// 2026. június 6., szombat // Norbert, Cintia
mindent a népért!

Ha egy román államelnök jó, akkor Cluj-Napoca elektromos tankokkal megy Budapest ellen

A tökéletes jelölt. Jelenet a filmből és plakát: Szemet hunyok a csúszópénz fölött!

A tökéletes jelölt. Jelenet a filmből és plakát: Szemet hunyok a csúszópénz fölött!

A tökéletes jelölt. Jelenet a filmből és plakát: Szemet hunyok a csúszópénz fölött!

// HIRDETÉS

Megnéztük a romániai választások előtt egy hónappal a hazai piacra dobott új román ponyvaszatírát. És a kolozsvári tankhadműveleten meg pár hasonló poénon túl azt láttuk, hogy az élet valóban jobb, mint a film.

Minisorozatot indítottunk a Főtéren, amelyben olyan román filmeket „beszélünk ki”, amelyek nem feltétlenül tündökölnek csillagként a világ elitfesztiváljainak egén, viszont álláspontunk szerint pontos térképet adnak a mai román társadalom állapotairól. Az első írásban a Teambuilding című alkotásról volt szó, a második rész tárgya a Romina VTM című manele-film volt, a harmadiké a Taxisok, a negyedik a Buzz House The Movie című influenszerhorrorról szólt, következzék az ötödik rész.

Talán már csak a bacilusok nem tudják, hogy Romániában parlamenti és államelnök-választások is lesznek ezen az őszön-télen. Szinte egyszerre. Ebben a szuperválasztási hangulatban várható volt, hogy a mioritikus állapotokat, jelenségeket szemtelenül feldolgozó filmes brigád, a Vidra Productions (amely többek között a nagyon népszerű Teambuilding és Romina VTM című alkotásokat is piacra dobta) a hazai választási, tágabb értelemben politikai kultúrának is neki fog esni.

A korábbi példákból kiindulva azt reméltük, hogy ha nem is tankkal, de legalább baltával.

És tessék, itt az első kritikánk a Vidra-zászló alatt készített politikai szatírával szemben. Kedves Vidrák (értjük ezalatt a film készítőit), ezúttal… hogy is fejezzük ki magunkat… tompa volt a baltaél? Vagy esetleg: puha volt a pöcs? Ugyanis azt láttuk a vásznon, hogy nem mertetek igazán tökösen nekimenni a hazai politikai elitnek, bár ez volt a sokat hangoztatott cél. Megúszásra játszottatok: azt gondoltátok, hogy ha elpufogtattok néhány remek és sok közhelyes poént, ha általánosságban szidjátok „a politikust”, mint valami kortárs moralitásjátékban, ahol Akárkit (tehát senkit) csepüli a világ, szépen lenyeli majd a nép és elhiszi nektek, hogy ez igen, hű, de beleálltak a fiúk-lányok a politikai elitbe. Bocs, kedves Vidrák, ez sima alibizés.

// HIRDETÉS
A csóró főhős, Costică Frântu (Nicu Banea), már jelöltként, kampánykörúton. Ő csak hazudik, lopni nem lop.

A csóró főhős, Costică Frântu (Nicu Banea), már jelöltként, kampánykörúton. Ő csak hazudik, lopni nem lop.

Pont azt csináltátok, amit azok a politikusok, akiket állítólag kifiguráztatok.

Ráztátok a seggeteket (ismétlem, néha nem rosszul), közben meg mondtátok a nagy büdös semmit. A politikai szatíra nem ez. A politikai szatíra vérre megy (nézzétek meg például Mircea Daneliuc A csigák szenátora című filmjét). Ti elröhincséltétek ezt a dimenziót, amolyan tudjukmi-összekacsintással. Tudjuk mi: lopott is, de csinált is valamit. Tudjuk mi: szívatjuk a politikai rendszert, de össze is kacsintunk vele, sőt, csókot is nyomunk itt-ott a… homlokára, persze.

Az első kritikán túlmenően, a Vidrák új filmje, A tökéletes jelölt alapötlete tökéletes. Ha szabad ezt mondani: hatalmas lehetőségek rejtőznek benne. Ki ne került volna életében legalább egyszer olyan helyzetbe, amikor azt mondta:

hej, ha én lennék a… számtantanár, rendőr, polgármester, bíró, író, államelnök, másképp csinálnám…

ugye, ugye… A Vidra-csapat ezen a szinten tényleg irtó jól teljesít (ellentétben például az elit értelmiséggel): első kézből, közelről ismerik a népet, vagyis minket. Ezért tudnak olyan erősek lenni a filmjeik (már amelyik jó): az ember érzi (amikor érzi) a hitelességet, az aranyfedezetet. Ez a helyzet A tökéletes jelölt alapötletével is: a kiinduló helyzet abszolút hiteles. Van egy bukaresti csóró (Costică Frântu, avagy Megtört Koszti, Nicu Banea alakítja elég jól), aki

az apjával él egy blokklakásban, ahol az ágy fölött ott a gobelin szőnyeg (nem félmeztelen cigánylány van rajta, az nem lenne píszí),

a hűtőben a flakonos sör, a fejekben meg a rögvalóság. A csóró egyetlen problémája a film elején az, hogy egy másik csóró (akinek vele ellentétben sikerült összeeperszedni a zsét egy béemvére, tehát ő már bossz, nem is csóró) minden nap elfoglalja a parkolóhelyét.

Az ellenjelölt (Matei Dima alakítása), aki sírva fakad attól, hogy neki esetleg dolgoznia kell, ha nyer.

Az ellenjelölt (Matei Dima alakítása), aki sírva fakad attól, hogy neki esetleg dolgoznia kell, ha nyer.

A film másik fő történetszálán az aljas, tolvaj, korrupt, sötét, de miccs-szagú román politikai elitnek is van egy nagy problémája: közeleg az elnökválasztás, a két korrupt elitpárt (nyilván a PSD és a PNL alter egója) csinálja a kampánycirkuszt, amikor az egyik (teljesen mindegy, melyik, ezt jól csinálják a Vidrák, mindkét párt ugyanolyan rabló gengszterekből áll) megneszeli, hogy az EU hatalmas büntit készül Románia nyakába varrni, mert (ez is jó poén, bár nem vicc)

Románia mindig csak hazudik, helyezkedik, bólogat az EU-ban, aztán magasról szarik betartani a szavát.

Na, de ha jön a megabünti, akkor ki az a hülye, aki uralkodni akar? A nyerésre álló párt (nála van az infó is az EU-s pofonról) kitalálja, hogy el kell veszteni a választásokat. S azt hogy lehet? Hát úgy, hogy a jelölt visszalép, a helyére pedig keresnek egy... hülyét. Aki nyilván elbukja a voksot és akkor a konkurencia viszi majd a balhét az EU-val. Remek poén egyébként az is, hogy a két korrupt, tolvaj, gengszter párt közt egyetlen betű (PLS avagy Liberál-szocialista Párt és PSL avagy Szociál-liberális Párt), illetve az a különbség, hogy az egyik párt gyűlöli a petrezselymet a csorbában, a másik meg szereti. Egyébként ezek azok a poénok, ahol érezzük, hogy a román önirónia végre ismét működik.

A két szálon futó cselekmény itt fonódik össze: az a bizonyos hülye ugyanis a mi csórónk lesz.

Igen ám (és itt még mindig remek a film), de a mi csórónk tényleg a népből jött, tehát tökéletesen érti, mire vágyik a nép. Brutálisan őszinte. Ilyeneket mond: „Mindenki meglop titeket és hazudik nektek. Én csak hazudok.” Vagy: „Nem kellenek tankönyvek! Miért költsék a gyerekek a cigipénzt nyelvtankönyvekre?” „Ha elnök leszek, mallt építek a templomba!” „Legalizálom a spágát! És áfát is kell rá fizetni. Mert mi az áfa, ha nem spága az államnak, hogy hagyjon békén?” „200 000 eurót adok minden románnak!”

Ilyen plakátokkal kampányol a két párt. A petrezselyemimádók azt ígérik, hogy Craiovițára költöztetik a fővárost Bukarestből. A petrezselyemgyűlölők pedig azt, hogy metrót építenek Craiova és Temesvár közé.

Ilyen plakátokkal kampányol a két párt. A petrezselyemimádók azt ígérik, hogy Craiovițára költöztetik a fővárost Bukarestből. A petrezselyemgyűlölők pedig azt, hogy metrót építenek Craiova és Temesvár közé.

Az abszurdabbnál abszurdabb választási ígéretek pedig működnek, hiszen a mi csórónk pontosan tudja, miről álmodik az átlagember. És nem csak a román: a film egy adott pontján osztrákok (!) vándorolnak be Romániába, a 200 000 euró reményében. És

Cluj-Napoca polgármestere bejelenti, azonnal támadást indít Budapest ellen, ha megkapja a kétszáz rongyot, mégpedig elektromos tankokkal!

A siker tehát garantáltnak látszik, csak hát épp a siker lenne baj a pártnak, hiszen ha minden marad, ahogy marad, ők nyernek, tehát ők szívják majd meg az EU-büntit.

Hogy mivé fajul a sztori? Nem mesélem tovább: egyrészt nem szeretnék spoilerezni, másrészt a film második fele látványosan zuhan a rossz fércmű szintje felé. Itt ismételném meg: kedves vidrások, annak határozottan örülök (én és több millió romániai), hogy rátaláltatok egy olyan műfaji résre, amelytől Mungiu, Jude, Puiu, Porumboiu, Sitaru meg a többi román újhullámos és poszt-hullámos elitrendező elhatárolódik, mert, úgymond, ponyva és kommersz. Viszont tényleg

járhattok hozzájuk iskolába, ami a szakmai tudást illeti:

a forgatókönyvtől a dramaturgiáig nagyon, de nagyon sokat lehet (és kell) tanulni tőlük. Mert az, hogy esetleg azt gondoljátok, a nép nem veszi észre a szakmai nyegleségeteket, ostobaságaitokat (mert nem fogja észrevenni, nem ért hozzá és nem is ezért megy moziba), konkrétan azt jelenti, hogy ti is olyanok vagytok, mint a politikusok: sok szépet ígértek a népnek, aztán leszarjátok őket! Ez pedig nagyon, de nagyon nem korrekt.

Jó, azért még egy jelenetet elmesélek, ne zárjam rossz szájízzel az írást. A film vége fele nagy elnökjelölt-vitát szerveznek, ahol mindkét párt azon van, hogy veszítsen (mert közben az ellenfél is tudomást szerzett az EU-büntiről). És az történik, hogy gyakorlatilag ország-világ színe előtt licitálnak, ki lopott többet az idők során. De nem vádolják egymást, hanem

jelentkeznek, hogy én, én, mi, mi loptunk többet. De nem, mert mi, üvölti erre a másik párt.

Ezen könnyesre röhögte magát a terem. És ezen az alapon mondom: a Vidra-fiúk valóban tehetségesek, valóban tudják, hogy kell bánni a műfajfilmmel. Csak kicsit talán fejükbe szállt a sok siker (ez a film is elég nagyot ütött a hazai mozikban), na és ezúttal behúzták kicsit a farkukat a lábaik közé. Mert hát, ugye, Bukarestben kell élni, és ők is jól tudják: bármerre mész a nagy zseton után Romániában, egy adott ponton mindig szembejön veled egy politikus, akinek kezet kell csókolni.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Egy szegény kis adófizető panaszai

Szántai János

Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Amikor egy rockkoncertet csak ülve lehetett megnézni – lázadó erdélyi fiatalok és a Szekuritáté

Sánta Miriám

Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.

Vázlat az erdélyi kultúra működtetésének anyagi nyomorúságáról

Fall Sándor

Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Távirányítós pumpával lopta a kamionból a gázolajat egy román és egy moldovai sofőr Franciaországban – hírmix
Főtér

Távirányítós pumpával lopta a kamionból a gázolajat egy román és egy moldovai sofőr Franciaországban – hírmix

Románia kiutasíthatja az orosz nagykövetet, ha újabb orosz drónok hullanak az országra. A személyi igazolványáért ment a plázába egy férfi, öt év börtön lett a vége.

Magyar vezetője lett az országos restitúciós hatóságnak
Krónika

Magyar vezetője lett az országos restitúciós hatóságnak

Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kinevezte Lőrincz Helgát az RMDSZ javaslatára az Országos Tulajdon-visszaszolgáltatási Hatóság (ANRP) elnökévé.

A fegyveres erők főparancsnoka és a védelmi miniszter mást mond oroszdrón-ügyben…
Főtér

A fegyveres erők főparancsnoka és a védelmi miniszter mást mond oroszdrón-ügyben…

… a konstancai orosz főkonzul elhordta az irháját, de az orosz zászlót ott hagyta emlékül az épület tetején… és egy PSD-s polgi nagylelkűen kölcsönadja saját úszómedencéjét a helybeli gyerekeknek.

Idétlenkedő csíkszeredai tanácsosok
Székelyhon

Idétlenkedő csíkszeredai tanácsosok

Heherészve, előítéletekre épülő székely vicceket olvasgatva gyűjt követőket egy podcastműsorban két csíkszeredai önkormányzati képviselő. Miközben tanácsosként egyetlen határozattervezetet sem nyújtottak be.

Kommunista időkben elrejtett iratokra bukkantak a recsenyédi unitárius templomban
Krónika

Kommunista időkben elrejtett iratokra bukkantak a recsenyédi unitárius templomban

A recsenyédi unitárius templom karzatának padlózata alól nemrég előkerült négykötetnyi iratanyag új fejezetet nyithat a település történetének kutatásában. Nagy Adél lelkésznő a véletlenszerű feltárásról, az iratok érdekességéről beszélt a Krónikának.

Tengeri drón robbant fel a konstancai kikötőnél – videóval
Székelyhon

Tengeri drón robbant fel a konstancai kikötőnél – videóval

Felrobbant egy tengeri drón pénteken a konstancai kikötőben; a robbanás hangja a környező lakónegyedekben is hallható volt.

// még több főtér.ro
Miért nincs új Nadia Comăneci-ünk, ha mégis van?
2026. május 20., szerda

Miért nincs új Nadia Comăneci-ünk, ha mégis van?

A dicső múltba ragadt romániai közvélemény és sportvezetés képtelen kitörni a nosztalgiából, ezért sajátosan értelmezi a jelenkori sportteljesítményeket. Szociológusnapokon jártunk.

Miért nincs új Nadia Comăneci-ünk, ha mégis van?
2026. május 20., szerda

Miért nincs új Nadia Comăneci-ünk, ha mégis van?

A dicső múltba ragadt romániai közvélemény és sportvezetés képtelen kitörni a nosztalgiából, ezért sajátosan értelmezi a jelenkori sportteljesítményeket. Szociológusnapokon jártunk.

Mit adtak nekünk a rómaiak, avagy a porolissumi rejtély
2026. május 12., kedd

Mit adtak nekünk a rómaiak, avagy a porolissumi rejtély

Revelatív felfedezésről nem számolhatok be, ami a Szilágy megyei, korrektül rekonstruált-feltárt-óvott római municipiumot illeti. Viszont segített abban, hogy elengedjem a kommunista diktatúra által belém vert reflexeket.

Mit adtak nekünk a rómaiak, avagy a porolissumi rejtély
2026. május 12., kedd

Mit adtak nekünk a rómaiak, avagy a porolissumi rejtély

Revelatív felfedezésről nem számolhatok be, ami a Szilágy megyei, korrektül rekonstruált-feltárt-óvott római municipiumot illeti. Viszont segített abban, hogy elengedjem a kommunista diktatúra által belém vert reflexeket.

Trianonban vált magyar állammá a román állam
2026. május 11., hétfő

Trianonban vált magyar állammá a román állam

A trianonitisz nem gyógyítható, de meg lehet tanulni együtt élni vele anélkül, hogy folyamatosan tüneteket produkálna. MCC-történészkerekasztal, hetedik szint.

Trianonban vált magyar állammá a román állam
2026. május 11., hétfő

Trianonban vált magyar állammá a román állam

A trianonitisz nem gyógyítható, de meg lehet tanulni együtt élni vele anélkül, hogy folyamatosan tüneteket produkálna. MCC-történészkerekasztal, hetedik szint.

Különvélemény

Egy szegény kis adófizető panaszai

Szántai János

Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Amikor egy rockkoncertet csak ülve lehetett megnézni – lázadó erdélyi fiatalok és a Szekuritáté

Sánta Miriám

Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.

Vázlat az erdélyi kultúra működtetésének anyagi nyomorúságáról

Fall Sándor

Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.

// HIRDETÉS