// 2026. március 16., hétfő // Henrietta

Rozenberg: a ferdítő Beatrice-riport tudatos támadás volt a KMN ellen

// HIRDETÉS

Ezt állítja a TVR kolozsvári stúdiójának távozó román főszerkesztője. Adrian Roca-Rozenberg kitálalt.

Terjedelmes interjúban számolt be a PressOne portálnak a köztelevízió kolozsvári stúdiójánál uralkodó állapotokról Adrian Roca-Rozenberg, a román nyelvű műsorok távozó főszerkesztője. Mint arról beszámoltunk, Rozenberg – Pákai Enikővel, a magyar adás főszerkesztőjével együtt – nem vállalja tovább a főszerkesztői tisztséget, ezt azzal indokolta, hogy a stúdión belül elmérgesedett a helyzet, és nem tud együttműködni Romeo Couțival, a kolozsvári tévé igazgatójával.

A közszolgálati tévé kolozsvári stúdiója – szerkesztőinek szándékával ellentétesen – azzal került be a hírekbe, hogy egyik külső munkatársuk manipulatív riportot készített a tavalyi Kolozsvári Magyar Napokon koncertező Beatrice fellépéséről, az azt kísérő felvételekről. A helyi román nyelvű adás főszerkesztője nem engedte adásba, ennek ellenére – Couți közbenjárásának köszönhetően – a TVR központi csatornáinak híradóiban többször is adásba került. 

Adrian Roca-Rozenberg

Az ügy a TVR vezetőtanácsa és etikai bizottsága, valamint az Országos Audiovizuális Tanács elé került, maguk a kolozsvári stúdió munkatársai is panaszt tettek. Az etikai bizottság elítélte a félrevezető és tendenciózus anyagot, a vezetőtanács és az audiovizuális tanács vizsgálata pedig még folyamatban van. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a riport készítője, Diana Apahidean azóta már nem dolgozik a kolozsvári tévének, a tordai városháza szóvivője lett.

Adrian Roca-Rozenberg minden részletre kiterjedően beszél a tarthatatlan helyzetről, ezek közül kiemelnénk azokat az aspektusokat, amelyek a kolozsvári tévé igazgatójának magyar vonatkozású témákkal kapcsolatos hozzáállását tükrözik.

• Rozenberg szerint a konfliktus közte, illetve a tévé munkatársai és Couți között nem újkeletű, de múlt nyáron „robbant”, a Beatrice-riport miatt. A Kolozsvári Magyar Napok elleni támadás szándékolt, tudatos volt, az igazgató megrendelte az anyagot.

Ő tendenciózusnak ítélte Apahidean riportját és nem engedélyezte a sugárzását, mire az igazgató bejelentette, hogy akkor őt megkerülve elküldi az anyagot a bukaresti stúdiónak. Az igazgató bosszúálló alkat, többször is beavatkozott a műsorkészítésbe, bár ezt nyíltan nem ismerné el.

• Az igazgatónak mintegy két éve „akadtak be” a magyarok. Azelőtt, amíg az RMDSZ-t képviselő Sebesi Karen Attila is tagja volt a tévé igazgatótanácsának, nem volt semmi problémája a magyarokkal, akkor „a magyarok voltak a legjobbak”; vagyis kontextustól függően váltogatja a hozzáállását.

• Kevesen tudják – állítja Rozenberg –, hogy Couți kitalálta: december 1-én, a román nemzeti ünnepen ne Gyulafehérvárról tudósítsanak, ahogy az megszokott volt, hanem a Székelyföldről, hogy bemutassák az ottani románok helyzetét. A projekt végül épp a helyi románok ellenállásán bukott meg, akik arra kérték a kolozsvári tévéseket, hogy feleslegesen ne szítsanak feszültséget.

• A kolozsvári tévé volt az egyetlen, amely műsort készített arról, hogy Szucságon felavatták egy volt szekustiszt büsztjét, akit Székelyudvarhelyen lincseltek meg a ’89-es forradalom alatt. Annak ellenére ki kellett szállniuk a helyszínre, hogy a munkatársak nem tartották jó ötletnek egy volt szekus mártírrá avatását.

• A magyarok mellett az igazgató másik rögeszméje Moldova Köztársaság, ez számtalan helyszíni tudósításban, közös projektben nyilvánult meg, még akkor is, ha ezek szakmaisága hagyott is kívánnivalót maga után.

Romeo Couți igazgató a PressOne megkeresésére nem kívánta kommentálni a kialakult helyzetet. Az Adrian Roca-Rozenberggel készült beszélgetés teljes terjedelmében elolvasható a cikkünk alatti linken.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Ott volt a házmester, a postás, a villanyszerelő – ezért járunk rockkoncertre

Fall Sándor

A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.

Hogyan védi meg magát a bizánci típusú bürokrácia Bolojan reformjai ellen?

Varga László Edgár

És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?

// HIRDETÉS
Nagyítás

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig
Főtér

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az erdélyi magyar kulturális és tudományos élet meghatározó szereplőit is kitüntették
Krónika

Az erdélyi magyar kulturális és tudományos élet meghatározó szereplőit is kitüntették

A március 15-i magyar állami kitüntetések idei díjazottjai között több erdélyi alkotó és szakember neve is szerepel.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent
Főtér

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

Döntött a kormány: július 1-jétől nő a minimálbér
Székelyhon

Döntött a kormány: július 1-jétől nő a minimálbér

Elfogadta a kormány csütörtöki esti ülésén azt a határozatot, amely szerint július 1-től a jelenlegi 4050 lejről 4325 lejre nő a bruttó minimálbér.

Széchenyi-díjjal tüntették ki Dávid Gyula irodalomtörténészt
Krónika

Széchenyi-díjjal tüntették ki Dávid Gyula irodalomtörténészt

A magyar tudomány és kultúra képviselői munkájuk és alkotásaik által összefognak minket, erősítenek, építenek és gyarapítanak mindannyiunk javára – mondta Sulyok Tamás köztársasági elnök a Kossuth- és Széchenyi-díjak átadásán szombaton az Országházban.

Nicușor Dan román államfő is üzent az erdélyi magyaroknak március 15-én
Székelyhon

Nicușor Dan román államfő is üzent az erdélyi magyaroknak március 15-én

Nicușor Dan román államfő is köszöntötte a romániai magyarokat a nemzeti ünnep alkalmából.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Ott volt a házmester, a postás, a villanyszerelő – ezért járunk rockkoncertre

Fall Sándor

A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.

Hogyan védi meg magát a bizánci típusú bürokrácia Bolojan reformjai ellen?

Varga László Edgár

És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?

// HIRDETÉS
Nagyítás

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS