Békén hagyja az ügyészség az illegális úzvölgyi keresztállítókat, de ez nyilván valami tévedés lesz

Régi dilemma, régi témája művészetnek és filozófiának egyaránt: mit tehet az egyén, a porszem az államapparátus, az arctalan hatalom ellen. Nagyjából semmit.

És vajon mit tehet az egyszerű egyén egy egész államapparátussal a háta mögött?

Bármit.

Szép példa erre az utóbbi években az úzvölgyi katonatemető fesztiválszervezőjévé előlépett Mihai Tîrnoveanu legutóbbi esete. A Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű nacionalista szervezet elnöke ugyanis a napokban jelentette be, hogy a csíkszeredai ügyészség vádemelés nélkül zárta le az ellene a tavaly nyári úzvölgyi illegális keresztállítás ügyében indított büntetőeljárást. Mint ismert, Tîrnoveanu és szervezete tavaly július 8-ikán 150 fakeresztet állított fel az első világháborús temetőben – ahol főként magyar honvédek nyugszanak – az általuk vélelmezett román hősök emlékére, akik azonban sosem pihentek a temetőben. A 150 fakeresztet azoknak a betonkereszteknek a helyére állították, amelyeket korábban szintén engedély nélkül helyeztek el, így azokat eltávolították onnan időközben.

A második, fakeresztes menet után Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke, Csíkszentmárton önkormányzata és az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) is feljelentést tett a főszervező Tîrnoveanu ellen, így közösség elleni uszítás, gyűlöletre uszítás, rongálásra való felbujtás, birtokháborításra való felbujtás, sírgyalázás, valamint építési engedély nélkül végzett temetői munkálatok miatt indult el a büntetőeljárás.

Tîrnoveanu azonban most azt mondja, hogy az ügyészség az első vádpontokat egyszerűen ejtette, a tényleges keresztállítással kapcsolatban pedig megjegyezték, hogy

„bár fennáll a lehetősége, hogy ezeket engedély nélkül állították fel, ez nem esik a büntetőjog hatálya alá, mert az úzvölgyi nemzetközi katonatemető nem minősül műemléknek”.

Most képzelje el, hogy Ön fogja magát, egy vasárnap délután átmegy a macskás szomszédja kertjébe, a megkérdezése nélkül felhúz ott egy kutyaólat, majd, amikor a felháborodott szomszéd kihívja a rendőröket, Ön egyszerűen széttárja a kezét, és azzal védekezik, hogy

a szomszéd kertje nem műemlék.

Mire a közegek csalódottan elrakják a már előmelegített büntetőcédulás tömböt, és szomorúan elkullognak.

No persze még véletlenül sem állítanánk olyat, hogy Tîrnoveanu és a hozzá hasonló, a magyarokat folyton Ázsiába küldözgető hőbörgők mögött valóban ott állna valamely állami szerv, hallgatólagosan netán az egész államapparátus, ez aztán igazán abszurd dolog lenne.

Nyilvánvalóan nagy hiba lenne ez az államapparátus részéről, főleg most, amikor a szintén szélsőséges elveket valló AUR, és ezzel együtt az idegengyűlölet olyan ütemben erősödik ebben a multikulturális nemzetállamban, hogy az idei választásokon már komoly tényezőként kell számolni a szélsőségesekkel, akik eddig maximum a partvonalról kiáltozták be a pályán ügyetlenkedő törvényhozóknak a szellemi radarok alatt könnyűszerrel átlopakodó bekiáltoznivalójukat. Nem, merőben abszurd dolog lenne azt feltételezni, hogy a belügyi szervek – ki tudja milyen utasításra – szemérmesen félrenéznek, amikor Tîrnoveanu és szimpatizánsai önfeledten szidják a magyarokat, habzó szájjal arra buzdítanak minden honfitársukat, hogy ők is gyűlöljenek mindenkit, aki nem román, majd lazán temetőgyalázásba kezdenek, hiszen a rock and roll az nem egy tánc. Nem, ezekben az újabb gyűlölettel teli időkben teljesen nyilvánvaló, hogy az állam alapvető érdeke az, hogy biztosítsa minden egyes polgára biztonságát, nyugalmát, jólétét, hogy határozottan fellépjen azokkal szemben, akik nyíltan megbontják a rendet, akik nyilvánosan gyűlöletre uszítanak, elvégre az állam azért van, hogy segítse a polgárait, és nem azért, hogy elnyomja, félelemben tartsa őket.

Így aztán nem is lehet kérdés, hogy Tîrnoveanu ostobaságokat posztolt a Facebookon, hogy a csíkszeredai ügyészségnek esze ágában sincs ejteni a vádakat, vagy ha mégis,

akkor az csak valami szerencsétlen tévedés, gyarló emberi botlás lehet,

valaki nem itta meg reggel a kávéját az ügyészségen, esetleg épp most tudta meg, hogy a szülei nem is az igazi szülei, a gyereke nem az ő gyereke, a kutyája valójában a macskája, a sarki gyorskajáldás pedig éveken át Pepsit töltött titokban a Coca-Colás poharába – szóval most tudta meg, hogy az élete egy vicc, egy hazugság, és emiatt annyira maga alatt volt, hogy egyszerűen benézte ezt az ügyet. De valaki majd hamarosan észbe kap, és korrigálja ezt a kis bakit. Az állam biztonsága, a polgárok nyugalma, a tartós béke és a józan ész nevében.

Ha mégsem, az nagy hiba lenne.