Mekkora az út az ujjongástól a fellélegzésig? Fájni fog-e a szép új világ?

Hargita megyében ismét hivatalos a székely zászló. Őrjöngenek is a hivatásos őrjöngők.

Végre van Romániának az autentikus székely terrorista mellett egy rendes dzsihádistája is. Ez utóbbin azonban valamiért nem derül olyan jókat a romániai közvélemény.

Miért kellene az egyházaknak megnevezniük a kolozsvári tanácsosjelöltek listavezetőjét?

Ám a teljes igazság sokkal borzalmasabb! A lángözön egy átfogó magyar offenzíva része.

Ki kopog, a Mikulás? Nem. A DNA.

Már megint a határon túliak lehetnek a felelősek az anyaországiak minden nyomoráért. Legalábbis egyes ballibek szerint.

Mert milyen jó is lenne: meg tudnánk védeni magunkat.

Hát most fociztak a fiúk. Pedig 30 éve állítják, hogy a magyarok nem tudnak futballozni.

Párizsban katasztrófa zajlik épp. Kolozsváron egy templomi divatbemutató miatt megy a hiszti.

Vajon fordulatot hoz a párizsi merényletsorozat?

Megtanuljuk majd, hogy Európa nem magától értetődő. Hogy fenntartása és védelme rettentő erőfeszítést igényel.

Lebontani, földdel egyenlővé tenni, beszórni sóval. De jó lenne!

A történelmi idő nem mindig igazodik a naptárhoz. Európában a 2015-ös év január 7-én, a Charlie Hebdo-merénylet napján kezdődött Párizsban, és november 13-án ért véget ugyanott – ha véget ért.

Akinek voltak eddig illúziói ezzel kapcsolatban, vigyázó tekintetét a horvát-szlovén határra vesse.

A kitörő örömöt tartogatni kellene arra a pillanatra, amikor mindannyian törlesztjük az árát.

Tökéletesen érthető az az elemi erejű felháborodás, amely az elmúlt napokban nemcsak a regnáló kormány, hanem az egész romániai politikai elit ellen irányult. És itt jön a nagybetűs DE.