// 2026. szeptember 16., szerda // Edit
Jean St'Ay Jean St'Ay

Hány magyar kell ahhoz, hogy leolvadjon a mézesmáz a román politikai állatok vérugató képéről?

// HIRDETÉS

Lőtér

Szerző: Jean St'Ay
2021. március 04., 18:44

Helyszín: az Európai Unió egyik tagállama, a kisebbségi jogok ver(het)etlen bajnoka, Isten Anyjának virágoskertje, egy független, szuverén, egységes, oszthatatlan, immár bő száz éve létező csodaország. A neve Románia. Államelnöke történetesen (ál)kisebbségi: szász. Jelenlegi kormányában ott van egy romániai magyar párt is (persze, tudjuk, 30 éve ugyanaz). Az ember azt hinné, ebben az országban tényleg demokrácia van. Meg kölcsönös tisztelet. Meg békés egymás mellett élés. Meg együttműködés. Meg öleld meg a magyarod, öleld meg a románod, ölelj meg mindenkit (amikor nincs pandémia), így szép az élet. Hát nem?

Na és akkor bekövetkezik egy olyan, demokráciákban eléggé megszokott esemény, hogy a választásokon győztes pártok kormánykoalíciója bizonyos politikai alkuk mentén kijelöli a megyék élére kerülő prefektusokat. És úgy alakul, hogy több romániai megye élére magyar prefektusok, illetve alprefektusok kerülnek. (Persze nem azért, mert magyarok, hanem azért, mert így zárultak a politikai alkuk.) És ezzel el is jutottunk a címbeli kérdéshez: hány magyar kell ahhoz, hogy leolvadjon a mézesmáz a román politikai állatok vérugató képéről?

Nos, a dolgok állása arra utal, hogy elég egy is. Kolozs megye magyar prefektusa egy pillanat alatt felrobbantotta a multikulturális tejföllel nyakon öntött helyi román puliszkát. Kezdte a sort a Kolozs megyei tanács vezére, aki (talán pár tabletta történelmi extasy hatására) hirtelen afféle amatőr Avram Iancuvá változott és arról kezdett sikoltozni, hogy a magyar prefektus pofon Erdély népének. Vajon melyik népének, kérdezem halkan. Mert a magyaroknak nem feltétlenül. De a normálisan gondolkodó románoknak sem. Na de nem baj, folytatta a szájhabzó ál-Avram, majd ő jól kirúg egy másik magyart a megyei tanácsból és aztán erősen megvédi az erdélyiek (értsd, románok) érdekeit. Vajon ki, mi ellen?

Aztán befutott a magyarfaló színpadra Emil Boc, a kincses város lassan bebetonozott „multikulti” polgármestere is. Ő valószínűleg historikus hallucinogén gombát evett megnyilatkozása előtt, ugyanis azt vizionálta, hogy a magyar prefektus lábbal fogja tiporni Románia nemzeti jelképeit, amint beteszi a lábát Kolozsvárra. Sőt, látatlanban meg is fenyegette, hogy figyelni fogja minden lépését és semmilyen kisiklást nem tűr el. A magam részéről remélem, hogy a prefektus is figyelni fogja a hős Boc mester minden lépését, mert azért van egy pár, ami eléggé félre sikerült.

Na de itt még nincs vége. Olyanok is akadtak, akik a hír hallatán magukba döntötték az egész nemzetőr-mitológiai drogszertárat: például az egyik szélsőjobbos portál szerzője, akinek az a látomása keletkezett, hogy a magyarok elfoglalták Erdélyt! Nem vicc.

És akkor itt álljunk meg egy pillanatra. Közhely, hogy a román politikum válságos helyzetben hajlamos előrántani a sokat emlegetett „magyar kártyát”. Klaus Ionopotchovanoc Iohannis, a Nagy Károly-díjas álkisebbségi államelnök is ezt tette, mikor épp szorult kicsit a politikai hurok. De azt is mindenki tudja, hogy ez amolyan testcsel. A színpadon hörögnek kicsit, aztán a függöny mögött összemosolyognak üldözők és üldözöttek. A fejlett Nyugat is tudja, hiszen pont ezzel az érvvel védte meg a magyarozó szászt: á, nem nackó az elnök, csak politikus!

Csakhogy ezúttal érzésem szerint másról van szó. Azt értem, hogy az olyan helyi csákmáték (mateiciacok, románosan), mint a fent említett urak úgy érzik, beleköptek a saját szájízű receptjük szerint hosszú évek óta főzögetett levesbe. De van itt még valami: a bő száz éves román babaállam sorsát intéző politikai állatok ösztöne. Az az ösztön, amely az európai értékek, a multikulturalitás, a kisebbségi jogtisztelet mézesmáza alatt rejtőzik. A vérugató politikai állaté. Ez az állat most előbújt és rávicsorgott a román nemzettudat örök mumusára. A magyarokra. Vagyis ránk. No, hát így öleljük a románunkat!

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS