Menet a csíksomlyói búcsúba / MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Az erdélyi magyarok szemüvegén keresztül ugyanazok az értékek fontosak, mint a román többség szerint

Mit gondolnak az erdélyi magyarok a családról, a nemi szerepekről, Istenről, az abortuszról vagy a homoszexualitásról? Hol állunk ezekben a kérdésekben az európai értékrendtérképen? Ha hisszük, ha nem: közelebb vagyunk a románokhoz, mint a magyarországi magyarokhoz.

Hirdetés

Ha most megkérdeznénk az olvasóinktól, hogy vajon az erdélyi/romániai magyarok értékrendben kikhez állnak közelebb, a románokhoz vagy az anyaországi magyarokhoz, akkor a többség valószínűleg kapásból rávágná, hogy természetesen a magyarokhoz. Az is meglehet, hogy egyeseket már maga a kérdésfelvetés is kommentírásra sarkallná: micsoda hülyeség azt feltételezni, hogy bármiben is jobban hasonlítunk a románokhoz, mint a magyarokhoz. Pedig a legutóbbi kutatások újfent alátámasztották, amit a társadalomtudósok korábbi felmérései is érzékeltettek: vannak kérdések, melyekben ortodoxabban látjuk a világot. A családról, a nemi szerepekről, a homoszexualitásról, az abortuszról, valamint Istenről

ugyanolyan konzervatív nézeteink vannak, mint a román többségnek, miközben Magyarország ezekben a kérdésekben liberálisabb.

Máris két fogalomba ütközünk – konzervativizmus és liberalizmus –, melyek politikai felhangot adnak a kérdésnek, azonban itt most nem politikáról lesz szó, hanem egy szigorú mintavételi szabályok szerint készült reprezentatív felmérés eredményeiről, melyek számokban fejezik ki, hogyan gondolkodik az erdélyi magyarság, és ezt összehasonlítja 42 másik ország eredményével.

Premiernek számít, hogy az European Values Study (EVS), mely 1981 óta vizsgálja a nyugati országok lakóinak viszonyulását a családhoz, a munkához, a valláshoz, a társadalmi környezethez és a politikához, a kisebbségeket is elhelyezte a tágabb értelemben vett Európa értékrendtérképén, egyelőre az erdélyi magyarokat és a finnországi svédeket.

A tavaly év végi erdélyi mintafelvételt a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet valósította meg, a részletekről a felmérésben résztvevő munkatársak számoltak be: Horváth István, a kutatóintézet elnöke, Kiss Tamás szociológus és Székely István Gergő politológus, a kutatás vezetői, illetve Kiss Dénes szociológus, a vallásossággal kapcsolatos kérdések felelőse.

Az eredményeket három tömbbe csoportosítva ismertetik, ezúttal a család, a nemi szerepek és a vallásosság kérdésköre került terítékre. Érdekes, hogy ezekben a kérdésekben

nincs jelentős magyar-román eltérés, magyar-magyar különbségek viszont akadnak.

A további kérdésköröket két különböző sajtóeseményen, illetve egy kerekasztal-beszélgetésen vesézik ki, ezzel is segítve a közösség önismeretét, ugyanakkor támpontul szolgálva a politikusok, egyházi vezetők, újságírók munkájához. Egy román és magyar nyelvű műhelytanulmány, illetve egy elsősorban angol nyelvű kötet is készül, ez utóbbi a kisebbségek sajátosságait kívánja tudományosan feltárni, az EVS számára is új elemzési lehetőségeket teremtve.

Az adatokat a kölni Leibniz Institute Gesis adatbankjában teszik elérhetővé a tudományos kutatás számára. Romániában egyébként már négy EVS-adatfelvétel is volt, bár, mint már említettük, ezek nem tértek ki külön a kisebbségekre. A mostani adatokat ezekkel is össze lehet vetni, akárcsak az Életünk Fordulópontjai című 2009-es felméréssel, vagy más országok kisebbségei körében végzett kutatásokkal.

A nagymintás felmérés keretének és jelentőségének ismertetése után

lássuk, hogyan is viszonyulunk a kutatás szerint a társadalmi és emberi alapértékekhez!

Európában mindenki egyetért abban, hogy a család fontos (99%), sőt, nagyon fontos (89%), abban azonban vannak eltérések, hogy ki milyen értéket kapcsol a családhoz, egyáltalán ki mit ért a család fogalma alatt. (Hang)súlyos fogalmak következnek: magánéleti liberalizmus, családi kötelességtudat, nemi szerepelvárások – ezek mentén mérték fel az emberek értékrendjét, melyeket újabb alkérdésekre bontottak, mint például a homoszexualitás, az abortusz, a válás, a gyermekvállalás, a szülőkkel szembeni kötelezettség, a gyermekvállalás, a nők és a férfiak közötti különbségek a privát- és a közszférában.

Talán nem túl meglepő, hogy ezekben a kérdésekben éles törésvonal mutatkozik meg Európa nyugati fele és az egykori szocialista országok között, a mindennapi híradásokból is tudhatjuk, hogy az elfogadás inkább a nyugatra jellemző, mint keletre.

 

Az erdélyi magyarok körében egy egytől tízig terjedő skálán:

  • a homoszexualitás 2,4-es,
  • az abortusz 3,5-ös,
  • a válás 4,7-es elfogadottsági szinten szerepel.

Minden ötödik erdélyi magyar (21%) vélekedik úgy, hogy a homoszexuális párok ugyanolyan jó szülők, mint más párok, ami európai összehasonlításban alacsony, de a romániai értéknek közel a duplája.

A szakemberek megállapították:

  • az erdélyi magyarok 9%-át jellemzi határozott magánéleti liberalizmus,
  • míg a konzervatív értékrendet vallók aránya 60%-os.

Érdemes megfigyelni az alábbi grafikonokat, hogy összevessük az európai, magyarországi és romániai átlagértékeket.

Hirdetés

A gyermekvállalást az erdélyi magyarok 56%-a érzi a társadalommal szembeni kötelességnek, ugyanakkor 59% gondolja úgy, hogy a gyermekeknek kötelességük a szüleikről gondoskodni.

  • 36%-ukra jellemző erős családi kötelességtudat,
  • míg 30% nem sokat törődik azzal, hogy mi van a családdal.

A romániai átlaggal azonos szintű az erőteljes magánéleti konzervativizmus és a mérsékelt családi kötelességtudat – derült ki.

A családon belül erősebb a hagyományos nemi szerepekhez való ragaszkodás, így például

  • 68% vallja azt, hogy „lehet munkát vállalni, de amit egy nő igazán akar, az az otthon és a gyermekek”,
  • 52% pedig azt állítja, hogy „a férfi dolga pénzt keresni, a nő dolga a háztartásról és a családról gondoskodni”.

Ehhez képest más a helyzet, ha a munkaerőpiacon vagy a közszférában való egyenlő esélyekről van szó: kicsivel többen vannak egyenlőségpárti állásponton, miközben

  • 44% ért egyet azzal, hogy a férfiak jobb politikai vezetők, mint a nők,
  • 42% ugyanennek a híve a gazdasági élet területén.

A nők munkahelyi diszkriminációját a kérdezettek fele tartja elfogadhatatlannak, míg egyharmada szerint nincs ezzel semmi gond. Persze, a háttérváltozók mint mindig, ebben az esetben is fontosak, hiszen sokat számít a régió, a település típusa, az etnikai összetétel, a nem, az életkor, a végzettség, stb., amikor az értékrendről van szó.

Egy érdekességet ki is emeltek a szakemberek: ha azt hinnénk, hogy a nemi szerepeket szigorúbban veszik a Székelyföldön, mint a Partiumban, akkor tévedünk. Ez éppen fordítva igaz.

A vallásosság kérdésköre azért izgalmas, mert legutóbb tíz éve készült az utolsó ez irányú felmérés.

Miközben egyre inkább jellemző Erdélyre is, hogy kiüresednek a templomok, a kutatás szerint az emberek vallásossága semmit sem változott az elmúlt tíz évben. A román társadalomtudomány két korszakra bontja a vallásosságot Romániában: a rendszerváltástól a 2000-es évekig, és a 2000-es évektől napjainkig.

Míg Európa nyugati országaiban felerősödött a szekularizáció (az egyház befolyásának csökkentésére irányuló állami törekvés), addig Romániában épp egy ellentétes revitalizáció figyelhető meg.

Gondoljunk csak bele, hogy az elmúlt 30 évben a templomok száma szinte megduplázódott, ugyanakkor az egyház kifejezetten az állami feladatokat is ellát, például az oktatásban, az egészségügyben is szerepet vállal, ami megnövelte az egyházi szolgáltatások súlyát és jelenlétét a hétköznapokban – állapítja meg a kutatás.

Az erdélyi magyarok vallásossága a román többséghez hasonló:

  • 99%-nak van felekezeti kötődése,
  • 97% hisz Istenben,
  • 34% templomlátogató,
  • 83% rendszerint imádkozik,
  • 89% vallásosnak vallja magát.

Ebben a kérdésben azonban számolni kell az dezirabilitás jelenségével, amely azt jelenti, hogy a megkérdezettek nem egészen őszintén felelnek a kérdezőbiztosoknak, mintha nem hinni Istenben valami ördögtől való dolog lenne.

Mindettől függetlenül Románia továbbra is Európa legvallásosabb országa, és ebben az erdélyi magyarok hithez való viszonya is tükröződik.

Hirdetés