// 2025. június 14., szombat // Vazul
Jégbe fagyva

A Belgica-expedíció tagja voltam az Erdélyi Történeti Múzeumban

// HIRDETÉS

Az Antarktisz kutatásában új fejezetet nyitó hajó és legénységének történetét bemutató tárlat szeptember végéig látogatható.

Még nem ismertem a betűket, de már tudtam, melyik könyvet szeretném elolvasni az elsők között. A Franklin kifut a tengerre című Verne regény nem tartozik a szerző legismertebb művei közé, de ez akkoriban nem is nagyon foglalkoztathatott, mivel a Móra Kiadó gondozásában megjelent kötet borítója keltette fel akkori érdeklődésemet.

Miután hazaértem első tengerparti nyaralásomról, ahol egy életre szóló kapcsolatot kötöttem a tengerrel, elhatároztam, hogy tengeri hajós, felfedező leszek. A végtelen látóhatárba vesző irdatlan víztömeg élénken foglalkoztatta a fantáziámat, amit még inkább felkorbácsolt a néhány órás part menti sétahajózás.

// HIRDETÉS

Megbabonázva szorítottam a hajókorlátot, elbűvölve néztem a kapitányt, ahogy végtelen nyugalommal pörgeti a hajókormányt, és rögtön eszembe jutott, hogy hasonló vitorlásokkal már találkoztam könyvborítón. Otthon már tudtam, hol keressem a megfejtést.

Gondolkodás nélkül megtaláltam a polcon a Verne-regényt,

mellette ott volt a Dagadó vitorlák is Radu Tudorantól. Míg az előbbit háromszor olvastam el, az utóbbival mindmáig adósa vagyok magamnak.

Amikor a napokban megláttam az Erdélyi Történeti Múzeum legújabb kiállításának a plakátját, önkéntelenül is kapaszkodni kezdtem az egykori hajókorlátba. Hiába tornyosultak előttem a belvárosi épületek, a szemem előtt megelevenedett az erős szelek és a hatalmas hullámok tépázta Déli-óceán messzeségbe vesző, baljós horizontja.

Úgy képzeltem, hogy a Belgica antarktiszi expedíció tagjai is valami hasonlót érezhettek 127 éve, amikor nekivágtak az ismeretlennek. A déli mágneses sarok helyzetének meghatározása céljából indított kockázatos vállalkozásnak emléket állító kiállítás öt romániai múzeum, a Román Tudományos Akadémia kolozsvári fiókja és a bukaresti Lengyel Intézet együttműködésének az eredménye. A tárlatot először 2024-ben mutatták be a bukaresti Grigore Antipa Természettudományi Múzeumban, a Belgica visszatérésének 125. évfordulója alkalmából.

Az 1897-1899 között tartó expedíció mérföldkőnek számít az Antarktisz-kutatásban, amely nemcsak tudományos eredményeivel, hanem emberi kitartás és tűrőképesség példájával is beírta magát a történelembe.

Bár eredetileg belga kezdeményezésnek indult, nemzetközi vállalkozássá vált.

Olyan, későbbi tudóscelebbé váló személyiségek utaztak a Belgicán, mint a sarkvidékek legeredményesebb felfedezője, a norvég elsőtiszt, Roald Amundsen, a belga hajóskapitány, Adrien de Gerlache, akiről tengerszorost is elneveztek, és a román zoológus, biológus, sarkkutató és barlangkutató, Emil Racoviță, aki úttörő szerepet játszott a bioszpeleológia, a barlangi élővilág kutatására irányuló tudományterület megalapításában. Ő volt az első román tudós, aki részt vett egy antarktiszi tudományos expedícióban, és az első biológus, aki az Antarktisz környékén élő növény- és állatvilágot tanulmányozta.

A hét kiállítótérben berendezett tárlat Emil Racoviță személyére, a használati tárgyaira, tudományos feljegyzéseire, naplójára összpontosít, és kronologikus sorrendben követi a rendkívül kalandos eseményeket.

Az expedíció ötlete a Belga Királyi Haditengerészet tisztjeként szolgáló Adrien de Gerlache báró nevéhez kötődik, aki fiatal korától vonzódott a tengerhez. Első tengeri tapasztalatait hajósinasként szerezte, majd a belga haditengerészethez csatlakozott, de kalandvágyó természete hamarosan nagyobb kihívások felé terelte. 1894-ben mutatta be expedíciós tervét a Királyi Földrajzi Társaságnak, majd vásárolt egy norvég bálnavadász hajót, amelyet átalakított és Belgicának nevezett el.

Az expedíció előkészítése, az anyagi támogatók megtalálása négy évig tartott, amely alatt de Gerlache gondosan kiválasztotta csapatát. A hajót minden szükséges laboratóriumi felszereléssel ellátták, a 19 fős nemzetközi legénységet képzett szakemberekből toborozták. Még egy macskát is magukkal vittek, amelyet a híres norvég felfedező, Fridtjof Nansen tiszteletére neveztek el.

Nansen macska a kiállítás egyik sztárjaként is ismert.

Persze nem a kitömött eredeti cirmos pásztázza a látogatókat a helyszínen, hanem egy bukaresti állatorvosi rendelőből származó, Nansenre megszólalásig hasonlító macskáról van szó – tudtam meg a látogatásomkor éppen zajló magyar nyelvű tárlatvezetésen, amelyhez odacsapódtam.

A Belgica 1897. augusztus 16-án hajózott ki Antwerpenből és 1898. február 15-én lépte át az antarktiszi sarkkört. A hajót február 28-án ejtette fogságba a Bellingshausen-tenger jege az I. Peter-sziget közelében. Ez volt a kezdete annak a 377 napos megpróbáltatásnak, amely során egy hajó legénysége elsőként telelt át az antarktiszi sarkkörön belül. A hajó 1898. március 2-től kezdődően vesztegelt a jégben, az expedíció szabadulása végül csak a szerencsének volt köszönhető.



Az elszigeteltség és a folyamatos sötétség komoly mentális problémákat okozott a legénység több tagjánál. Az antarktiszi tél pszichológiai hatásai különösen súlyosak voltak, mivel hónapokon át tartó éjszaka és szélsőséges hideg nehezítette a mindennapi túlélést. A C-vitamin hiánya skorbutot okozott, amely az expedíció egyik tagjának életébe is került. A szélsőséges körülmények minden területen keményen tesztelték az emberi túlélőképesség és a mentális ellenálló képesség határait.

A napsütéses, könnyed sétahajókázások mind hasonlók egymáshoz, minden az ismeretlenbe hatoló tengeri felfedezőút a maga egyedi és felkavaró módján hasonló. Az ingerszegény környezet melegágya volt a depressziónak, az elmagányosodás olyan mértékű volt, hogy egy idő után már az alkohol sem segített a legénység tagjain, akik Nansen macskát adták kézről-kézre, hogy legyen akit ölelgetni, akihez szólni.

Végül a macska is depresszióba esett, a hemzsegő patkányokat sem fogta,

mivel nem talált egy olyan helyet az egész hajón, ahol ideig-óráig egyedül lehetett volna. Kevésbé ismert, hogy egy másik macska társasága is boldogította a hajósokat egészen addig, amíg Frederick A. Cook amerikai orvos dühében beletessékelte a tengerbe, mivel a tengeribeteg állat a frissen felmosott fedélzetre bocsátotta a gyomortartalmát.

Az expedíció mindennapjait érzékletesen adja vissza a tárlat, amely nagyon kevés román és angol szöveggel egészíti ki az erős látványt, a látogató fantáziájára bízva a történet rekonstrukcióját és az élmény mélységét. Egy interaktív térkép, egy fejhallgató, Emil Racoviță naplója és a bukaresti nemzeti színház színészeinek tolmácsolása révén az expedíció számos részletéről tudomást szerezhetnek azok, akik huzamosabb időt eltöltenének a kiállításon, amelynek a számomra leglátványosabb része a Racoviță laboratóriumának rekonstrukciója és a kutató eredeti ruházata volt, mint ahogy a hajó pazar ebédlőszobája is kikerekíti a szemeket.

A Belgica expedíció tagjai nemcsak azt bizonyították be, hogy lehetséges az antarktiszi telelés, hanem megalapozták a modern antarktiszi kutatás módszertanát is. Emil Racoviță részvétele a román tudományosság nemzetközi elismerését jelentette, míg Roald Amundsen számára ez volt az első lépés a későbbi sarki felfedezések felé vezető úton.

Az expedíció emberi vetülete ugyanolyan fontos, mint a 40 kötetre rúgó tudományos eredményei,

amelyekből szintén láthatunk részleteket a kiállításon. A több mint egyéves megpróbáltatás során tanúsított kitartás és a szélsőséges körülmények között való túlélés példája máig inspirálja a sarkkutatókat. A kutatók elsőként bizonyították, hogy az emberi elszántság és tudományos kíváncsiság képes legyőzni a természet legnagyobb kihívásait is, és új utakat nyitni a környezetére folyamatosan kíváncsi emberiség számára. A Belgica-expedíció nemcsak tudományos előrelépés volt, hanem az emberi szellem diadalának újabb bizonyítéka. Öröksége ma is él a modern Antarktisz-kutatásban – hangzott el a tárlatvezetés legvégén.

Mindezt a következővel egészítettem ki a jegyzeteimben: a tárlat legnagyobb erénye a hagyaték hiteles, emberközeli és érzékletes bemutatása. Nemcsak adatokat és tárgyi emlékeket tár elénk, hanem megidézi azokat az érzelmi és fizikai határhelyzeteket is, amelyekben az expedíció tagjai helyt álltak. Teszi mindezt kimagasló szakmai színvonalon.

// HIRDETÉS
Különvélemény

A parajdi sóbánya, a világegyetem, meg minden

Fall Sándor

Egyszerre kell nekünk a fa, a só és a pénz. A természet adja is, hogyne. Csak közben beomlik a bánya.

Miért nem akart valójában elnök lenni Simion?

Varga László Edgár

Nicușor Dan győzelme pillanatnyi megkönnyebbülést hozott ugyan, de még messze nem vagyunk túl a veszedelmen.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A Belgica-expedíció tagja voltam az Erdélyi Történeti Múzeumban

Sólyom István

Az Antarktisz kutatásában új fejezetet nyitó hajó és legénységének történetét bemutató tárlat szeptember végéig látogatható.

Mennybe ment a román black metál Kolozsváron

Sánta Miriám

A temesvári Dordeduh úgy szólt koncerten, mint az atom.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Egy román énekesnőben eltörött a lélek, mert Székelyföldön szerinte nem beszélnek románul…
Főtér

Egy román énekesnőben eltörött a lélek, mert Székelyföldön szerinte nem beszélnek románul…

… medvét gázoltak el az autópályán, emberéletben nem esett kár… és bezárta kapuit Călin Georgescu laza kis neolegionárius egyesülete.

„El kell kergetni onnan mindenkit!” A parajdi bányatársaság és a vízművek vezetőinek menesztését követeli az RMDSZ
Krónika

„El kell kergetni onnan mindenkit!” A parajdi bányatársaság és a vízművek vezetőinek menesztését követeli az RMDSZ

Tánczos Barna pénzügyminiszter a bukaresti kormány csütörtöki ülésén az Országos Sóipari Társaság és a Vízművek vezetőinek menesztését kezdeményezte a parajdi helyzet súlyosbodása miatt.

Medve közelített meg egy sátorozó családot, a kutya riasztotta el a nagyvadat – hírmix
Főtér

Medve közelített meg egy sátorozó családot, a kutya riasztotta el a nagyvadat – hírmix

Egyre több román tér haza, de hányan maradnak itthon? Keddtől mintegy 108 ezer végzős diákra várnak az írásbeli érettségi vizsgák.

Eltűntként keresték, holtan bukkantak rá az erdőben
Székelyhon

Eltűntként keresték, holtan bukkantak rá az erdőben

Holtan találtak az erdőben egy eltűnt fiatalembert Maros megyében szerdán – tájékoztat a Maros Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóosztálya.

Székelyföld: lehetetlen küldetés; Észak-Erdély: lehetne, ha akarnák; Dél-Erdély: végül összejöhet
Krónika

Székelyföld: lehetetlen küldetés; Észak-Erdély: lehetne, ha akarnák; Dél-Erdély: végül összejöhet

Dübörög az autópálya-építés Erdélyben, ám nem mindenhol ugyanúgy pörgő ritmusban, a lassúság pedig végzetes lehet az uniós finanszírozású országos helyreállítási terv részeként épülő szakaszok anyagi fedezete tekintetében.

Dübörgő motorokkal, gyertyafénnyel búcsúztatták a tragikus balesetben elhunyt motorost
Székelyhon

Dübörgő motorokkal, gyertyafénnyel búcsúztatták a tragikus balesetben elhunyt motorost

Százak gyújtottak gyertyát csütörtök este a hétfői balesetben elhunyt kézdiszéki motoros emlékére. Réthi Leventét, aki két gyermek édesapja, kiváló tűzoltó, és a motoros közösség megbecsült tagja volt, egy ittas autóvezető gázolta el.

// még több főtér.ro
„A romániai magyar történészeknek többletfeladatuk van”
2025. május 23., péntek

„A romániai magyar történészeknek többletfeladatuk van”

A sokrétű tevékenysége mellett papnéi feladatokat is ellátó Rüsz-Fogarasi Enikővel, a BBTE Magyar Történeti Intézetének egyetemi tanárával nemcsak szakmai dolgokról beszélgettünk. A történész mögötti emberre is kíváncsiak voltunk.

„A romániai magyar történészeknek többletfeladatuk van”
2025. május 23., péntek

„A romániai magyar történészeknek többletfeladatuk van”

A sokrétű tevékenysége mellett papnéi feladatokat is ellátó Rüsz-Fogarasi Enikővel, a BBTE Magyar Történeti Intézetének egyetemi tanárával nemcsak szakmai dolgokról beszélgettünk. A történész mögötti emberre is kíváncsiak voltunk.

Csúcsra ért a csíki foci
2025. május 15., csütörtök

Csúcsra ért a csíki foci

Július közepétől új időszámítás kezdődik az FK Csíkszereda életében, ami a hargitai megyeszékhelyen is érezhető változásokkal fog járni.

Csúcsra ért a csíki foci
2025. május 15., csütörtök

Csúcsra ért a csíki foci

Július közepétől új időszámítás kezdődik az FK Csíkszereda életében, ami a hargitai megyeszékhelyen is érezhető változásokkal fog járni.

Különvélemény

A parajdi sóbánya, a világegyetem, meg minden

Fall Sándor

Egyszerre kell nekünk a fa, a só és a pénz. A természet adja is, hogyne. Csak közben beomlik a bánya.

Miért nem akart valójában elnök lenni Simion?

Varga László Edgár

Nicușor Dan győzelme pillanatnyi megkönnyebbülést hozott ugyan, de még messze nem vagyunk túl a veszedelmen.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A Belgica-expedíció tagja voltam az Erdélyi Történeti Múzeumban

Sólyom István

Az Antarktisz kutatásában új fejezetet nyitó hajó és legénységének történetét bemutató tárlat szeptember végéig látogatható.

Mennybe ment a román black metál Kolozsváron

Sánta Miriám

A temesvári Dordeduh úgy szólt koncerten, mint az atom.

// HIRDETÉS