Jé, Románia álkisebbségi államelnöke elítéli az idegengyűlölőket! Vajon saját magát is?

Már az antennákon, kábeleken ülő verebek is erről ricsajoznak: országszerte tüntetések zajlottak a felelősnek nevezett járványkormány legújabb megszorító intézkedései ellen. És ahogy ez ilyenkor lenni szokott, a nekikeseredett emberek közt megjelentek a focihuligánok, aranyos politikusok, gengszterek, egyéb al- és félvilági figurák is, mert miért ne, ha cirkuszi lúd van, hát legyen kövér! És ha már így alakult a tüntető sors, előbb-utóbb előkerült az ősi román rigmus: Kifele a magyarokkal az országból!

Mire Klaus Iohannis, a mioritikus haza álkisebbségi államelnöke úgy érezte, abba kell hagynia a faültetési stratégiák kidolgozását és nyilatkoznia kell, mert hát ez az ország mégis az Európai Unió tagja, ő maga pedig mégis csak az európai értékek hőseinek kijáró Nagy Károly-díj tulajdonosa.

Na, hát szépen kiállt és nyilatkozott egy dörgedelmeset: elmondta, hogy tüntetések és tiltakozások bármely működő demokrácia részét képezik. De az élet és az egészség védelmét célzó intézkedések (oké, nem nagyon váltak be eddig se, de mindegy, a szándék a fontos) elleni megmozdulásokba otromba módon becsomagolt erőszak, szélsőség és idegengyűlölet, na, ez megengedheteten. Továbbá jól elítélte a gyűlöletkeltő, idegengyűlölő és antiszemita módon megnyilvánulókat.

És akkor ezen a ponton felteszem a kérdést a Nagy Károly-díjas úrnak: Domnu Présédinté, ha komolyan gondolja, amit mond, akkor saját magát is elítéli egy kicsit, ugye? Egész pontosan a tavaly májusi magyargyűlölő performansza okán. Tudja, amikor azt recsegte a mikrofonba, ország-világ színe előtt, hogy a PSD a parlament titkos irodáiban azt tervezi, hogy odaadja Erdélyt a magyaroknak. Esetleg, Du lieber Gott im Himmel, még a teljesen érdemtelenül kapott Nagy Károly-díját is odaadja az első, Cotroceni-palota előtt elrollerező gyereknek. Mert úgylehet, az ő kezében jobban áll.

Was sagen Sie dazu, Domnu Présédinté? Esetleg ezt: