Ráadásul fegyverrel is harcolnának az országukért. A kérdés csak az, melyikért.
Van néhány meglepő eredménye is annak a nagymintás adatfelvételnek, amelyet a European Values Studies keretében a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet végzett az erdélyi magyarok értékrendjével kapcsolatban – és amelynek első két „fejezetéről”, a családra, nemi szerepekre, vallásosságra vonatkozóról, illetve a bevándorlás, idegenellenesség témájúról beszámoltunk korábban.
A harmadik, több kérdéskörre vonatkozó tömb eredményeit Horváth István, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet vezetője, Kiss Tamás szociológus és Székely István Gergő politológus ismertette a sajtóval, kovidkompatibilis online üzemmódban. Ezt foglaltuk össze, szokásunk szerint kissé szabad fogalmazásban.
A politikai preferenciákra vonatkozó kutatási eredményeken annyira nagyon azért nem lepődtünk meg: elég nagy tételben mertünk volna fogadni arra, hogy az erdélyi magyarok jelentős része jobboldalinak vallja magát, mint ahogy arra is, hogy az egyházakban bízik leginkább.
Az viszont korántsem magától értetődő, hogy egyáltalán bízik valamiben. Márpedig nagyon úgy tűnik, hogy
közel 28 százaléku(n)k gondolja úgy, hogy a legtöbb emberben meg lehet bízni, ami ugyan eléggé elmarad a nyugat- és észak-európai átlagtól (különösen az igen bizalomteljes skandinávoktól), de a posztszocialista térségen belül egyáltalán nem rossz arány, nagyjából a magyarországi szinttel vethető össze, és ez különösen szembetűnő, ha a romániai átlaghoz viszonyítjuk, amely a béka segge alatt a lista vége felé helyezkedik el a maga alig több mint 13 százalékával, olyan fejlett demokráciák társaságában, mint Grúzia, Bosznia vagy Albánia. Az viszont nem meglepő, hogy a bizalom foka a végzettséggel arányosan nő.
Node az emberekbe vetett általános bizalmon túl miben,
mint erre fentebb utaltam, ebben toronymagasan előzzük a jóval szekulárisabb magyarországi átlagot, de kicsit a romániait is. Aztán, jóval lemaradva, de eléggé bízunk az oktatási rendszerben, a lista végén pedig a politikai pártok, a kormány, a parlament (szóval úgy általában a politikai intézmények) helyezkednek el. A fegyveres erőkben sem bízunk túlságosan, de ez szinte mindegyik európai kisebbségi közösség közös jellemvonása, érthető okokból. (Mi tagadás, mi, a sajtó sem büszkélkedhetünk túl nagy bizalmi indexszel. Hümm, hümm.)
Aztán, az erdélyi magyarok elég nagy része, több mint 58 százaléka vesz részt különböző – leginkább egyházi jellegű – önkéntes szerveződés munkájában, messze megelőzve ezzel az anyaországi, illetve romániai átlagot. A felmérés szerint egyébként a közösségi aktivitás egyenesen arányos a bizalom meglétével, tehát ebben is a skandinávok az éllovasok Európában.
A közösségi-civil aktivitás azonban nem feltétlenül tükrözi a politikai érdeklődés mértékét: az erdélyi magyarok politikai érdeklődése viszonylag alacsony a posztszocialista térségen belül, bár a romániai átlagot így is meghaladja, de a magyarországitól ugyanvalóst elmarad. Magyarán: az átlag erdélyi magyart nemigen érdekli a politika.
De ha mégis érdekli, akkor elég markáns álláspontja van:
ha lehet hinni a felmérésnek: ez az 1-től 10-ig (balról jobbra) terjedő skálán 6.54 százalékpontot jelent, amivel nemcsak a mérsékeltebb Nyugatot veri toronymagasan, hanem az olyan, relatíve jobbosnak számító országokat is, mint Lengyelország, Magyarország vagy akár Románia. Sőt, meglehetősen magas (16 százalék) azok aránya, akik 10-ből 10 pontra értékelték a saját jobboldaliságukat, ami de facto szélsőjobbnak számít (Romániában és Magyarországon ez az arány egyaránt 11 százalék). Ehhez azonban tegyük hozzá azt is, hogy az erdélyi magyarok körében igen magas azok aránya, főként a magyarországi helyzethez viszonyítva, akik határozatlanok, sehová sem tudják vagy akarják besorolni magukat politikai értelemben.
Kérdés persze, pontosan mit értenek jobboldali irányultság alatt a válaszadók: nálunkfelé a politikai identitásnak inkább kulturális tartalma van, mint gazdasági – de a vizsgálat utóbbira is rákérdezett. Nos, az eredmény, bár árnyalja a képet, de lényegesen nem változtat rajta: az erdélyi magyarok nagyobb részt jobboldaliak e tekintetben is, a gazdasági liberalizmus, az egyéni felelősségvállalás, a piaci verseny hívei inkább, mint az állami gondoskodásé vagy az egyenlősítésé (bár utóbbiak tábora sem elhanyagolható).
És ha már politika: mi teszi a demokráciát?
ezt több mint 73 százalékunk gondolja így, megelőzve ezzel a romániai átlagot, de lemaradva a magyarországitól. Ezt a demokrácialistánkon a vezetők szabad megválasztása és a polgári szabadságjogok védelme követi – és bár az olyan, tekintélyuralminak számító nézetek, mint az államnak való feltétlen engedelmesség vagy a hadsereg esetenkénti hatalomátvétele a lista végén kullognak, de az elutasítottságuk nem nagyon erős.
Mint ahogy annak sem erős az elutasítottsága, hogy az állam közterületen biztonsági kamerákkal figyeltesse meg az embereket, ezt állítólag 81 százalékban támogatják a romániai magyarok, ezzel az európai élmezőnyhöz tartoznak. Fontos azonban az, hogy közterületről van szó: azt ugyanis, hogy az állam ellenőrizze az internetes levelezésünket és tudtunk nélkül információkat gyűjtsön rólunk, általános népszerűtlenség övezi. Tehát:
Ami egy olyan országban, ahol az állampolgárok teljeskörű állami (titkosszolgálati) megfigyelése általános gyakorlatnak számított évtizedekig, nem annyira meglepő hozzáállás.
Az Európai Unió további bővítésének tekintetében az erdélyi magyarok mérsékelten szkeptikusak, az európaiság meghatározásában pedig fontosnak tartják, hogy valaki Európában szülessen, legyenek európai felmenői és legyen keresztény: mindezekben megelőzik a magyarországi és romániai átlagot, abban viszont csak a romániait, hogy akkor lehet valaki európainak tekinthető, ha elsajátítja az európai kultúrát.
Jobboldaliság és gazdasági liberalizmus ide vagy oda, az erdélyi magyarok rendkívül környezettudatosak, jóval inkább azok, mint a román állampolgárok általában, de kicsit Magyarországot is megelőzik:
ebben az európai kisebbségek közül csak a finnországi svédek elkötelezettebbek. Legalábbis deklaratív szinten, mert ha konkrét tennivalókról kerül szó (például hogy odaadnánk-e a jövedelmünk egy részét a környezetvédelemért), már csappan némiképp – de tényleg csak némiképp – a lelkesedés.
Apropó lelkesedés: a romániai magyarok meghökkentően nagy (43) százaléka valaszolt igennel arra a kérdésre, hogy háború esetén hajlandó lenne-e fegyverrel harcolni az országáért, ez persze elmarad a romániai és magyarországi átlagtól, de akkor is szembeszökő, még az elutasítóak és a határozatlanok nagy száma ellenére is. Az európai kisebbségek közül ebben is csak a finnországi svédek előznek bennünket, a lista végén a litvániai oroszok állnak, őket feltűnően nem fűti semmilyen vágy arra, hogy a baltikumi hazát fegyverrel védjék meg.
Kiss Tamás szerint ez a felmérés valószínűleg legmeglepőbb eredménye – bár Székely István Gergő ehhez hozzáteszi, nincs meggyőződve afelől, hogy az erdélyi magyar válaszadók az „ország” alatt Romániát értették...
„És a gondolkodó élet csendben átadja helyét a fanatikus és a zombi iszonyú és nevetséges szembenállásának.”
Gondolkodás egy amazonasi fejével az erdélyi magyarság visszhangkamráiról.
Minden az egység illúziójával kezdődött, ami végül megvalósult, de nem úgy, ahogy azt tervezték – derül ki Bánkúti Gábor történész kolozsvári előadásából.
A magyar zenetörténet legendás csapatát láthatta bárki, aki elzarándokolt Bonchidára az idei TIFF-en. És hej, micsoda hangattakot produkált az 50 éves Vágtázó Halottkémek.
Az ember igyekszik érteni, hogy a természetet óvni kell. És azt is, hogy az állatokat szeretni kell. De azt is meg kellene érteni, hogy jelen pillanatban nem az embernek kell mennie, hanem a medvének. Pont.
Országszerte egyre több kiskorú szenved balesetet elektromos rollerrel. Szatmár megyében az elmúlt hétvégén három 10 és 12 év közötti gyereket kellett sérülésekkel kórházba szállítani.
Van ez a tervezett második deficitcsökkentő csomag, amiben a különleges nyugdíjak problémáját is megoldják állítólag. Na ja. Hogyne. Persze. Naná…
Nem szokványos látvány ami egy jégeső után maradt július 12-én a Neamț megyei Vânători-Neamț faluban és környékén.
Tavaly öt év után először fordult elő, hogy több romániai távozott Németországból, mint ahányan odaérkeztek.
A rendőrség közlekedési tájékoztató központja (Infotrafic) szerint a 7B jelzésű országút Arad és Tornya közötti szakaszán történt balesetben két autó volt érintett.
A filmet megnézni nem kell félnetek jó lesz, hogy diplomatikusan fogalmazzunk. Az viszont kétségtelen, hogy a Jurassic Park hatalmas mérföldkő volt a Föld bolygó filmgyártásában. És jóslatnak se kisnyúl.
A filmet megnézni nem kell félnetek jó lesz, hogy diplomatikusan fogalmazzunk. Az viszont kétségtelen, hogy a Jurassic Park hatalmas mérföldkő volt a Föld bolygó filmgyártásában. És jóslatnak se kisnyúl.
A portugál plébános fellépése a Iuliu Hossu-emlékév nyitányán az év egyik legkülönlegesebb eseménye volt.
A portugál plébános fellépése a Iuliu Hossu-emlékév nyitányán az év egyik legkülönlegesebb eseménye volt.
A 24 éves érmihályfalvi lány nepáli kalandjai egy Instagram-bejegyzésre írt e-maillel kezdődtek.
A 24 éves érmihályfalvi lány nepáli kalandjai egy Instagram-bejegyzésre írt e-maillel kezdődtek.
A szerzővel Kolozsvár-könyveinek kolozsvári bemutatója előtt ültünk le beszélgetni sirályokról, fényekről, indiánokról és a dobhártya-visszavarrás mindennapos élményéről.
A szerzővel Kolozsvár-könyveinek kolozsvári bemutatója előtt ültünk le beszélgetni sirályokról, fényekről, indiánokról és a dobhártya-visszavarrás mindennapos élményéről.
Minden az egység illúziójával kezdődött, ami végül megvalósult, de nem úgy, ahogy azt tervezték – derül ki Bánkúti Gábor történész kolozsvári előadásából.
Minden az egység illúziójával kezdődött, ami végül megvalósult, de nem úgy, ahogy azt tervezték – derül ki Bánkúti Gábor történész kolozsvári előadásából.
A magyar zenetörténet legendás csapatát láthatta bárki, aki elzarándokolt Bonchidára az idei TIFF-en. És hej, micsoda hangattakot produkált az 50 éves Vágtázó Halottkémek.
A magyar zenetörténet legendás csapatát láthatta bárki, aki elzarándokolt Bonchidára az idei TIFF-en. És hej, micsoda hangattakot produkált az 50 éves Vágtázó Halottkémek.
A különböző szexuális kisebbségek közöttünk élnek. Ahogy az etnikai kisebbségek is a többség tömegei közt élnek. Megtanulni együtt élni, ez lehet egy cél. Ideológia-vezérelt hisztéria nélkül. Ez volna a neheze.
A különböző szexuális kisebbségek közöttünk élnek. Ahogy az etnikai kisebbségek is a többség tömegei közt élnek. Megtanulni együtt élni, ez lehet egy cél. Ideológia-vezérelt hisztéria nélkül. Ez volna a neheze.
A gyergyói zenekar szombati produkciójával örökre beírta magát a székelyföldi krónikákba.
A gyergyói zenekar szombati produkciójával örökre beírta magát a székelyföldi krónikákba.
A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.
A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.
A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.
A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.
„És a gondolkodó élet csendben átadja helyét a fanatikus és a zombi iszonyú és nevetséges szembenállásának.”
Gondolkodás egy amazonasi fejével az erdélyi magyarság visszhangkamráiról.
Minden az egység illúziójával kezdődött, ami végül megvalósult, de nem úgy, ahogy azt tervezték – derül ki Bánkúti Gábor történész kolozsvári előadásából.
A magyar zenetörténet legendás csapatát láthatta bárki, aki elzarándokolt Bonchidára az idei TIFF-en. És hej, micsoda hangattakot produkált az 50 éves Vágtázó Halottkémek.