// 2026. november 18., szerda // Jenő
Sánta Miriám Sánta Miriám

Ne a konyhában kezdjünk ismerkedni az AI-val, ha egy mód van rá

// HIRDETÉS

A mesterséges intelligencia nem tudja sem pótolni, sem helyettesíteni a személyes kapcsolatainkat, a szemtől szemben átadott tudást és az intuíciót. Jó eszköz lehet-e a mindennapjainkban? Merengések a jelenről.

(Külön)Vélemény

Szerző: Sánta Miriám
2024. február 09., 17:32

Vigyázat, kedves olvasó, boomerkedések következnek. E figyelmeztetés után pedig le lehet szögezni: ha tényleg mindennek megvan az ideje, mint a szalmakalapnak, akkor most van itt az ideje annak is, hogy az ember a mesterséges intelligencia előtörése és -töretése közben kapkodja és fogja egyszerre a fejét. És beszéljen is róla. Mert aztán majd túl késő lesz, blabla.

A mesterséges intelligenciát nem érdekli, hogy te mit gondolsz róla. Illetve úgy tesz, mintha érdekelné, ha megkérdezed tőle – esetleg. Az AI-eszközök kitalálóit és megvalósítóit jobbik esetben érdekli, hogy mit gondolsz a fejlesztésükről – ők azok, akik az AI humánusabb arcát akarják hangsúlyozni, holott épp az eszközjellegét kellene. Merthogy az embernek az AI-ról (intelligencia, ugyebár) nem a gép jut eszébe, hanem az öntudatra ébredt gép, ami sokak számára ijesztő.

Boomerkedésem legfőbb oka az, mint ahogy sokunknak is, hogy nem tudjuk, mit kezdjünk a mesterséges intelligencia-jelenséggel. Pont úgy szokjuk a jelenlétét a mindennapokban, mint ahogy őseink megszokták századokkal ezelőtt a könyvek növekvő piaci jelenlétét, a tudás másként való elraktározását (hühejj, de rég is voltak azok a babiloni agyagtáblák!), a szájhagyomány kihalását. Meg persze a rádió, a tévé, az internet térhódítását. A könyvek elnépszerűtlenedését, ami szintén fáj – mint valami rossz párkapcsolat kivéreztetése –, s úgyszintén azt is, ahogy már majdnem minden információt „megguglizunk”.

Lehet, hogy a fejünkben elraktározott tudás egy jó nagy részét is el kell gyászoljuk valahogy.

A fejünkben elraktározott tudás külső kihelyezését. Hogy az eszközeink nélkül nem tudunk élni, valahol a konzerválás és progresszió hurkában vergődve. (Vagy ez tán mégis függőség lenne?) Kétségkívül egyszerű a mesterséges intelligencia ellen beszélni, miközben bizonyos körökben naponta használjuk a fordítóprogramokat, pályázatokat állíttatunk össze vele, a menstruációs naptár-app belső chatprogramjával csevegünk, amely segít kideríteni, vajon miért késik, szakdolgozat-részleteket íratunk meg vele (mi tagadás…), hangfelvételt alakíttatunk szöveggé. És közben rettegünk, hogy a mesterséges intelligencia elveszi a munkánkat. Vagy már elvette. Odaadtuk neki.

„A mesterséges intelligencia nem fogja elvenni az emberek munkáját. Azok az emberek fogják elvenni mások munkáját, akik jobban tudják használni a mesterséges intelligenciát”

– sarkall tűnődésre a gyergyószentmiklósi Balázs Áron mondata, aki a Pine Lines vállalkozás társalapítója. Valóban, az AI eszközjellegét érdemes hangsúlyozni itt, a vállalkozás pedig – ami azért is jött létre, hogy az embereket megtanítsa a mesterséges intelligencia adekvát használatára – üdvözlendő.

Láthatjuk azonban, hogy nem csupán a munkánk megkönnyítése az elsődleges cél az AI használatában.  Nagyon sok más dolgot is kiszolgáltattunk neki – többek közt a gondolkodást magát. Nem tudjuk, mit főzzünk? Kérdezzük meg a ChatGPT-t, vagy a szintén Pine Lines-fejlesztésű Aliz Mamát. Nem tudjuk, mit vegyünk fel a ma esti buliba? Netán hol vannak koncertek a városban? Az AI mind megmondja nekünk, csak tanuljuk meg jól feltenni a kérdéseket neki!

De nehogy véletlenül gondolkodni kezdjünk.

Vagy manuálisan megkeressünk valamit. Odatenni a seggünket és megtanulni kiszűrni a nekünk megfelelő információt az információhalmazból. 5 percig csendben ülni és a magunk feje után dönteni. Megállni egy pillanatra és elgondolkodni azon, hogy utoljára mikor kérdeztünk meg valakit személyesen például egy receptről. Mikor látogattuk meg a nagymamánkat, aki biztosan nem ugyanazt a receptet fogja ideadni nekünk, mint a mesterséges intelligencimama, de az ő biztosan bevált változatát, amihez jár még egy kis… lélek. Hogy hiába etetjük meg az AI-t a legtöbb és legváltozatosabb infóval, akkor sem fogja visszaadni sem az erdélyi konyha különlegességét, sem a személyes tapasztalatokat, sem a konyhaszagú nagymamákat és a nagymamaszagú konyhákat. És azt a sikerélményt sem, amit egy recept keresgélése és megtalálása hoz el. A kísérletezés!

De természetesen mások is szeretnek kísérletezni. Például mesterséges intelligenciával. A kígyó tehát csak a farkába harap – meg kellene fosztani másokat sikerélményeiktől, szerelemprojektjeiktől? Sutba kéne vágjuk az összes sci-fi jövendölés materializálódását? Az ilyen költői kérdések dönthetik el talán azt, hogy mennyit vagyunk hajlandók beáldozni az intuitív, társas, évszázadok és évezredek óta működő gondolkodásunkból. És fel tudjuk-e oldani az ellentmondásainkat alkalmazkodóképességgel. Bedőlünk-e az AI kreatívkodó, negédes vizuális kultúrájának, ami legtöbb esetben furcsa szánalmat ébreszt – bennem legalábbis igen.

Azt gondolom, nem csak azt kell megtanulni, hogy milyen kérdéseket érdemes feltenni a mesterséges intelligenciának. Lehet, hogy előbb a magunk fejében lévő intelligenciának kéne kérdéseket feltenni.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?
Főtér

Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?

Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.

Újraszentelték a templomot, amelyben házasságot kötött Horthy Miklós, és felavatták a néhai főgondnok eredeti szobrát
Krónika

Újraszentelték a templomot, amelyben házasságot kötött Horthy Miklós, és felavatták a néhai főgondnok eredeti szobrát

„Élő kövekből épült lelki templomért” mondtak hálát vasárnap délután Aradon, amikor is Bogdán Szabolcs János királyhágómelléki református püspök megáldotta a belvárosi református egyházközség kívül-belül felújított templomát és parókiáját.

A PSD-s főbojár megüzente: az RMDSZ írjon haza, ha nem tetszik neki a közigazgatási reform
Főtér

A PSD-s főbojár megüzente: az RMDSZ írjon haza, ha nem tetszik neki a közigazgatási reform

Csoma Botond nem maradt adós a válasszal, szerinte süket duma zajlott eddig az átszervezésről. És az e heti cukiság: Nicușor Dan felpróbált egy VR-szemüveget, bár ő anélkül is pont ugyanúgy mozog.

Földrengésre riasztottak szerdára virradóan, megszólaltak a telefonok Székelyföldön is
Székelyhon

Földrengésre riasztottak szerdára virradóan, megszólaltak a telefonok Székelyföldön is

Földrengésre riasztottak szerdára virradóan az okostelefonok, az Android földrengés-előrejelző rendszere jelzett többek között Székelyudvarhelyen is, földrengésre figyelmeztetve.

Kiderült, mekkora nyugdíjemelést javasol a miniszter, kiemelt szerepben a kártyás utalás
Krónika

Kiderült, mekkora nyugdíjemelést javasol a miniszter, kiemelt szerepben a kártyás utalás

A nyugdíjakat 7,3 százalékkal kell emelni – jelentette be Florin Manole munkaügyi miniszter.

Unger Anna: a nyomozók tudták hova kell menni a pénzért
Székelyhon

Unger Anna: a nyomozók tudták hova kell menni a pénzért

A nyomozók tudták hol kell keresni azt nagy mennyiségű pénzt, amelyet november 12-én és 13-án végzett összehangolt nyomozási akciók során találtak meg – mondta az NVVH elnöke az RTL Házon kívül című műsorában vasárnap.

// még több főtér.ro
Melyik a szexibb? Az áleurópai PSD? Vagy az álszuverenista AUR?
2026. november 18., szerda

Melyik a szexibb? Az áleurópai PSD? Vagy az álszuverenista AUR?

Az utóbbi évek tetszhalott hazai politikai faunája a Bolojan-kormány megbuktatása óta feltámadt, sőt, állandó párzási időszakba lépett. Minden mioritikus pártlénytárs bőg, rigyet, dürög, ki-ki állása és ízlése szerint, élen a PSD-vel meg az AUR-ral.

Melyik a szexibb? Az áleurópai PSD? Vagy az álszuverenista AUR?
2026. november 18., szerda

Melyik a szexibb? Az áleurópai PSD? Vagy az álszuverenista AUR?

Az utóbbi évek tetszhalott hazai politikai faunája a Bolojan-kormány megbuktatása óta feltámadt, sőt, állandó párzási időszakba lépett. Minden mioritikus pártlénytárs bőg, rigyet, dürög, ki-ki állása és ízlése szerint, élen a PSD-vel meg az AUR-ral.

Az RMDSZ és az őszinteség politikája
2026. november 17., kedd

Az RMDSZ és az őszinteség politikája

Kimerülőben van az a politikai képviseleti modell, amelyben a választóktól négyévente bizalmat kérnek, a választások között pedig a politikai szervezet saját maga határozza meg, mit tart fontosnak elmondani a közösségnek.

Az RMDSZ és az őszinteség politikája
2026. november 17., kedd

Az RMDSZ és az őszinteség politikája

Kimerülőben van az a politikai képviseleti modell, amelyben a választóktól négyévente bizalmat kérnek, a választások között pedig a politikai szervezet saját maga határozza meg, mit tart fontosnak elmondani a közösségnek.

Ezért szeretem Romániát
2026. november 03., kedd

Ezért szeretem Romániát

Mintha tovatűnnének azok az idők, amikor egy erdélyi magyarnak szentségtöréssel ért fel még csak gondolni is arra, hogy szerethető-e ez az ország.

Ezért szeretem Romániát
2026. november 03., kedd

Ezért szeretem Romániát

Mintha tovatűnnének azok az idők, amikor egy erdélyi magyarnak szentségtöréssel ért fel még csak gondolni is arra, hogy szerethető-e ez az ország.

Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS