Ha leírjuk, hogy az amerikai elnök hagyja abba, és az oroszok menjenek haza, akkor kitör a béke?

„Aztán az egyik paleoetnográfus előállt, hogy az elemzőben fekvő férfialak valószínűleg nem más, mint Csaba királyfi, a székelyek legendás vezére.”

Avagy az új középkor a technikai szuperjövőben.

Az államellenes szervezkedéssel vádolt politikus minden valószínűség szerint búcsút inthet az elnökjelöltségnek.

Antiprédikáció a gyűlölet aranykorában. A mi korunkban.

Mert le lehet nyelni. A globális politikát meg lassan már nem lehet lenyelni.

Értjük: Georgescunál egy levitézlett nímand is jobb. De: hogy is jutottunk idáig? És: miért kell úgy kommunikálni, hogy abból az is kiolvasható, hogy Románia politikai impotenciában szenved?

Steigervald Krisztián méltán népszerű generációkutató, akinek a könyvei és podcast-sorozata előremutató volt abban, hogy a generációk jobban megérthessék egymást. Hogyan csapódhat le mindez az erdélyiekben?

Avagy mi fér bele Ilie Bolojan bőröndjébe?

Avagy miért nem jött hónapokig villanyszámla az Electricától és az Altex miért nem követeli már agresszíven az adainkat.

A múlt héten minden megtörtént, amire számítani lehetett: Amerika rendesen rácsapott a globális zöldasztalra. Hogy mi lesz az eredménye? Nem tudni. Azt viszont sajnos tudjuk, milyen neveletlenül reagálnak a jól neveltek. És csodálkozunk.

„Az erdélyi techközpontban valóban gyártottak androidokat. A negyvenezer hektárnyi területen, az egykori Marosvásárhelytől délre elterülő irdatlan ipari monstrum lényegében mindent előállított, amire a térség lakóinak szüksége volt.”

Vannak nekünk többek között ritkaföldfémeink azokban a mi hegyeinkben. Ez biztató és ijesztő is egyben.

Ciolacu konzerves pacalt eszik, Georgescu előtt elhúzott a bojkottvonat, a románok önfeledten vásárolnak. Kell ez nekünk?

Klaus Iohannis politikai karrierje úgy ért véget, ahogy zajlott, erőtlenül, dicstelenül és szemlesütve.

A diákok riasztóan nagy része funkcionális analfabéta, sokan mégis azon hőbörögnek, hogy miért akar változtatni az oktatásügyi miniszter a rendszeren.

Avagy a rettenthetetlen egó önkéntelen, artikulálatlan és nem utolsósorban mulatságos harca a pártérdekek ellen, véletlenszerű tanulságokkal.