// 2026. június 6., szombat // Norbert, Cintia
Fall Sándor Fall Sándor

Erdélyi történet 2154-ből

// HIRDETÉS

„A két bal oldali pálmafa törzse között, a völgyben látni lehetett a Domokostól Tusnádig húzódó csíkszeredai mezopoliszt beburkoló sötét szmogot, ami soha nem oszlott el.”

Illusztráció: Tengr.ai
(Külön)Vélemény

Szerző: Fall Sándor
2024. április 19., 17:31

Illusztráció: Tengr.ai

Dénes bácsi lerúgta magáról a könnyű biomorf alvóburkot és lelépett az ágyról a padlóra, amelynek a hőmérsékletét a lakásrendszer kellemesen langyosra szabályozta. A kétórásra szabott pihenés közben a burok nyom nélkül begyógyította a sarkán a horzsolást, amit az új hőálló kevlárcsizma okozott reggel, mivel elfelejtette kivenni belőle a béléshez rögzített nyomkövető reklámcsipet.

Ilyenkor, miután felkelt a sziesztájából, mindig ivott egy kellemesen zöld árnyalatú aminosavas italt – néha erősebbre, máskor enyhébbre keverte a gép, a test-szkennerek fiziológiai adataitól függően.

Az utóbbi ötven évben terjedt el a Székelyföldön is a déli szieszta, mivel a 45-50 fokos hőségben mást nem nagyon lehetett csinálni.

A felesége nem volt otthon, ma Székelyudvarhelyre utazott a rokonaihoz, csak estére várta haza.

Odalépett az ablakhoz és az italt kortyolgatva kinézett, a még mindig forró délutáni szellő borzolgatta az udvar végében sorakozó pálmák nagy leveleit, az alig észrevehetően hajladozó nyúlánk fatörzsek között egy lapos talajgondozó droid matatott valamit. A két bal oldali pálmafa törzse között, a völgyben látni lehetett a Domokostól Tusnádig húzódó csíkszeredai mezopoliszt beburkoló sötét szmogot, ami soha nem oszlott el. Itt, a Hargita oldalában valamivel jobb volt a levegő.

– Megnézem a földet – tűnődött Dénes bácsi, de az is lehet, hogy félhangosan el is motyogta, mert Ildikó megszólalt a falakba épített, épp megfelelő hangerőre optimizált piezo hangszórókból.

– 17 óra van, a kinti hőmérséklet 38 fok, készítsem a termoköpenyt?

– Hagyd csak, nem olyan vészes most, elég a vékonyabbik munkaszkafander – válaszolta Dénes bácsi, miután a lakásrendszer mesterséges intelligencia alapú asszisztensének váratlan megszólalásától összerezzenve elfordult az ablaktól és odalépett a ruhakeszonhoz. Eszébe jutott, hogy gyermekkorában,

hetven évvel ezelőtt a 38 fok csak sima kánikula volt, akkor még az Oltban is lehetett fürdeni.

Fürödtek is, bár az apjuk egy óra múlva hazaráncigálta őket a gyilkos UV-sugárzás miatt.

Dénes bácsi kilépett az udvarra és azt a tizen-egynéhány métert, ami a házat a kis hangártól elválasztotta, ráérős léptekkel, a könnyű sisakkal a kezében tette meg. A feje búbját kegyetlenül égette a nap. A kis egyszemélyes sikló gravimotorja majdhogynem hangtalanul kelt életre, ahogy belehuppant az ülésbe, majd a gép enyhén gyorsulva kikanyarodott az udvarról.

A néhány kilométeres út alig két percig tartott, a sikló a földterület szélén, pontosan a vezérlőállás melletti hitelesítőegység mellett állt meg, éppen amikor a zöld fények kigyúltak a panelen.

Dénes bácsi belépett a kis vezérlőállásba és egy rég beidegződött billentyűkombinációval behívta az agrodroidokat. A halk surrogással a panorámaablak elé besoroló három szerkezet fél méterrel a föld fölött lebegett, első pillantásra minden rendben volt velük. Ám Dénes bácsi azért lefuttatott egy rendszerellenőrzést, majd miután meggyőződött, hogy a 30 hektárnyi kaktuszavokádót gondozó kis drónokkal valóban minden rendben van, visszaküldte őket a sorok közé.

Az egyik gép a föld szélén álló molekuláris vízszintetizálótól hordta a művizet és fáradhatatlanul locsolta vele a génmódosított növényeket, amelyek könnyedén elviselték akár az 59-60 fokos nyári hőséget is, de a vízszintézissel még nem boldogultak (Majd két év múlva, addig összegyűl annyi, hogy a továbbfejlesztett tövekből vegyek – szokta mondogatni Dénes bácsi). A második drón folyamatos talajlazítást és tápanyagozást végzett, a harmadik pedig az utóbbi években eléggé elszaporodott, tíz-tizenkét centire is megnövő medvepoloskákat irtotta tűvékony, alig láthatóan halványkék energiasugarakkal. Medvepoloska… jó régi elnevezés – mélázott Dénes bácsi – megmaradt azután is,

hogy medve már az ő gyermekkorában sem volt ezen a vidéken.

Bár a gépeket évek óta nem kellett kézi munkával karbantartani (ezt megoldotta a agrorendszer, teljesen automatikusan), mégis nyomós oka volt arra, hogy rendszeresen és személyesen ellenőrizze a drónokat. A szomszédos farmon élő család Áronkája ugyanis tavaly a 8G-szubrendszeren keresztül meghekkelte a betakarító droidot, de úgy, hogy a gép egy méretes fasz alakú területen a száron hagyta az égővörös gyümölcsöket. Erről pedig Dénes bácsi csak az aznap esti transzvíziós Székelyföld-műsort nézve értesült. Egész Erdély rajta röhögött, miután az ErdélyTV közvetítődrónja a távolból rögzítette, amint bamba arccal ott áll a földje mellett, a hatalmas kaktuszavokádó-faszt bámulva. – Hej, Áronka, az anyád úristenit – buzgott fel most is Dénes bácsiban az indulat, mivel a cimborák hónapokig ezzel cseszegették.

Hazaérve Dénes bácsi még eltett-vett a hangárban, megmatatta a szennyvíz-reciklátort, kicsit finomhangolta a lakásrendszer hőmérséklet-szabályozó algoritmusait, készített egy biztonsági mentést a sikló gravitron-párnájának szabályozójáról, majd megvacsorázott (szintetikus, de kiváló ízű berbécsflékenyt és szalmapityókát kért uborkasalátával a konyhafalba épített gasztroszintronból. Pittyegett egyet a komlog, a felesége jelezte, hogy nemsokára érkezik. Dénes bácsi odaszólt Ildikónak, hogy tegye ki a transzvízió képét a falra, kezdődött az esti hírműsor, ezt mindig megnézte.

– A székelyföldi farmerek elmaradott életfelfogásáról, korszerűtlen értékvilágáról és veszélyes fasiszta nézeteiről rendeztek szociológiai és társadalompszichológiai konferenciát Kolozsvár megalopoliszban, az Elmaradottságkutató és Helyesideológiai Intézetben – kezdte a rövidhíreket ErdélyTV műsorvezetője.

Dénes bácsinak kicsit kidagadtak a rágóizmai, ahogy összeszorította az állkapcsát.

– Kelletlen Kudor, az Erdélyi Magyar és Székely Képviseleti és Műemlékfelügyeleti Szervezet és Szövetség elnöke ma délután, Sepsiszentgyörgy mezopoliszban felavatta Ádor Báron szilíciumszobrát és hangsúlyozta, hogy a dicső múlt és a sikeres jövő titka mindig a megfelelő képviselet, hogy ott legyünk, ahol dönteni kell – folytatta a hírbemondó.

– Az anyátok picsája – mormogta Dénes bácsi, majd mielőtt Ildikó értetlenül rákérdezett volna, utasította az asszisztenst, hogy kapcsolja ki a transzvíziót. Lágyan felbúgott a kaputelefon, hazaérkezett a felesége.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Egy szegény kis adófizető panaszai

Szántai János

Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Amikor egy rockkoncertet csak ülve lehetett megnézni – lázadó erdélyi fiatalok és a Szekuritáté

Sánta Miriám

Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.

Vázlat az erdélyi kultúra működtetésének anyagi nyomorúságáról

Fall Sándor

Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Távirányítós pumpával lopta a kamionból a gázolajat egy román és egy moldovai sofőr Franciaországban – hírmix
Főtér

Távirányítós pumpával lopta a kamionból a gázolajat egy román és egy moldovai sofőr Franciaországban – hírmix

Románia kiutasíthatja az orosz nagykövetet, ha újabb orosz drónok hullanak az országra. A személyi igazolványáért ment a plázába egy férfi, öt év börtön lett a vége.

Trianon-kutató történész: a határon túli magyarok a magyar történelem legnagyobb hősei
Krónika

Trianon-kutató történész: a határon túli magyarok a magyar történelem legnagyobb hősei

1920. június 4-én írták alá a versailles-i Grand Trianon kastélyban azt a békeszerződést, amely alapjaiban formálta át Magyarország sorsát. A Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából Köő Artúr történészt, Trianon-kutatót kérdeztük.

A fegyveres erők főparancsnoka és a védelmi miniszter mást mond oroszdrón-ügyben…
Főtér

A fegyveres erők főparancsnoka és a védelmi miniszter mást mond oroszdrón-ügyben…

… a konstancai orosz főkonzul elhordta az irháját, de az orosz zászlót ott hagyta emlékül az épület tetején… és egy PSD-s polgi nagylelkűen kölcsönadja saját úszómedencéjét a helybeli gyerekeknek.

Tengeri drón robbant fel a konstancai kikötőnél – videóval
Székelyhon

Tengeri drón robbant fel a konstancai kikötőnél – videóval

Felrobbant egy tengeri drón pénteken a konstancai kikötőben; a robbanás hangja a környező lakónegyedekben is hallható volt.

Magyar vezetője lett az országos restitúciós hatóságnak
Krónika

Magyar vezetője lett az országos restitúciós hatóságnak

Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kinevezte Lőrincz Helgát az RMDSZ javaslatára az Országos Tulajdon-visszaszolgáltatási Hatóság (ANRP) elnökévé.

Idétlenkedő csíkszeredai tanácsosok
Székelyhon

Idétlenkedő csíkszeredai tanácsosok

Heherészve, előítéletekre épülő székely vicceket olvasgatva gyűjt követőket egy podcastműsorban két csíkszeredai önkormányzati képviselő. Miközben tanácsosként egyetlen határozattervezetet sem nyújtottak be.

// még több főtér.ro
Egy szegény kis adófizető panaszai
2026. május 19., kedd

Egy szegény kis adófizető panaszai

Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.

Egy szegény kis adófizető panaszai
2026. május 19., kedd

Egy szegény kis adófizető panaszai

Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.

Különvélemény

Egy szegény kis adófizető panaszai

Szántai János

Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Amikor egy rockkoncertet csak ülve lehetett megnézni – lázadó erdélyi fiatalok és a Szekuritáté

Sánta Miriám

Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.

Vázlat az erdélyi kultúra működtetésének anyagi nyomorúságáról

Fall Sándor

Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.

// HIRDETÉS