// 2024. november 25., hétfő // Katalin
Varga László Edgár Varga László Edgár

Békén hagyja az ügyészség az illegális úzvölgyi keresztállítókat, de ez nyilván valami tévedés lesz

// HIRDETÉS

A főszervező, Mihai Tîrnoveanu szerint vádemelés nélkül zárják le az ellene indított büntetőeljárást.

(Külön)Vélemény

Szerző: Varga László Edgár
2024. április 25., 17:30

Régi dilemma, régi témája művészetnek és filozófiának egyaránt: mit tehet az egyén, a porszem az államapparátus, az arctalan hatalom ellen. Nagyjából semmit.

És vajon mit tehet az egyszerű egyén egy egész államapparátussal a háta mögött?

Bármit.

Szép példa erre az utóbbi években az úzvölgyi katonatemető fesztiválszervezőjévé előlépett Mihai Tîrnoveanu legutóbbi esete. A Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű nacionalista szervezet elnöke ugyanis a napokban jelentette be, hogy a csíkszeredai ügyészség vádemelés nélkül zárta le az ellene a tavaly nyári úzvölgyi illegális keresztállítás ügyében indított büntetőeljárást. Mint ismert, Tîrnoveanu és szervezete tavaly július 8-ikán 150 fakeresztet állított fel az első világháborús temetőben – ahol főként magyar honvédek nyugszanak – az általuk vélelmezett román hősök emlékére, akik azonban sosem pihentek a temetőben. A 150 fakeresztet azoknak a betonkereszteknek a helyére állították, amelyeket korábban szintén engedély nélkül helyeztek el, így azokat eltávolították onnan időközben.

A második, fakeresztes menet után Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke, Csíkszentmárton önkormányzata és az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) is feljelentést tett a főszervező Tîrnoveanu ellen, így közösség elleni uszítás, gyűlöletre uszítás, rongálásra való felbujtás, birtokháborításra való felbujtás, sírgyalázás, valamint építési engedély nélkül végzett temetői munkálatok miatt indult el a büntetőeljárás.

Tîrnoveanu azonban most azt mondja, hogy az ügyészség az első vádpontokat egyszerűen ejtette, a tényleges keresztállítással kapcsolatban pedig megjegyezték, hogy

„bár fennáll a lehetősége, hogy ezeket engedély nélkül állították fel, ez nem esik a büntetőjog hatálya alá, mert az úzvölgyi nemzetközi katonatemető nem minősül műemléknek”.

Most képzelje el, hogy Ön fogja magát, egy vasárnap délután átmegy a macskás szomszédja kertjébe, a megkérdezése nélkül felhúz ott egy kutyaólat, majd, amikor a felháborodott szomszéd kihívja a rendőröket, Ön egyszerűen széttárja a kezét, és azzal védekezik, hogy

a szomszéd kertje nem műemlék.

Mire a közegek csalódottan elrakják a már előmelegített büntetőcédulás tömböt, és szomorúan elkullognak.

No persze még véletlenül sem állítanánk olyat, hogy Tîrnoveanu és a hozzá hasonló, a magyarokat folyton Ázsiába küldözgető hőbörgők mögött valóban ott állna valamely állami szerv, hallgatólagosan netán az egész államapparátus, ez aztán igazán abszurd dolog lenne.

Nyilvánvalóan nagy hiba lenne ez az államapparátus részéről, főleg most, amikor a szintén szélsőséges elveket valló AUR, és ezzel együtt az idegengyűlölet olyan ütemben erősödik ebben a multikulturális nemzetállamban, hogy az idei választásokon már komoly tényezőként kell számolni a szélsőségesekkel, akik eddig maximum a partvonalról kiáltozták be a pályán ügyetlenkedő törvényhozóknak a szellemi radarok alatt könnyűszerrel átlopakodó bekiáltoznivalójukat. Nem, merőben abszurd dolog lenne azt feltételezni, hogy a belügyi szervek – ki tudja milyen utasításra – szemérmesen félrenéznek, amikor Tîrnoveanu és szimpatizánsai önfeledten szidják a magyarokat, habzó szájjal arra buzdítanak minden honfitársukat, hogy ők is gyűlöljenek mindenkit, aki nem román, majd lazán temetőgyalázásba kezdenek, hiszen a rock and roll az nem egy tánc. Nem, ezekben az újabb gyűlölettel teli időkben teljesen nyilvánvaló, hogy az állam alapvető érdeke az, hogy biztosítsa minden egyes polgára biztonságát, nyugalmát, jólétét, hogy határozottan fellépjen azokkal szemben, akik nyíltan megbontják a rendet, akik nyilvánosan gyűlöletre uszítanak, elvégre az állam azért van, hogy segítse a polgárait, és nem azért, hogy elnyomja, félelemben tartsa őket.

Így aztán nem is lehet kérdés, hogy Tîrnoveanu ostobaságokat posztolt a Facebookon, hogy a csíkszeredai ügyészségnek esze ágában sincs ejteni a vádakat, vagy ha mégis,

akkor az csak valami szerencsétlen tévedés, gyarló emberi botlás lehet,

valaki nem itta meg reggel a kávéját az ügyészségen, esetleg épp most tudta meg, hogy a szülei nem is az igazi szülei, a gyereke nem az ő gyereke, a kutyája valójában a macskája, a sarki gyorskajáldás pedig éveken át Pepsit töltött titokban a Coca-Colás poharába – szóval most tudta meg, hogy az élete egy vicc, egy hazugság, és emiatt annyira maga alatt volt, hogy egyszerűen benézte ezt az ügyet. De valaki majd hamarosan észbe kap, és korrigálja ezt a kis bakit. Az állam biztonsága, a polgárok nyugalma, a tartós béke és a józan ész nevében.

Ha mégsem, az nagy hiba lenne.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Zajlik az államelnök-választás
Krónika

Zajlik az államelnök-választás

Vasárnap több mint 18 millió román állampolgárt várnak az országszerte reggel 7 órakor megnyitott közel 19 ezer szavazóhelyiségbe, hogy a 14 államelnökjelölt valamelyikére szavazzon.

Felszántotta a BT Aréna színpadát DJ Bobo
Főtér

Felszántotta a BT Aréna színpadát DJ Bobo

Az eurodance svájci úttörője Kolozsváron zárta a 2023-ban indult turnéját. Talán maga sem gondolta, hogy ekkora sikerrel.

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra
Székelyhon

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra

Beköszöntött a tél csütörtökön Székelyföld-szerte, a legtöbb helyen meg is maradt a hótakaró. A kérdés most az, hogy meddig tart: várható-e újabb lehűlés, havazás.

Schengen: megállapodás született arról, hogy Románia január elsejétől teljes jogú tag legyen
Krónika

Schengen: megállapodás született arról, hogy Románia január elsejétől teljes jogú tag legyen

Schengen-tag lehet Románia január elsejétől, miután megállapodás született a témában – jelentette be pénteken Budapesten Orbán Viktor magyar és Marcel Ciolacu román miniszterelnök.

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények
Székelyhon

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények

Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje vezet a vasárnapi államelnök-választás első exit-poll eredményei alapján.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS