// 2026. október 11., vasárnap // Brigitta

Hiába tiltakoztak a kárpátaljai magyarok, jöhet az ukránosítás

// HIRDETÉS

Az ukrán parlament óriási győzelemként szavazta meg a nyelvtörvényt, amely a kisebbségi nyelveket a magánszférába szorítja.

Az ukrán parlament elfogadta csütörtökön a nyelvtörvényként emlegetett törvényjavaslatot, amely ellen a közelmúltban hevesen tiltakoztak a kárpátaljai magyar szervezetek, mert szerintük felszámolja a kisebbségek valamennyi eddigi nyelvi jogát, írja az MTI.

A szükséges 226 képviselőnél jóval többen, 278-an támogatták a javaslatot, köztük a Petro Porosenko leköszönő államfő mögött álló frakció 106 tagja is. Az előterjesztést az oroszbarát politikusokból álló Ellenzéki Blokk frakciójának minden tagja elutasította.

A parlament még tavaly októberben fogadta el első olvasatban a törvényjavaslatot, és február végén kezdett vitázni a törvény végleges változatáról. A jogszabályhoz több mint kétezer módosító indítványt nyújtottak be, így második olvasatban két hónapig tárgyalta törvényhozás.

Nyomásgyakorlás és megdicsőülés

A szavazás előtt a képviselőknek levetítettek egy filmet, amelyben írók, költők, színészek, tudósok, aktivisták és egyházi személyek – utóbbiak között Filaret, az új ukrán ortodox egyház tiszteletbeli pátriárkája, aki személyesen is jelen volt az ülésteremben – beszéltek arról, hogy milyen fontos számukra a törvény elfogadása.

A törvény elfogadását a képviselők állva tapsolva, „Dicsőség Ukrajnának, dicsőség a hősöknek!” üdvözléssel fogadták, és elénekelték a himnuszt. 

 

A törvényt és az ukrán nyelvet is meg lehet sérteni

A jogszabály a magánbeszélgetéseket és a vallási szertartásokat kivéve gyakorlatilag mindenhol kötelezővé teszi az ukrán nyelv használatát, az ukrán nyelv, illetve a szabályok megsértéséért pedig jogi felelősségre vonást, (125 és 440 dollár közötti) bírságot, a nemzeti szimbólumok meggyalázása esetén akár börtönbüntetést is kilátásba helyez. Szankciókat csak a törvény életbe lépése után három évvel kezdenek foganatosítani.

A jogszabály kimondja, hogy 

  • Ukrajna minden állampolgára köteles beszélni az államnyelvet, ezért nyelvtanfolyamokat indítanak a felnőtteknek is; 
  • a nyomtatott sajtótermékek példányszámának legalább fele ukrán nyelven jelenjen meg (erre 13 hónap a türelmi idő);
  • a törvény életbe lépése után két évvel a könyvkiadásban el kell érni az ukrán nyelvű kiadványoknak a legalább 50 százalékos kvótát;
  • a hírportálok használhatnak más nyelveket, de az oldalaikat ezentúl kötelezően meg kell jelentetniük ukrán nyelvű fordításban is;
  • minden oktatási intézmény ukránul kell, hogy tanítson, de egyes tárgyakat lehet a kisebbségek nyelvén oktatni, illetve az ukrán nyelvű egyetemeken egyes tárgyakat lehet az Európai Unió hivatalos nyelvein is tanítani.

A print és online sajtóra vonatkozó részt azzal enyhítették, hogy a kötelező ukrán fordítás nem vonatkozik az Európai Unió hivatalos nyelvein megjelenő sajtótermékekre (vagyis az oroszra viszont bőven). Az országos sugárzású tévék és rádiók az eddigi 75%-ról 90-re kell emeljék az ukrán nyelvű tartalmak arányát, a regionálisok 60%-ról 80%-ra, kivéve a krími tatár adók, ahol a műsorok 70 százaléka mehet tatárul.

Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke a minap úgy nyilatkozott az MTI-nek, hogy a törvény tervezete elfogadhatatlan, mert felszámolná a kisebbségek valamennyi eddig élvezett nyelvi jogát.

Petro Porosenko leköszönő elnök előre jelezte, hogy elfogadása után aláírja a törvényt. A hétvégén megválasztott utódja, Volodimir Zelenszkij hivatalba lépése után vizsgálat alá veti a nyelvtörvényt, de egyelőre nem jelezte, ez milyen következményekkel jár.

Az új elnök egyensúlyozgat

Egyrészt hangsúlyozta, az ukrán az egyetlen államnyelv Ukrajnában. „Így volt, így van, és így is lesz. Ebben a kérdésben nincs kompromisszum. Az állam köteles gondoskodni az ukrán nyelv fejlesztéséről, használatának kiterjesztéséről. Ezzel is bizonyosan az egész társadalom egyetért. A kérdés az, hogy milyen módszerekkel valósítjuk meg ezt a stratégiai irányt” - vélekedett.

Másrészt tudja, hogy Ukrajna most komoly kihívások előtt áll, ezért olyan törvényeket és határozatokat szorgalmaz, amelyek „konszolidálják a társadalmat, és nem az ellenkező hatást érik el” – szögezte le közleményében, amelyet csapatának sajtószolgálata hozott nyilvánosságra.

A megválasztott elnök álláspontja az, hogy az államnak az ukrán nyelv fejlesztését ösztönzéssel és jó példákkal kell elősegítenie, nem pedig tiltásokkal és büntetésekkel, „a bürokratikus eljárások tovább bonyolításával, hivatalnokok számának növelésével a csökkentés helyett”. Zelenszkij május 28-án lép hivatalba.

Az ukránok a lakosság 71%-át teszik ki (ide számítva Kárpátalja ruszin lakosságát is). A keleti és délkeleti területeken jelentős orosz kisebbség él (21%). Az országban magyarok, fehéroroszok, románok (moldávok), lengyelek és tatárok is élnek. Zelenszkij megválasztott elnök eddigi színészi karrierje során orosz nyelvű produkciókban szerepelt.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
Főtér

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá
Krónika

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá

Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!
Főtér

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette
Székelyhon

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette

Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen
Krónika

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen

Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte
Székelyhon

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte

Kilőttek egy medvét szerdán este Székelyszentléleken, miután az állat ismét lakott területen bukkant fel és agresszíven viselkedett. A nagyvad már hosszabb ideje félelemben tartotta a környékbelieket, akik gyermekeiket is féltették tőle.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS