Igazi aranyélet: ezért jó hírszerzőnek lenni Romániában!

Képzeljük magunk elé bármelyik James Bond-filmet a sok közül. Bond úr elmegy valamelyik egzotikus szigetre kémkedni, luxusszállodákban lakik, nábob módra eszik-iszik-nőzik, szórja a pénzt. A filmekben sosincs szó arról, hogy ki fizeti a cechet. Pedig valakinek fizetnie kell. James Bond számláit például a brit külügy hírszerző szolgálat, az MI6 egyenlíti ki.

Ugyanígy, ha valaki a román hírszerző szolgálat (SRI) kötelékében dolgozik, akkor ha bevetésen van, a számláit a SRI állja. Igen ám, de mi történik akkor, amikor a mi hírszerzőnket kölcsönkéri egy másik állami szerv? Ahogy például a külügyminisztérium 2021-ben kölcsönkért egy SRI-s hírszerzőt és 2024 augusztusáig állandó küldetésre küldte külföldre. (Minden konkrét részlet bizalmas és titkos információ!)

Az a részlet azonban valahogy kiszivárgott, hogy emberünk ez alatt az idő alatt a SRI-től is, a külügytől is kapott fizetést (és kajapénzt). Ami azért túlzás. Mikor a SRI rájött a dologra, felhívta az alkalmazottat és visszakérte a zsetont, amit a szinte három év alatt kifizetett, potyára. A kém úr viszont azt mondta, igen, igaz, két fizetést kapott, de nem adja vissza a pénzt, mert nem ő tévedett, hanem a SRI, pontosabban a könyvelési osztály, ahol nem húzták ki őt a fizetési listáról.

Na, erre a SRI kapta magát és beperelte a hírszerzőt (ma már nem megy az, hogy jön a fekete autó és elviszik az embert). Ugyanis nem kevés pénzről van szó: 210 223 lej fizetés 43 129 lej kajapénz.

A bíróság pedig a SRI-nek adott igazat, a vonatkozó törvények és szabályok alapján. Alapfokon, persze, ami azt jelenti, hogy a huzavona még tartani fog egy ideig.

Halkan jegyezzük meg: igaz, hogy a két fizetés nem illette meg a kém urat. Viszont az is igaz, hogy a SRI baltázta el a dolgot, amikor nem állította le a kiküldetésbe küldött hírszerző zsoldját.

Tünetszerű a történet: ilyen az, amikor egy városvezetés, bocsánat, de seggel gondolkodik!

A sztori első ránézésre rémesen egyszerű: Brăila városában van egy kereszteződés. Forgalmas hely, az egyszer biztos. Az akadálymentes forgalmat egy közlekedési lámpacsokor irányította. Igen ám, de nemrég történt egy súlyos baleset, melynek során a lámpa tönkrement. Teljesen.

És azóta a közlekedés visszatért az 1868 előtti időkbe (ekkor helyezték ki ugyanis a világtörténelem első közlekedési lámpáját egy londoni kereszteződésbe). Az autósok az egyetemes jobbkéz-szabályt alkalmazzák, a gyalogosok a lábaikat szedik, ahogy bírják. És persze torlódás van.

Jogosan tevődik fel a kérdés: oké, baleset volt, tönkrement a lámpa, de miért nem javították meg? Mondjuk másnapra! Hát, kérem, az nem olyan egyszerű. Ugyanis a tönkretett közlekedési lámpa egy korszerű és nagyon külföldi jószág. Amelynek a cserealkatrészeit nagyon külföldről kellett megrendelni. És hát ahogy ilyenkor lenni szokott, a folyamat roppant nehézkes, értsd, több hónapot vesz igénybe. Addig tehát a nép figyeljen oda!

És akkor mos akárki megkérdezheti: hol volt a megrendelő (vagyis a városvezetés) esze, amikor arra nem gondolt, hogy olyan közlekedési lámpát szerezzen be, amelynek az alkatrészeit nem a Holdról kell beszerezni.

A válasz: sehol. Valószínűleg örvendezett mindenki, hogy milyen szép és új és modern és nyugati lámpa kerül a brăilai kereszteződésbe. Na, hát most megkapták…

Itt a tavasz és kezdődik a szemét- és tarlóégetési mizéria. Vége a télnek, egy-egy falusi háztartásban felgyűl a sok hulladék és az aljnövényzet is ott darvadozik.

Mit csinál ilyenkor sok jóember? Hát kicsit összekapirgálja, gyűjti a minden vackot meg gizgazt, adott esetben löttyint rá valami lobbanós folyadékot és mehet rá a láng. A leggyakoribb eset az, amikor a füst csak a szomszédokat zavarja. Akik a maguk részéről hallgatnak, mert a következő hétvégén majd ők füstölik tele a szomszéd házát.

Rosszabb esetben viszont jön a baj. Mint például a Kolozs megyei Esküllő községben, ahol egy polgár nekiállt szemetet égetni. Igen ám, csak az utóbbi időben nem sok eső esett a környéken, tehát száraz volt az aljnövényzet. És mit tesz a száraz aljnövényzet, ha láng éri? Fellobban és ég. Na, pont ez történt az esküllői polgár hátsó udvarának végében is. Ami még nagyobb baj volt: a porta az erdő alatt helyezkedik el, tehát a lángok a fák felé kezdtek el terjedni az aljnövényzetben.

Hála Istennek, valaki riadóztatta a tűzoltókat, akik olyan gyorsan reagáltak, hogy nem volt szükség több oltókocsira. Vagyis az erdő szerencsére nem égett le. Viszont a felelőtlen polgárt elő fogják venni. És jogosan. Hiszen az ilyenfajta égetés veszélyes és tilos, ismételgeti birkatürelemmel a Kolozs megyei prefektúra is.