// 2026. szeptember 19., szombat // Vilhelmina
Szántai János Szántai János

Megnőtt az Apáczai

// HIRDETÉS

Pedig akkor is irtó nagynak tűnt, amikor elkezdtem beléje járni.

(Külön)Vélemény

Szerző: Szántai János
2018. június 05., 17:05

Nekem az Apáczai volt Az Iskola. Nem a Báthory, vagy ahogy akkoriban épp nevezték: a 3-as számú Matematika-Fizika Líceum. Pedig oda is járogattam. Csak éppen marslakónak néztek. Hogy az akkori oszit idézzem: A bő mellényű tizenkilencesek. Ezt mindjárt elmagyarázom. A lényeg: igen gyakran éreztem magam úgy, mint amit a kutya kiokádott.

És az Ady-Șincai Líceum sem. Pedig oda is járogattam, miután a Báthoriból kiestem. (Akkoriban tizedik végén is volt felvételi.) Sőt, mi voltunk az utolsó magyar (fél)osztály, amely a Gaudeamust danolászva kilépett az iskola kapuján. De itt még marslakónak sem éreztem magam. Jártam bele. Muszájból.

Az Apáczaiban éltem át mindent, amit egy boldognak nevezhető kölök átélhet.

Itt lettem szerelmes, először életemben. És másodszor is. Első szerelmem tárgyát Katalinnak hívták. És nem egyedül voltam szerelmes belé. Voltunk vagy tízen, pöpec harmadikos rómeók. Akiknek ugyan nem voltak kész, se félkész udvarlási formuláik, viszont elhatározták, hogy ők biza megcsókolják szívük hölgyét. És megvárták az iskola kapujában. És rávetették magukat. Irtó nagy cirkusz lett a dologból.

A második szerelmem tárgyát Csillának hívták. Ekkor, pöpec hetedikes rómeóként már rendelkeztem egy-két udvarlási formulával. Neki ajándékoztam azt, ami akkoriban a legnagyobb szentségeim közé tartozott: egy Farkas Bertalan űrutazását dicsőítő matricát. Csilla közönyösen elfogadta, megköszönte, aztán nem állt többet szóba velem. 

Na várjunk. Mindez nem is az Apáczaiban történt. Hivatalosan legalábbis.

1975-ben kezdtem a Király utcai épületbe járni. Az iskola hivatalos neve akkor épp az volt, hogy 3-as számú Líceum. Irtó ijesztő volt az a sok nagy ember. Herkulesnyi ötödikesek, trollméretű kilencedikesek, óriás tizenkettedikesek. Aztán, valamivel később feltűnt, hogy az iskola kisebb lett. Összement. Eltűntek az óriások. Meg a trollok. Egy tollvonásra. 1983-ban, amikor herkulesnyi nyolcadikosként kiléptem onnan, az iskola hivatalos neve épp az volt, hogy 19-es számú Általános Iskola. Innen származott a Báthory-beli marslakó-nevünk is: a bő mellényű tizenkilencesek.

Az iskola tovább töpörödött, miután otthagytam. Ha nem is számbelileg.

1984-ben a „szomszéd” Emil Racoviță Líceumból hat elemi osztályt átdobtak az Apá… izé, a 19-esbe. Mint egy „multikulturális” gránátot. Ott is maradtak szépen, egészen 1998-ig, amikor is visszadobták őket a Racovițába. Ekkor az iskolát már hivatalosan is Apáczai Csere János Elméleti Líceumnak hívták.

Később a gyerekeim kezdtek az Apáczaiba járni. Az egyik 2014-ben, a másik 2017-ben. És ők látták, testközelből, ahogy az iskola megnőtt. Kitöltötte a rendelkezésre álló szűk teret. Én is elmentem, a bő mellényű tizenkilences. És

giccsbe hajló érzelmekkel jártam be a nagyra nőtt Apáczait.

Hiába na, ezek a pillanatok már csak ilyenek. Akárhányadszorra is.

Ja, még valamit tanultam meg az Iskolában, annak idején. Ami fontos ma is. Megtanultam bízni az emberekben. És most akkor ezzel a bizalommal állok ebben a melák nagy Iskolában. Bízom abban, hogy az Iskola nem fog megint összemenni. És nem feltétlenül azért, mert valami bűnrossz viccként, összedől. És nem is azért, mert ismét behajít valaki egy multikulturális gránátot. Abban bízom, hogy nem fognak elfogyni belőle a lelkek.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Négy parkoló autót zúzott le, és egy gázvezetéket is megrongált egy részeg ferraris Nagyszebenben – hírmix
Főtér

Négy parkoló autót zúzott le, és egy gázvezetéket is megrongált egy részeg ferraris Nagyszebenben – hírmix

Uniós forrásból vásárolt napelemekből építettek támfalat a földcsuszamlás ellen. Kitoloncolják Romániából Omar Hayssamot.

Wass Albertnek nézték a „Vándor székelyt”, a bíróság elrendelte az eltávolítását
Krónika

Wass Albertnek nézték a „Vándor székelyt”, a bíróság elrendelte az eltávolítását

A székelyudvarhelyi Emlékezés Parkjában található „Vándor székely”-szobor eltávolítását rendelte el alapfokú ítéletében az Arad megyei törvényszék, mert a felperes állítása szerint ez a Romániában háborús bűnösnek nyilvánított Wass Albert írót ábrázolja.

Súlyos baleset Maros megyében: két halott, négy sebesült – hírek vasárnap
Főtér

Súlyos baleset Maros megyében: két halott, négy sebesült – hírek vasárnap

A romániaiak töltik a legtöbb időt az utakon, mégis a legrövidebb távolságon ingáznak naponta a munkahelyükre. Továbbá: százhúszezer eurós kerékpárút került egy moldvai településre, de senki sem használja, a főúton pedig nincs aszfalt.

Erdélyben született és négy nyelven is folyékonyan beszél Nicușor Dan harmadik miniszterelnök-jelöltje
Székelyhon

Erdélyben született és négy nyelven is folyékonyan beszél Nicușor Dan harmadik miniszterelnök-jelöltje

Siegfried Mureşan Nicușor Dan elnök harmadik miniszterelnök-jelöltje. A 45 éves politikus az Európai Néppárt (EPP), illetve az Európai Parlament néppárti frakciójának alelnöke.

Kelemen Hunor nyakkendőjéről cikkezik a román sajtó
Krónika

Kelemen Hunor nyakkendőjéről cikkezik a román sajtó

Mindenkit meglepett, megtörte a szokásokat, játékos kiegészítőt viselt – több román sajtóorgánum sem hagyta szó nélkül Kelemen Hunor RMDSZ-elnök nyakkendőjét, amellyel a Nicușor Dan elnökkel való csütörtöki konzultációra érkezett.

Elkobozták a be nem könyvelt pénzt Hargita megyében
Székelyhon

Elkobozták a be nem könyvelt pénzt Hargita megyében

Az adócsalás megelőzése és visszaszorítása érdekében a Hargita megyei rendőrség autóalkatrészekkel foglalkozó cégekhez és az autószervizekbe szállt ki ellenőrzésre. Több törvénysértést is találtak.

// még több főtér.ro
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
2026. szeptember 10., csütörtök

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
2026. szeptember 10., csütörtök

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS