// 2025. május 19., hétfő // Ivó, Milán
Szántai János Szántai János

Politikai kommunikáció az adatkorszakban: Hülye vagy, hülye vagy, én vagyok a jó!

// HIRDETÉS

Jól elvagyunk itt, az erdélyi végeken, ebben a 2024-es évben is. Igaz, háború van a szomszédban, igaz, időnként arra ébredünk, hogy pár banival megint drágább lett a lángos, a sör, a miccs, de hát ilyen ez a drága jó világ. Csak egészség legyen, mondja a taxis, ha borravalót adunk neki. Ha nem, hát nem mondja.

(Külön)Vélemény

Szerző: Szántai János
2024. április 08., 17:31

Szóval, lényegében jól elvagyunk. Ha van egészség, meló, nyáron Tenerife, horvát tengerpart, esetleg Velence, mi kell még? Kicsit idegesíti az embert, úgy négyévenként, hogy jönnek a választások. Mert ki a fene akar szavazni? Ezekre? Persze, emögött ott van az a másik idegesítő érzés is: hogy a választás egy jog. Már ha az ember választópolgár. A demokrácia (avagy népuralom) egyik alapvető mozzanata az a pillanat, amikor a választópolgár belép a szavazófülke diszkréten elfüggönyözött magányába, kiteregeti a szavazólapokat, megkeresi a megfelelő hely(ek)et, és pecsétel.

A helyiség maga egy közbudira emlékeztet: az ember bemegy, elvégzi a dolgát és továbbáll.

Eszembe jut egy esszé, amelyben arról értekezik a szerző, hogy az emberek tulajdonképpen mindenféle felelősség nélkül végzik kis- és nagydolgukat a vécén. Eszükbe se jut, mi történik a kis- és nagydologgal, miután lehúzzák a vizet. (Itt azt is el kell képzelni, hogy a mioritikus hazában olyan 15 millió ember kis- és nagydolgozik felhőtlenül és felelőtlenül a vécén, ebből kábé 800 000 magyar.) És akkor analogikusan azon is eltöprenghetünk: vajon hány választópolgár pecsétel majd felhőtlenül és felelőtlenül az idei szavazómaratonon? Nyilván nem azokra gondolok, akik karikatúrákkal díszítik a szavazólapokat. Hanem azokra, akik… nos, akik csak úgy odaütik valahova a pecsétet, hogy letudják a kis- vagy nagydolgot (azaz éljenek a jogukkal), aztán mehessenek lángosozni, sörözni, miccsezni, még ha addig megint drágul is egyet-kettőt a drága jó betevő.

Hogy miért van ez? Távol álljon tőlem, hogy a választópolgárt (köztük saját magam) szidjam. Inkább arról van szó, hogy

az egész világ, amelyben erdélyi magyar választópolgárokként rohangálunk fel-alá, a maga bonyolultságában voltaképp leegyszerűsödött.

Olvastam a minap egy elemzést (a Nature nevezetű, többnyire komplex írásokat közlő tudományos magazinban), amely arról szólt, hogyan változtak a könnyűzenei szövegek az elmúlt évtizedekben. Érdekfeszítő dolgokról írnak a szerzők minden értelemben, egy részletkérdés láttán viszont felkaptam a fejem. Arról van szó, hogy a könnyűzenei nóták szövegei leegyszerűsödtek. És nem csak a szóhasználat tekintetében (értsd, csökkent a szövegek szóbősége), hanem a szerkezetüket tekintve is (értsd, sokkal gyakoribb az ismétlés a szövegekben). Ez a kutatási eredmény azért ütött százas szeget a fejembe, mert azt veszem észre, hogy a politikai kommunikáció úgy viselkedik egy ideje, mint a könnyűzenei szövegek. Leegyszerűsödött. Olyan másfél-két évtizeddel ezelőtt még komoly szociális, gazdasági, oktatási, kulturális programokat olvasgathatott a választópolgár, mielőtt besétált volna a szavazófülkébe. A politikai pártok boszorkánykonyháiban ott üldögéltek az okos pártosok és azon gondolkodtak, hogyan lehet koherens, világosan és sokak által érthető, na és legalább jórészben teljesíthető programot dugni a választópolgárok orra elé, a blikkfangos szlogen mellett, persze. Nyilván most is készülnek ilyen programok. De szemmel láthatólag nem ezen van a hangsúly a kommunikáció során (tisztelet a kivételnek). Hanem azon, hogy

a másik hülye, gonosz, esetleg maga a Gonosz –

és innen kicsit több szóval folytatom, mint maguk a politikai kommunikátorok –, aki azzal a céllal hőzöng itt fel-alá, hogy mindent és mindenkit „elpusztítson”. Például úgy, hogy porrá zúzza az amúgy is elég rozoga lábakon álló közoktatást, elűzi az orvosokat az országból, drágítja a lángost, sört és miccset, sőt, adott esetben a levegőt is ellopja az ember orra elől. A másik oldalon pedig értelemszerűen ott van az okos, a jó, esetleg maga a Jó. Tehát, ha egy könnyűzenei szöveg formájában akarnám a fentieket leírni, így nézne ki:

Hülye vagy, hülye vagy, én vagyok a jó.

Hülye vagy, hülye vagy, én vagyok a jó!

És ez így menne három–öt percen keresztül, amennyi egy átlagos könnyűzenei nóta ideje. Na és akkor: a politikai kommunikátorok erre a felvetésre azonnal azt válaszolnák, hogy értik ők, amiről szó van, de hát mit csináljanak, az embereket (értsd, választópolgárokat) oly mértékben nem érdeklik a magvas gondolatok, hogy az

a párt, amelyik mélyenszántó, komplex programmal vág neki a választási kampánynak, eleve elveszett,

húzhatja is magára a vizet, felelősségének teljes tudatában. És van igazság abban, amit a politikai kommunikátorok mondanak (persze, nem nyilvánosan, és már amennyiben egyáltalán eszükbe jut), hiszen a világ, amelynek ők is részei (ők is futkosnak fel-alá, például szavazatokért, négyévente), valóban nagyot változott. Egy Jonathan Haidt nevű amerikai pszichológus írja A szorongó generáció című könyvében (a könyv az X generáció problémáiról szól, ám néhány megállapítás releváns a jelen gondolatmenet tekintetében is), hogy négy tényező sodorta el a komplex kommunikációra való igényt (egyben lehetőséget is): a nagy sebességű internet, az okostelefon, a telefonkamera és a közösségi hálózatok megjelenése és pandémia-szerű elterjedése. Életkortól függően vannak azok, akik belecsöppentek ebbe a szép új világba, és vannak azok, akik már ebbe születtek bele.

A fentiek alapján feltételezhető tehát, hogy jelen pillanatban annál sikeresebb zenei előadó valaki, minél egyszerűbb szövegekkel látja el a nótáját (és húzza el a miénket), illetve

annál sikeresebb politikai kommunikátor valaki, minél egyszerűbb üzenetet nyom le a szavazópolgár torkán.

Úgy tűnik, a kutyát sem érdekli, hogy a valóság továbbra is bonyolult jószág. Na és akkor a vészjósló végkövetkeztetés: amíg ez a helyzet fennáll (értsd, amíg az emberek nem tesznek erőfeszítéseket annak érdekében, hogy a továbbra is bonyolult valóságot ne egy balta egyszerűségével ábrázolják), addig mindenki vesztese ennek a játéknak. A szavazópolgár is, aki bizonyos gondolatmenetek lefuttatását követő döntések helyett lényegében arra szavaz, aki a tévéből, monitorról szimpatikusabb neki, de a politikai kommunikátor is, aki lényegében a népmesei kurta farkú malacként túrhat négy évig (már ha szerencséje van, és nem bukik bele valami botrányba), amolyan archetipikus rajzfilmfiguraként, mert se felismerhető arca, se komplex programja nincs (tisztelet a kevés kivételnek). Megoldásként azt tudom ajánlani: lassuljunk le, kedves szavazópolgárok és politikai kommentátorok. Használjuk az agyunk rendelkezésre álló kapacitását. Évezredeken át bejött.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Mi történt május 4-én Romániában? És mi jöhet?

Fall Sándor

Crin Antonescu elvérzett, a PSD-vezetés bukik, Ciolacu távozik, inog a koalíció. George Simion töretlenül menetel a Cotroceni-palotába.

Megtisztelő-e, hogy Crin Antonescu Székelyföldre látogatott, és ha igen, akkor miért nem?

Varga László Edgár

Avagy miért ijesztő most picit az, aminek természetesnek kellene lennie, mégsem volt az soha?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Elmentem az operába, hogy „lássam élve” Tamás Gábort

Sólyom István

Felvirradt a nagy nap, a Svédországban élő kolozsvári származású énekes rajongói újra együtt voltak.

Van-e lövésünk arról, mi a medvehelyzet Romániában?

Sánta Miriám

El kellene dönteni: a medve fontosabb vagy az ember.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Elnökválasztás az őrület határán
Főtér

Elnökválasztás az őrület határán

Nekünk kell döntenünk, nem Budapestnek, Brüsszelnek, Washingtonnak vagy Moszkvának. Kicsit tragikus, hogy azok munkáját is el kell végezzük, akiknek a dolga lett volna, hogy ezt a helyzetet megelőzzék.

Behozhatatlan lett Nicușor Dan előnye, Bukarest főpolgármestere lett Románia államelnöke!
Krónika

Behozhatatlan lett Nicușor Dan előnye, Bukarest főpolgármestere lett Románia államelnöke!

Megnyerte a megmérettetésen függetlenként indult Nicușor Dan a romániai államfőválasztást, miután a hivatalos szavazatszámlálás alapján előnye behozhatatlanná vált ellenfele, George Simion számára.

Nagyon szoros a verseny, fej fej mellett Nicușor Dan és George Simion – hírek kedden
Főtér

Nagyon szoros a verseny, fej fej mellett Nicușor Dan és George Simion – hírek kedden

Két közvélemény-kutatás eredményei is megjelentek kedden, izgalmas eredményeket mutatnak. Szatmár megyében a csomagtartóból árultak 1,5 millió euró értékű műkincseket, amik egy franciaországi múzeumból tűntek el.

Már az urna mellett nyilatkozni akartak, kitessékelték Simionékat a szavazókörzetből
Székelyhon

Már az urna mellett nyilatkozni akartak, kitessékelték Simionékat a szavazókörzetből

Ismét közösen szavazott George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) jelöltje Călin Georgescu volt független elnökjelölttel Mogoșoaia-n.

Hatvan százalék fölött jár a részvétel az államfőválasztás második fordulójában
Krónika

Hatvan százalék fölött jár a részvétel az államfőválasztás második fordulójában

A belföldi szavazóhelyiségek megnyitásával vasárnap megkezdődött a romániai elnökválasztás második fordulója, amelyen a voksolásra jogosult mintegy 19 millió nagykorú állampolgár eldöntheti, ki lesz az ország következő elnöke.

Hargita és Kovászna megye jól teljesít
Székelyhon

Hargita és Kovászna megye jól teljesít

Nagy a szavazókedv Székelyföld két megyéjében: Hargita és Kovászna megyében 11 óráig többen mentek el szavazni, mint két héttel ezelőtt délig. Maros megyében egyelőre nincs „meglepetés”.

// még több főtér.ro
Elnökválasztás az őrület határán
2025. május 16., péntek

Elnökválasztás az őrület határán

Nekünk kell döntenünk, nem Budapestnek, Brüsszelnek, Washingtonnak vagy Moszkvának. Kicsit tragikus, hogy azok munkáját is el kell végezzük, akiknek a dolga lett volna, hogy ezt a helyzetet megelőzzék.

Elnökválasztás az őrület határán
2025. május 16., péntek

Elnökválasztás az őrület határán

Nekünk kell döntenünk, nem Budapestnek, Brüsszelnek, Washingtonnak vagy Moszkvának. Kicsit tragikus, hogy azok munkáját is el kell végezzük, akiknek a dolga lett volna, hogy ezt a helyzetet megelőzzék.

Románia: Nyugat vagy Balkán?
2025. május 12., hétfő

Románia: Nyugat vagy Balkán?

Harmincöt éve nézegetem a mioritikus nemzeti hajót a világtengeren, milyen kapitányok, kormányosok hogyan irányítgatják. És úgy tűnik, képtelen elfogadni… lényegében önmagát. Emiatt aztán folyton zátonyra fut.

Románia: Nyugat vagy Balkán?
2025. május 12., hétfő

Románia: Nyugat vagy Balkán?

Harmincöt éve nézegetem a mioritikus nemzeti hajót a világtengeren, milyen kapitányok, kormányosok hogyan irányítgatják. És úgy tűnik, képtelen elfogadni… lényegében önmagát. Emiatt aztán folyton zátonyra fut.

Szavazzrám! Szavazzrám! Szavazzrám!
2025. április 29., kedd

Szavazzrám! Szavazzrám! Szavazzrám!

„Ön nézte az elnökjelöltek vitáját a televízióban? Én igen, és hosszú ideig az volt az egyetlen, ami megragadott benne, hogy a jelen levő három elnökjelölt közül kettőnek milyen vakítóan égszínkék szeme van.”

Szavazzrám! Szavazzrám! Szavazzrám!
2025. április 29., kedd

Szavazzrám! Szavazzrám! Szavazzrám!

„Ön nézte az elnökjelöltek vitáját a televízióban? Én igen, és hosszú ideig az volt az egyetlen, ami megragadott benne, hogy a jelen levő három elnökjelölt közül kettőnek milyen vakítóan égszínkék szeme van.”

Különvélemény

Mi történt május 4-én Romániában? És mi jöhet?

Fall Sándor

Crin Antonescu elvérzett, a PSD-vezetés bukik, Ciolacu távozik, inog a koalíció. George Simion töretlenül menetel a Cotroceni-palotába.

Megtisztelő-e, hogy Crin Antonescu Székelyföldre látogatott, és ha igen, akkor miért nem?

Varga László Edgár

Avagy miért ijesztő most picit az, aminek természetesnek kellene lennie, mégsem volt az soha?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Elmentem az operába, hogy „lássam élve” Tamás Gábort

Sólyom István

Felvirradt a nagy nap, a Svédországban élő kolozsvári származású énekes rajongói újra együtt voltak.

Van-e lövésünk arról, mi a medvehelyzet Romániában?

Sánta Miriám

El kellene dönteni: a medve fontosabb vagy az ember.

// HIRDETÉS