Elindult a Holdra a Peregrine, fedélzetén az Erdélyi értéktárral

Hétfőn, romániai idő szerint 9 óra 18 perckor, a tervezett időpontban, problémamentes starttal a floridai Cape Canaveralról, a Kennedy Űrközpont 41-es kilövőállásáról elindult küldetésére a Vulcan-Cert1 űrmisszió, amely a Holdra viszi a Peregrine űrkompot, fedélzetén – tudományos kutatóműszerek mellett – a Puli Space Technologies magyarországi űrkutatási magáncég projektjével, a Téridő plakettel, amelyen a kutatóműzerek mellett helyet kapott a Főtér és olvasói által összeállított Erdélyi értéktár is.

A pillanat akár történelminek is mondható, hiszen a Téridő plakett az első magyar gyártású tárgy, az Erdélyi értéktár pedig az első erdélyi vonatkozású szöveg, ami elindul a Holdra. Emellett a Peregrine az első űreszköz, amelyet magáncég indít a Holdra.

A Téridő plakett egy 20x20 cm-es alumíniumtábla, amelyet a Peregrine fedélzetére szereltek. (Fotó: lezergravirozas.hu)

A 61 méter magas Vulcan-Centaur rakéta valamivel több mint 4 perc alatt elérte a világűrt, ahol az első fokozat és a rakéta orrborítása gond nélkül levált, majd a szerkezet a csúcsára szerelt Peregrine űrhajóval Föld körüli pályára állt. Nagyjából 50 perc múlva a Peregrine is levált a hordozórakétáról. Az űrhajó még néhány napig a Föld körül kering, majd elindul a Hold felé, ahol a tervek szerint február 23-án leszáll.

A Peregrine leszállása után a Centaur tovább repül és a Celestis emlékküldetésként stabil Nap körüli pályára áll. Azért emlékküldetés, mert elhunyt emberek hamvait szállítja, köztük például a Star Trek sorozat megalkotója, Gene Roddenberry és felesége, Majel hamvait, de van a fedélzeten DNS-minta például Abraham Lincoln egykori amerikai elnök maradványaiból is.

A misszió célja lényegében a tesztelés: egyrészt az amerikai Lockheed Martin űrrepüléssel foglalkozó részlege és a Boeing Defense, Space & Security alkotta konzorcium, a United Launch Alliance (ULA) élesben kipróbálja a vadonatúj Vulcan-Centaur rakétakonstrukcióját, másrészt a Peregrine-misszió része a NASA Artemis-projektje előkészítésének, amelynek keretében az amerikai űrkutatási hivatal ismét emberes küldetéseket indít a Holdra, ahol legutóbb 1972-ben, az Apollo-17 misszió keretében járt ember.

Az indítás pillanatait alább nézheti meg:

A Vulcan Centaur rakétához nagy reményeket fűz az ULA, ez az új űreszköz ugyanis a jövőben leváltaná a jelenleg leginkább használt hordozórakétákat, az Atlas V-t és a Delta IV-et. A Vulcant, amely 7,7 tonna hasznos terhet képes geostacionárius pályára juttatni, két, metán és folyékony oxigén keverékével működő BE-4 hajtómű mozgatja, gyártójuk a Blue Origin, amely az Amazon-főnök Jeff Bezos légi- és űrközlekedési cége.

De hogy kerül Erdély a Holdra?

A történet négy évvel ezelőtt, 2020 őszén kezdődött, amikor a Főtér (konkrétan Papp Attila Zsolt kollégánk) készített egy interjút dr. Pacher Tiborral, a Puli Space Technologies magyarországi űrkutatási magáncég vezetőjével annak apropóján, hogy ők nyerték meg a NASA miniatűr hasznos műszerekre kiírt versenyének fődíját, az ún. vízszaglászóval (Puli Lunar Water Snooper), amelynek fejlesztését támogatja az amerikai űrügynökség. Az is szóba került, hogy a Puli munkatársai egy másik projekten is dolgoznak: egy olyan, Téridő plakettnek nevezett időkapszulát juttatnának el a Holdra, amelynek elemei híven reprezentálják a magyar kollektív emlékezetet.

Ennek első tétele az Aranycsapat története, amelyre közösségi finanszírozási kampányt építettek, a listát aztán Weöres Sándor költővel, Kulin György csillagásszal és más tartalmakkal is bővítették. Ez az időkapszula tulajdonképpen egy kerámiatábla, amelynek eredeti példányát a hallstatti sóbányában helyezik el a Memory of Mankind projekt keretében, alumíniumból készült másolatát pedig a Peregrine űrhajó fedélzetén.

A Pacher Tiborral folytatott beszélgetéseink során felmerült, hogy egy ilyen időkapszulából nem hiányozhatnak, valamilyen formában, az Erdélyhez kötődő értékek, személyiségek sem. Arra jutottunk, hogy a Puli Space egy körülbelül húsz elemből álló összeállításnak képes teret biztosítani – az pedig a kezdetektől világos volt számunkra, hogy egy ilyen, többé-kevésbé reprezentatívnak szánt lista létrehozását nem lehet elképzelni a szélesebb közönség, olvasóink tevékeny hozzájárulása nélkül.

Ezért 2021 februárjában elindítottunk egy öt hétig élő szavazást a Főtéren, ennek keretében pedig kilenc kategóriában (épített örökség; irodalom; képzőművészet; néprajz, gasztronómia; sport; színház, film, fotó, zene; természet; történelem; tudomány, társadalom, vallás) lehetett száz tételre szavazni. A szavazás módszertanáról itt lehet olvasni.

A végeredmény egy 23 tételes lista lett, amelynek elemeiről mi, a Főtér szerkesztői írtunk rövid, lexikonszerű szócikkeket. A listán szerepel Bartók Béla, Erőss Zsolt, a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport, Bolyai Farkas és Bolyai János, a nagybányai festőiskola és művésztelep, a székelykapu, a Szent Anna-tó, a csíksomlyói búcsú, Bethlen Gábor, Kőrösi Csoma Sándor, Bölöni László, a székely rovásírás, Arany János, az Erdélyi Kárpát Egyesület, Kós Károly, Ady Endre, Benedek Elek, a vajdahunyadi vár, Szervátiusz Jenő, Szabó Katalin, Barabás Miklós, a kürtőskalács és Gábor Áron.

A szócikkeket elküldtük a Puli Space-nek, ők pedig elkészíttették a 20x20 centiméteres alumíniumtáblát, amelyre tízszeres kicsinyítéssel, lézergravírozással vitték fel a szöveget. A táblát aztán eljuttatták Pittsburgh-be, az Astrobotic céghez, ahol felszerelték a Peregrine fedélzetére.

A misszó indítását a korábbi években többször is elhalasztották, mivel egyrészt a covid-pandémia fennakadásokat okozott az űriparban is, másrészt az ULA biztosra kívánt menni a Vulcan-Centaur indításával, ezért több alkalommal is kijavított apróbb hibákat és további teszteket végzett a járművel.

• Pacher Tibor: „Az űrkutatás nem úri huncutság, nekünk, magyaroknak sem” (INTERJÚ)
• Vigyük Erdélyt a Holdra! Megmagyarázzuk, miről szól a Puli Space és a Főtér közös projektje
• Vigyük Erdélyt a Holdra! A Puli Space és a Főtér közös projektje
• Erdély nagykövetei a Holdon – közzétesszük a holdjegyzeteket