Hatásos volt az ukrán mesterkedés: parlamenti képviselet nélkül maradhat a kárpátaljai magyarság

Úgy módosították a választási körzeteket, hogy egyikben se legyenek többségben a magyarok. A kampány pedig tele volt magyarellenes provokációkkal.
Hirdetés

Ukrajnában előrehozott parlamenti választásokat tartottak vasárnap, amit minden exit poll és részleges választási eredmény szerint fölényesen megnyert a sorozatszínész-komikusból lett új államelnök, Volodimir Zelenszkij pártja, a cseppet sem populista nevű Nép Szolgája (Szluha Narodu).

Az új elnök karizmatikus személyiségére építő alakulat 52 százalékos feldolgozottság mellett a szavazatok több mint 42 százalékát gyűjtötte be pártlistán. Ez utóbbit azért fontos hangsúlyozni, mert az egyéni választókerületi (ahol az új párt részéről kevésbé ismert arcok szálltak ringbe) eredmények módosíthatják az összképet – mindenesetre az sem kizárt, hogy a SZN egymagában is megszerezheti a parlamenti mandátumok több mint felét. Ha pedig mégsem, akkor koalícióra léphet a szintén egy kívülálló, a rockzenész (!) Szvjatoszlav Vakarcsuk által alapított Hang (Holosz) nevű párttal, esetleg az elnyűhetetlen Julija Timosenko volt kormányfő alakulatával.

Rajtuk kívül már csak a leváltani kívánt gyűlölt elit pártja, a csokigyáros exelnök, Petro Porosenko Európai Szolidaritás nevű szervezete, illetve az oroszbarát Ellenzéki Platform – Az Életért (ők lettek a másodikok, több mint 10 százalékkal) jutott be a kijevi törvényhozásba, a Verhovna Radába – ez utóbbi kettővel azonban nagyjából kizárt Zelenszkijék együttműködése.

Bennünket azonban leginkább a kárpátaljai magyarok eredményei érdekelnek, és azok a jelen állás szerint lehangolóak.

Nézzük tehát Kárpátalját, ahol egyébként az ukrajnai régiók közül a legalacsonyabb – alig 30 százalékot meghaladó – volt a választási részvétel. Az ukrán Központi Választási Bizottság adatai szerint 70,43 százalékos feldolgozottságnál a Nagyszőlős központú választási körzetben függetlenként induló Brenzovics László 27,61 százalékon áll, a szintén független Vlagyiszlav Poljak mögött, aki eddig a voksok 41,16 százalékát tudhatja magáénak; bár előnye a szavazatok összeszámlálásával arányosan apad.

Brenzovics László megrongált választási plakátja | Fotó forrása: Kárpáti Igaz Szó

Brenzovicson kívül még két másik kárpátaljai körzetben indult magyar nemzetiségű jelölt, Barta József és Tóth Miklós, függetlenként: a sokáig rivalizáló két kárpátaljai magyar érdekvédelmi szervezet, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) ugyanis a választási matematika diktálta kényszernek engedelmeskedve összefogott, és közös jelölteket állított. Hármójuk közül Brenzovicsnak jósolták a legtöbb esélyt, a másik két jelölt eddig még rosszabb eredményeket ért el. Ennek azonban nagyon is konkrét okai vannak.

Az egyik legnyomósabb ok a már említett választási matematikában rejlik: a kárpátaljai szavazókörzetek határait ugyanis oly módon módosították, hogy – az eddigi gyakorlattal ellentétben – egyikben se kerülhessenek többségbe a magyar etnikumú választók. Ez óriási érvégásnak bizonyult a kárpátaljai magyarság parlamenti érdekvédelme szempontjából, de a kampány ezt leszámítva sem nélkülözte a magyarellenes felhangú provokációkat.

Csak kapásból a legfontosabbak:

   • Ugyanabban a körzetben, ahol Brenzovics indult, „véletlenül” ringbe szállt egy azonos nevű másik jelölt, akiről kiderült, hogy egy politikai előélettel egyáltalán nem rendelkező ukrán munkanélküli: róla van szó, miheztartás végett. A jelöltek „klónozása” – a most is dívó szavazatvásárlás mellett – amúgy is nagy divat az ukrán politikában.

   • A KMKSZ nevében ismeretlenek megtévesztő tartalmű SMS-ekkel bombázták a vidék lakosságát. Továbbá szórólapok jelentek meg azzal a hamis üzenettel, hogy a KMKSZ jelöltjét Petro Porosenko egykori elnök támogatja.

Hirdetés

   • A kijevi külügyminisztérium arra kérte a legfelsőbb ügyészséget és az ukrán biztonsági szolgálatot, hogy indítson eljárást a Kárpátalja nevű hetilap ellen, mert az egy választási térképen a régió egyes részeit „Magyarország részeként tüntette fel”, mivel piros-fehér-zölddel jelölték azokat a körzeteket, ahol magyar jelöltek indultak.

   • Az ukrán külügy folyamatos tűz alatt tartotta Magyarországot, azt állítva, hogy a budapesti kormány beavatkozik az ukrán belpolitikába; ezt többek közt arra alapozták, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter Kárpátaljára utazott, hogy találkozzon Brenzovics Lászlóval, meg egyébként is, a magyar diplomaták nem rejtették véka alá, hogy támogatják a magyar nemzeti kisebbség jogérvényesítési törekvéseit.

Ez csak a jéghegy csúcsa: a magyarellenes hangulatkeltésről többször is beszámoltunk.

A kárpátaljai magyarok helyzetét súlyosbítja, hogy a múlt héten hatályba lépett a sokat vitatott nyelvtörvény,

amelyet még – utolsó „baráti” gesztusként – a leköszönő államfő, Petro Porosenko írt alá. A törvénnyel mi is foglalkoztunk bőven, lényege az, hogy a magánbeszélgetéseket és a vallási szertartásokat kivéve gyakorlatilag mindenhol kötelezővé teszi az ukrán nyelv használatát.

Az ominózus címlap, ami kiváltotta az ukrán hatóságok dühét

A jogszabály egészen abszurd rendelkezéseket is tartalmaz, igaz, bizonyos esetekben „türelmi időt” is előír. Így az a norma, amely nyelvvizsgához köti az ukrán állampolgárság megszerzését, két év múlva lép hatályba. A nyomtatott sajtótermékeknek az idegen nyelvű mellett ukrán változatban való megjelentetésére 2 és fél év, helyi, azaz nem országos terjesztésű kiadványok esetében pedig öt év türelmi idő van a törvényben. Az internetes kiadványok ukrán nyelvű változattal csak 2022. július 16-tól lesznek kötelesek megjelenni – erről számoltak be az ukrán hírügynökségek.

Igen, jól olvasták: az Ukrajnában megjelenő magyar – és más kisebbségi nyelvű, például román – nyomtatott és online sajtótermékeknek kötelezően ukrán nyelvű változatot is publikálniuk kell a törvény értelmében. Képzeljék el, hogy a Főtérnek kötelezően román nyelven is meg kéne jelennie – mi inkább nem gondolunk bele, milyen logisztikai kíhívásokkal járna ez (a nyilvánvaló diszkrimináció mellett).

Summa summárum: bár a végleges eredményekre még várni kell, félő, hogy a felvidéki után a kárpátaljai magyarság is parlamenti képviselet nélkül marad, mert jelenlegi helyzet szerint egyetlen magyar népképviselő sem jut be a kijevi radába.

Hirdetés