'Ay
A lockdown hozza el a rég várt regionalizálást?
pazs
Kolozsvár multikulti polgármestere eltűnt: egy vadromán mutáns ágál a városházán
Jean St'Ay
Tényleg csak a Dumnyezó vigyáz Romániára
Jean St'Ay
Tényleg csak a Dumnyezó vigyáz Romániára
Jean St'Ay
Emil B(l)oc, a kolozsvári bíró megdöbbent az épületkolosszusok miatt
Jean St'Ay
Oktatási miniszter úr, ideje megbukni! És megismételni az évet! Mind az ötvenkettőt!
Jean St'Ay
A miniszterelnök-helyettes él! A bizonyíték? Hülyeségeket mond!
Jean St'Ay
Románia, az ország, ahol a nép sorba áll oltásért, a szemesek pedig páholyban kapják az áldást
Jean St'Ay
Felszólítom az Európai Unió egyenlőség-bajnokait, vegyék be a gyógyszerüket! Vagy gondolkodjanak picit, mielőtt beszélnek!
Jean St'Ay
Ha tehetném, eltiltanám a focitól az UEFA erkölcs-inkvizítorait, rasszizmus miatt
Jean St'Ay
Miért is kérnek a feministák nőnap alkalmából reproduktív jogokat?
Jean St'Ay
Hány magyar kell ahhoz, hogy leolvadjon a mézesmáz a román politikai állatok vérugató képéről?
Jean St'Ay
Ceterum censeo: a jelenléti oktatást nem szabad lerombolni
pazs
Különvélemény
Történetek a kereszt alól
Szántai János
A húsvéti ünnepkör alatt a hétköznapokból kilépni képes ember másképp figyel: egy-egy apró gesztus, esemény mintha felhasítaná a szürke függönyt, amely a szentséget eltakarja. És az így kiáradó fény maga a csoda.
Érezhetünk-e nosztalgiát valami iránt, amit sosem éltünk át?
Sánta Miriám
„Szokták mondani, hogy a sok nosztalgiázás elfedi a valóságot – hát hogyne fedné, hiszen ez a dolga: megszabadulni attól, ami éppen van, maga az eszképizmus.” A nyolcvanas évek mindig velünk maradnak.
