// 2025. május 12., hétfő // Pongrác

Füzesmikola, az erdélyi kegyhely, ahol átíródott a történelem

// HIRDETÉS

Ahogy másutt is. Csakhogy itt nem a magyar történelmet írták át. Hanem a románt.

A halandó ember általában évente egyszer, augusztus közepe táján hallja-látja Füzesmikola (románul, Nicula) nevét a sajtóban, egyéb felületeken: a messze földön híres nagyboldogasszony-napi zarándoklat idején. Hogy né, megint tízezrek vannak ott, né, térden csúsznak (röhög a Facebook felvilágosult népe).

Én is éveken keresztül láttam a cikkeket, videókat, aztán idén úgy döntöttem, odamegyek, megnézem magamnak, mi van ott. Nem volt ez valamiféle privát zarándoklat: szeptember közepén indultam el, a kíváncsiság hajtott. Nevelőanyámmal utaztam, aki ugyan nem szült meg engem, viszont a sors fura fordulói okán minden egyéb vonatkozásban édesanyám volt és hála Istennek, ma is az, és (nem) mellesleg görögkatolikus vallású.

A falu fölött magasodó domb oldalában álló épületegyüttes és környéke szinte üres volt, maroknyi hívő érkezett csupán.

Köd ülte meg a tájat, jól passzolt a kövekből, betonból, márványból, fából áradó keleti misztikumhoz.

A tekintetet elsőként a nagykendőbe burkolózó falusi öregasszonyokra emlékeztető fatemplom vonzza magához. Igazi sétáló templom ez: kis túlzással fél Erdélyt bejárta, mire eljutott idáig (talán ebbe öregedett bele): eredetileg a Szilágy megyei Csicsógombáson teljesített szolgálatot, még a 18. század végén, aztán átköltözött a Kolozs megyei Coptelkére, majd Noszolyra, végül 1974-ben, miután a füzesmikolai kegyhely „saját” fatemploma leégett, végleg lehorgonyzott a domboldalon. A bejárati ajtó mellé odaszegeztek egy román nyelvű tájékoztatót.

És itt kezdődik a történelem átírása: egyetlen szóval sem említik a szövegezők, hogy ortodoxián kívül bármi más is létezett volna ezen a helyen, pedig jó korán, az 1300-as években indítják a kolostor történetét. Ami talán igaz is lehet, dátum szintjén, csakhogy – ha az ember ragaszkodni akar a valósághoz – hozzá kellene tenni, hogy katolikusként indult, unitárius lett, aztán a Habsburg-korszak eljövetelével a frissen alapított görögkatolikus egyház tulajdonába került. Persze, azt is oda kellene írni, hogy 1948-ban, miután a tinédzser korú kommunista Románia nagy lendülettel és módszerek tekintetében egyáltalán nem finnyásan belefogott az új ember megteremtésébe,

az elegánsan „reintegrációnak” nevezett terrorakció során

az államegyházzá avanzsált ortodox kommandó gyakorlatilag elkobozta a görögkatolikus egyház vagyonát (már amire rátehette a kezét), papjait meg verte, kínozta, börtönbe vetette, amennyiben nem voltak hajlandók „reintegrálódni” az ortodox anyaölbe. Nyilván nincs ilyesmi abban a tájékoztatóban. Nehéz időkről szól, meg az ortodoxia bő hétszáz éves diadalmenetéről.

És ha az ember ezek után körülnéz, egy csapásra mindent megért. Anyám, a görögkatolikus asszony szemében megcsillant a fájdalom fénye – és ez nem valami szerzői dramatizálás, a dráma ott zajlott a szemem előtt. A teret egy irdatlan nagy, még befejezetlen ortodox katedrális uralja. A hatalmas méretek valóban lenyűgözik az embert, akkor is, ha nem ortodox hívő. Beton, márvány, tégla, óriási főkapu, impozáns lépcsősor, minden, ami a piramisok ideje óta ahhoz kell, hogy az oda járuló tudja: mi vagyunk itt az urak. Építünk, Isten segedelmével!

Persze, a szlogen csak az ortodoxiára vonatkozik: szóról szóra megvalósul az, amit még 2002-ben (értsd, 54 évvel a nagy elkobzási hadművelet után) mondott Bartolomeu Anania metropolita úr:

„Nicula nem lehet vita vagy alku tárgya. Nicula ortodox volt, ma is az és az is marad.”

Ennek fényében könnyen megérti bárki arra járó, miért dől szinte a látogatóra a 19. század utolsó negyedében épített görögkatolikus kőtemplom és a többi korabeli épület. Igaz, 1989 után a görögkatolikus egyház per útján próbálta visszaszerezni a jussát. A per a hírek szerint azóta is tart. A füzesmikolai kegyhely nem-ortodox műemlékei azóta is romlanak. És valóban csoda kellene ahhoz, hogy a dolgok állása megváltozzon.

Anyám szenvedését világosan értem. Aztán a kolostor terét bejárva az is leesett, mekkora indulatok feszülnek ma is egymásnak az ortodox és görögkatolikus egyházak küzdőterén. Mert az, tegyük fel, rendben van, hogy a magyar közösséggel úgy viselkedik a mindenkori román hatalom, ahogy: ellenségről van szó. Viszont a „hitehagyott”,

a Vatikánhoz csapódó görögkatolikusok nem csupán ellenségek. Ők hazaárulók.

Nekik végképp nincs bocsánat, akkor is, ha azt kommunikálják. Ennek a háborúnak a látlelete (is) Füzesmikola.

Az imént csodát említettem. Az ember tényleg úgy érzi, ha nem is térdet, főt kell hajtania az ortodox katedrális alagsorában elhelyezett csodatévő Mária-ikon előtt. Mert ha ő nem, akkor itt senki emberfia nem segít. Megtörténik az, ami a hazai magyar történelemmel is megtörtént: a román históriát szívós türelemmel el fogják törölni.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Történetek a kereszt alól

Szántai János

A húsvéti ünnepkör alatt a hétköznapokból kilépni képes ember másképp figyel: egy-egy apró gesztus, esemény mintha felhasítaná a szürke függönyt, amely a szentséget eltakarja. És az így kiáradó fény maga a csoda.

Érezhetünk-e nosztalgiát valami iránt, amit sosem éltünk át?

Sánta Miriám

„Szokták mondani, hogy a sok nosztalgiázás elfedi a valóságot – hát hogyne fedné, hiszen ez a dolga: megszabadulni attól, ami éppen van, maga az eszképizmus.” A nyolcvanas évek mindig velünk maradnak.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Ahol az évek során enyészetnek indult az ipar – a kolozsvári Sinterom (FOTÓRIPORT)

Sánta Miriám

Az autóalkatrészek gyártását ugyan felfüggesztette, de emlékeket még biztosan képes előidézni.

Így házasodtak a kora újkori erdélyi nemesek

Sólyom István

Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Mi történt május 4-én Romániában? És mi jöhet?
Főtér

Mi történt május 4-én Romániában? És mi jöhet?

Crin Antonescu elvérzett, a PSD-vezetés bukik, Ciolacu távozik, inog a koalíció. George Simion töretlenül menetel a Cotroceni-palotába.

Orbán Viktor egyetért George Simionnak a nemzetek Európájáról alkotott véleményével
Krónika

Orbán Viktor egyetért George Simionnak a nemzetek Európájáról alkotott véleményével

A magyar kormány semmilyen elszigetelést, retorziót nem támogat Romániával szemben – jelentette ki pénteken Orbán Viktor.

Elárasztják az alsósófalvi rétet a parajdi sóbánya megmentése érdekében – videóval
Székelyhon

Elárasztják az alsósófalvi rétet a parajdi sóbánya megmentése érdekében – videóval

Önkénteseket jelentkezését várják homokzsákok rakásához Alsósófalván, ahol a vízügyi hatóságok a rét elárasztása mellett döntöttek a paradji sóbánya megmentése érdekében – számolt be Facebook-oldalán a Sóvidék Televízió.

Mielőtt kitörne a pánik: miben tartsuk, hová menekítsük megtakarításainkat?
Krónika

Mielőtt kitörne a pánik: miben tartsuk, hová menekítsük megtakarításainkat?

A megismételt romániai elnökválasztás első fordulójának eredménye sokkolta a pénzpiacot, az egyre fokozódó aggodalmak erős érzelmi reakciókat váltottak ki a befektetők és a megtakarításokkal rendelkező lakosság körében is.

Áramszünet lesz több Hargita és Maros megyei településen
Székelyhon

Áramszünet lesz több Hargita és Maros megyei településen

Az áramszolgáltató előre tervezett karbantartási munkálatai miatt május 13-án, kedden ideiglenes áramszünetekre kell számítani több Hargita és Maros megyei településen – figyelmeztet a vállalat.

// még több főtér.ro
A vers által egyre mélyebben ismerünk önmagunkra
2025. április 15., kedd

A vers által egyre mélyebben ismerünk önmagunkra

Sajátos Erdély-tapasztalat, közösségi felelősség, angol romantika és Balassi-kard. József Attila nyelvi öröksége, mágikus ritmusok. Hogyan aránylik Kolozsvárhoz a mindenség? László Noémi költővel Visky András beszélgetett a magyar költészet napján.

A vers által egyre mélyebben ismerünk önmagunkra
2025. április 15., kedd

A vers által egyre mélyebben ismerünk önmagunkra

Sajátos Erdély-tapasztalat, közösségi felelősség, angol romantika és Balassi-kard. József Attila nyelvi öröksége, mágikus ritmusok. Hogyan aránylik Kolozsvárhoz a mindenség? László Noémi költővel Visky András beszélgetett a magyar költészet napján.

Így házasodtak a kora újkori erdélyi nemesek
2025. április 07., hétfő

Így házasodtak a kora újkori erdélyi nemesek

Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.

Így házasodtak a kora újkori erdélyi nemesek
2025. április 07., hétfő

Így házasodtak a kora újkori erdélyi nemesek

Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.

Különvélemény

Történetek a kereszt alól

Szántai János

A húsvéti ünnepkör alatt a hétköznapokból kilépni képes ember másképp figyel: egy-egy apró gesztus, esemény mintha felhasítaná a szürke függönyt, amely a szentséget eltakarja. És az így kiáradó fény maga a csoda.

Érezhetünk-e nosztalgiát valami iránt, amit sosem éltünk át?

Sánta Miriám

„Szokták mondani, hogy a sok nosztalgiázás elfedi a valóságot – hát hogyne fedné, hiszen ez a dolga: megszabadulni attól, ami éppen van, maga az eszképizmus.” A nyolcvanas évek mindig velünk maradnak.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Ahol az évek során enyészetnek indult az ipar – a kolozsvári Sinterom (FOTÓRIPORT)

Sánta Miriám

Az autóalkatrészek gyártását ugyan felfüggesztette, de emlékeket még biztosan képes előidézni.

Így házasodtak a kora újkori erdélyi nemesek

Sólyom István

Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.

// HIRDETÉS