Március 8. a nők nemzetközi napja. Mi (férfiak, nők, gyerekek) ilyenkor virággal, csokival, öleléssel kedveskedünk a környezetünkben levő hölgyeknek. Persze, közben tudjuk, hogy az eredeti idea szerint a nemzetközi nőnap harcos munkásmozgalmi gyökerű demonstrációként született, célja pedig a nők egyenjogúságának és szabad munkavállalásának kivívása volt.
Bő száz évvel az első vindikatív nőnap után kolozsvári feministák egy csoportja úgy gondolta, tüntetni kell egyet ezen a szent napon, a világjárvány közepette, mert nem lehet kihasználatlanul hagyni az alkalmat. Kimentek hát a kolozsvári prefektúra elé jó tucatnyian és maszkban, távolságot tartva, némán tüntettek, különböző feliratos lapokkal a kezükben. A lapokon mindenféle gond és baj állt, amikre a feminista csoport figyelmeztetni kívánta a világot. Például: a felelős járványkormány szigorának ártalmas mivolta, a családon belüli erőszak pandémiás (és sajnálatos!) terjedése, a munkahelyek, a bérek, az egészségügyi szolgáltatások állapota, a szociális lakások hiánya, amelyek valóban súlyos problémái társadalmunknak (is)… és még valami, amire felkaptam a fejem. Az egyik maszkos hölgy kezében virító lapon ez állt: Reproduktív jogokat! Mármint vindikálnak. A feminista nők (és mások).
De hát álljunk meg egy pillanatra, hölgyeim! Vagy elvtársnők! Vagy ahogy tetszik! Miféle reproduktív jogokat vindikálnak önök? Hogy esetleg több gyermeket szüljenek azok, akiknek megadatik a lehetőség? Vagy ellenkezőleg: esetleg ne szüljenek, ha nincs kedvük hozzá? Ha történetesen az első változatról van szó (ugye, a reproduktív jogokban ez is benne van, elvileg bár), akkor minden tiszteletem az önöké. (Nem csak a mai, hanem az év összes napján.) Nem kell ugyanis feminista szellemben zajló képzéseket végigjárni ahhoz (ilyen felirat is szerepelt az egyik lapon), hogy az ember lássa, kis hazánkban úgy zuhan a születések száma, mint egy szárnyaszegett Boeing 737-es. És a hírek szerint a pandémiás bezártság sajnos nem hozta meg a várt (fantáziált) eredményt, hogy több gyermek születik majd a járványkorszakban.
Ha viszont a reproduktív jogok fedőnév alatt önök mégis arra gondoltak, hogy a nők márpedig ne szüljenek gyermeket, ha nincs kedvük hozzá (mindegy, miért), akkor csak halkan mondom: ennél nagyobb ostobaságot rég nem láttam. Egyrészt, ugye, a fene se kötelezi (ja, a jog se) a romániai nőket, hogy szüljenek, ha nincs kedvük hozzá. Másrészt, én értem azt, hogy valaki élvezi, hogy zuhan a Boeing 737-es. Azt viszont már kevésbé értem, ha az illető úgy élvezi a dolgot, hogy benne ül a gépben.
A húsvéti ünnepkör alatt a hétköznapokból kilépni képes ember másképp figyel: egy-egy apró gesztus, esemény mintha felhasítaná a szürke függönyt, amely a szentséget eltakarja. És az így kiáradó fény maga a csoda.
„Szokták mondani, hogy a sok nosztalgiázás elfedi a valóságot – hát hogyne fedné, hiszen ez a dolga: megszabadulni attól, ami éppen van, maga az eszképizmus.” A nyolcvanas évek mindig velünk maradnak.
Az autóalkatrészek gyártását ugyan felfüggesztette, de emlékeket még biztosan képes előidézni.
Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.
Crin Antonescu elvérzett, a PSD-vezetés bukik, Ciolacu távozik, inog a koalíció. George Simion töretlenül menetel a Cotroceni-palotába.
A magyar kormány semmilyen elszigetelést, retorziót nem támogat Romániával szemben – jelentette ki pénteken Orbán Viktor.
Úgy van az, mint volt rég, az a Nap süt ránk rég. Az a Nap és az a Hold, az a szeretőnk, aki volt.
Jégesőbe forduló vihar vonult végig és okozott károkat Udvarhelyszék több településén, köztük Székelyudvarhelyen és Szentegyházán is. A mintegy tíz percen keresztül hulló jég megállt az utcákon, a fákban, termésben is kárt tett.
A megismételt romániai elnökválasztás első fordulójának eredménye sokkolta a pénzpiacot, az egyre fokozódó aggodalmak erős érzelmi reakciókat váltottak ki a befektetők és a megtakarításokkal rendelkező lakosság körében is.
Önkénteseket jelentkezését várják homokzsákok rakásához Alsósófalván, ahol a vízügyi hatóságok a rét elárasztása mellett döntöttek a paradji sóbánya megmentése érdekében – számolt be Facebook-oldalán a Sóvidék Televízió.
A húsvéti ünnepkör alatt a hétköznapokból kilépni képes ember másképp figyel: egy-egy apró gesztus, esemény mintha felhasítaná a szürke függönyt, amely a szentséget eltakarja. És az így kiáradó fény maga a csoda.
„Szokták mondani, hogy a sok nosztalgiázás elfedi a valóságot – hát hogyne fedné, hiszen ez a dolga: megszabadulni attól, ami éppen van, maga az eszképizmus.” A nyolcvanas évek mindig velünk maradnak.
Az autóalkatrészek gyártását ugyan felfüggesztette, de emlékeket még biztosan képes előidézni.
Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.