Mostanában (egész pontosan március 28-án) „ünnepeltük” a II. világháború utáni Ká-Európa talán egyetlen valóban fasisztának nevezhető országa, Csehszlovákia híres-hírhedt kisebbségirtó törvényei, a Beneš-dekrétumok megszavazásának 75. évfordulóját.
Nem sorolom hosszan az említett rendeletek „nagy eredményeit”, csak néhányat emelnék ki: a csehszlovák területeken rekedt németek és magyarok kollektív bűnösségének kikiáltása, az állampolgárságtól való megfosztás (annak minden következményével), a vagyon és a föld elkobzása, kitelepítések és kényszermunka, a magyar nyelvhasználat betiltása a közéletben, internálótáborok, pogromok, kikényszerített lakosságcsere, „vissza”szlovákosítás.
Oké, fogadjuk el, ilyen dicstelen korszakok nagyjából minden nemzet történetében előfordulnak, még az olyan „ősi” nemzetekében is, mint a (cseh)szlovák. Az már viszont kevésbé elfogadható, hogy a Csehszlovákia nevű ál-állam 1992-es felbomlása után létrejött két utódállam egyhangúlag elutasította a gyászos emlékű dekrétumok hatálytalanítását. Igaz, 2006-ban a cseh kormány fél szájjal bocsánatot kért a jogsértésekért (értsd, a magyarokat nem említették, csak a sorok között), de nagyjából ennyi. És persze volt azóta tiltakozás, levélváltás, petíció az EU-hoz, teljesen hiába. Sőt, a szlovák parlament 2007-ben megerősítette a Beneš-dekrétumokat, aztán 2009-ben (ismét) korlátozta a magyar nyelvhasználatot. A hab a tortán az a 2010-es húzás volt, amikor Magyarország megkönnyítette a külhoni magyarok állampolgárságért való folyamodását. Válaszként a derék szlovák kormány egyszerűen betiltotta a kettős állampolgárságot.
Na és akkor eltöprengek egy picit. Ugye, a kriminális dekrétumokban érdekelt, illetve azt megszenvedő országok mindegyike az Európai Unió tagállama. Amely Európai Unió olyan, de olyan érzékeny bárminemű diszkriminációra, hogy amint a legtávolabbi völgyzugolyban akár egyetlen kártékony csíra felüti a fejét, azonnal ágaskodni kezd a gyomirtóval töltött slagméretű kék alapon sárga csillagos brüsszeli farok. Legutóbb például akkora adag orgiasztikus lötty ömlött szanaszét a brüsszeli ágyékközpontból, hogy csak úgy sercent: az Unió az LMBTIQ-szabadság zónájának nyilvánította magát. (Oké, hát ez kábé pont annyit ér, mint minden falra hányt kéjnedv, de azért nagy ooh–aah-ok közepette megtörtént.)
Nos, ha már a kedves Európai Uniónak akkora antidiszkriminatív farka van, mint Kinizsi Pál kardja, nem lehetne például a Beneš-dekrétumokat is elítélni? Nem lehetne például az olyan, újabban (?) tényleg perifériára szorult, elfelejtett kisebbségi csoportokra is odafigyelni, mint az etnikaiak? Legalább az onanizáló sikolyok, lihegések, nyögések szintjén? Mert az is világos, hogy konkrét lépéseket nem fog tenni a kutya sem. Hiszen az Európai Unió pilótaszékeiben azoknak az embereknek a politikai utódai ücsörögnek, akik például a Beneš-dekrétumokat is lehetővé tették.
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.
Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.
Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.
Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.
Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.