Ahogy másutt is. Csakhogy itt nem a magyar történelmet írták át. Hanem a románt.
A halandó ember általában évente egyszer, augusztus közepe táján hallja-látja Füzesmikola (románul, Nicula) nevét a sajtóban, egyéb felületeken: a messze földön híres nagyboldogasszony-napi zarándoklat idején. Hogy né, megint tízezrek vannak ott, né, térden csúsznak (röhög a Facebook felvilágosult népe).
Én is éveken keresztül láttam a cikkeket, videókat, aztán idén úgy döntöttem, odamegyek, megnézem magamnak, mi van ott. Nem volt ez valamiféle privát zarándoklat: szeptember közepén indultam el, a kíváncsiság hajtott. Nevelőanyámmal utaztam, aki ugyan nem szült meg engem, viszont a sors fura fordulói okán minden egyéb vonatkozásban édesanyám volt és hála Istennek, ma is az, és (nem) mellesleg görögkatolikus vallású.
A falu fölött magasodó domb oldalában álló épületegyüttes és környéke szinte üres volt, maroknyi hívő érkezett csupán.
A tekintetet elsőként a nagykendőbe burkolózó falusi öregasszonyokra emlékeztető fatemplom vonzza magához. Igazi sétáló templom ez: kis túlzással fél Erdélyt bejárta, mire eljutott idáig (talán ebbe öregedett bele): eredetileg a Szilágy megyei Csicsógombáson teljesített szolgálatot, még a 18. század végén, aztán átköltözött a Kolozs megyei Coptelkére, majd Noszolyra, végül 1974-ben, miután a füzesmikolai kegyhely „saját” fatemploma leégett, végleg lehorgonyzott a domboldalon. A bejárati ajtó mellé odaszegeztek egy román nyelvű tájékoztatót.
És itt kezdődik a történelem átírása: egyetlen szóval sem említik a szövegezők, hogy ortodoxián kívül bármi más is létezett volna ezen a helyen, pedig jó korán, az 1300-as években indítják a kolostor történetét. Ami talán igaz is lehet, dátum szintjén, csakhogy – ha az ember ragaszkodni akar a valósághoz – hozzá kellene tenni, hogy katolikusként indult, unitárius lett, aztán a Habsburg-korszak eljövetelével a frissen alapított görögkatolikus egyház tulajdonába került. Persze, azt is oda kellene írni, hogy 1948-ban, miután a tinédzser korú kommunista Románia nagy lendülettel és módszerek tekintetében egyáltalán nem finnyásan belefogott az új ember megteremtésébe,
az államegyházzá avanzsált ortodox kommandó gyakorlatilag elkobozta a görögkatolikus egyház vagyonát (már amire rátehette a kezét), papjait meg verte, kínozta, börtönbe vetette, amennyiben nem voltak hajlandók „reintegrálódni” az ortodox anyaölbe. Nyilván nincs ilyesmi abban a tájékoztatóban. Nehéz időkről szól, meg az ortodoxia bő hétszáz éves diadalmenetéről.
És ha az ember ezek után körülnéz, egy csapásra mindent megért. Anyám, a görögkatolikus asszony szemében megcsillant a fájdalom fénye – és ez nem valami szerzői dramatizálás, a dráma ott zajlott a szemem előtt. A teret egy irdatlan nagy, még befejezetlen ortodox katedrális uralja. A hatalmas méretek valóban lenyűgözik az embert, akkor is, ha nem ortodox hívő. Beton, márvány, tégla, óriási főkapu, impozáns lépcsősor, minden, ami a piramisok ideje óta ahhoz kell, hogy az oda járuló tudja: mi vagyunk itt az urak. Építünk, Isten segedelmével!
Persze, a szlogen csak az ortodoxiára vonatkozik: szóról szóra megvalósul az, amit még 2002-ben (értsd, 54 évvel a nagy elkobzási hadművelet után) mondott Bartolomeu Anania metropolita úr:
Ennek fényében könnyen megérti bárki arra járó, miért dől szinte a látogatóra a 19. század utolsó negyedében épített görögkatolikus kőtemplom és a többi korabeli épület. Igaz, 1989 után a görögkatolikus egyház per útján próbálta visszaszerezni a jussát. A per a hírek szerint azóta is tart. A füzesmikolai kegyhely nem-ortodox műemlékei azóta is romlanak. És valóban csoda kellene ahhoz, hogy a dolgok állása megváltozzon.
Anyám szenvedését világosan értem. Aztán a kolostor terét bejárva az is leesett, mekkora indulatok feszülnek ma is egymásnak az ortodox és görögkatolikus egyházak küzdőterén. Mert az, tegyük fel, rendben van, hogy a magyar közösséggel úgy viselkedik a mindenkori román hatalom, ahogy: ellenségről van szó. Viszont a „hitehagyott”,
Nekik végképp nincs bocsánat, akkor is, ha azt kommunikálják. Ennek a háborúnak a látlelete (is) Füzesmikola.
Az imént csodát említettem. Az ember tényleg úgy érzi, ha nem is térdet, főt kell hajtania az ortodox katedrális alagsorában elhelyezett csodatévő Mária-ikon előtt. Mert ha ő nem, akkor itt senki emberfia nem segít. Megtörténik az, ami a hazai magyar történelemmel is megtörtént: a román históriát szívós türelemmel el fogják törölni.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.
„Élő kövekből épült lelki templomért” mondtak hálát vasárnap délután Aradon, amikor is Bogdán Szabolcs János királyhágómelléki református püspök megáldotta a belvárosi református egyházközség kívül-belül felújított templomát és parókiáját.
Csoma Botond nem maradt adós a válasszal, szerinte süket duma zajlott eddig az átszervezésről. És az e heti cukiság: Nicușor Dan felpróbált egy VR-szemüveget, bár ő anélkül is pont ugyanúgy mozog.
Földrengésre riasztottak szerdára virradóan az okostelefonok, az Android földrengés-előrejelző rendszere jelzett többek között Székelyudvarhelyen is, földrengésre figyelmeztetve.
A nyugdíjakat 7,3 százalékkal kell emelni – jelentette be Florin Manole munkaügyi miniszter.
Nem bírságolhatja meg a rendőrség azokat az autósokat, akik nem tudják felmutatni jogosítványukat vagy járművük forgalmi engedélyét, ha bemutatják személyazonosító okmányuk papíralapú vagy elektronikus másolatát.
A közösségi sport érdemi állami támogatása nemcsak egészségesebb társadalomhoz vezethetne, hanem az élsportnak is szélesebb merítési alapot biztosítana.
A közösségi sport érdemi állami támogatása nemcsak egészségesebb társadalomhoz vezethetne, hanem az élsportnak is szélesebb merítési alapot biztosítana.
A román közönségfilmgyártás fenegyerekei beváltották ígéretüket: elkészítették a posztkomcsi korszak legnézettebb román filmjének folytatását. Ezúttal a moldovai szál mellett a Z generáció manírjait belezik ki hatalmas humormachetékkel. És kéjjel.
A román közönségfilmgyártás fenegyerekei beváltották ígéretüket: elkészítették a posztkomcsi korszak legnézettebb román filmjének folytatását. Ezúttal a moldovai szál mellett a Z generáció manírjait belezik ki hatalmas humormachetékkel. És kéjjel.
Az ember vesz az ócskapiacon egy miniatűr dizájner illatot, aztán rájön, miért hiányzik ebből az országból az elegancia.
Az ember vesz az ócskapiacon egy miniatűr dizájner illatot, aztán rájön, miért hiányzik ebből az országból az elegancia.
A foglalkozása az volt, hogy másokat buktasson le, végül mégis belesétált az egyik legősibb csapdába.
A foglalkozása az volt, hogy másokat buktasson le, végül mégis belesétált az egyik legősibb csapdába.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?
A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?
Akárcsak a szerelemben, a hadseregben is tévhit, hogy az ellentétek vonzzák egymást. A NATO- és ENSZ-missziókat megjárt dr. Sztankai Krisztián őrnagy, egyetemi docens kolozsvári előadásán jártunk.
Akárcsak a szerelemben, a hadseregben is tévhit, hogy az ellentétek vonzzák egymást. A NATO- és ENSZ-missziókat megjárt dr. Sztankai Krisztián őrnagy, egyetemi docens kolozsvári előadásán jártunk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.