Illusztráció | Főtér.ro
Nyelvi jogok
szabot
2019. április 25. csütörtök, 16:59
Az ukrán parlament óriási győzelemként szavazta meg a nyelvtörvényt, amely a kisebbségi nyelveket a magánszférába szorítja.

Az ukrán parlament elfogadta csütörtökön a nyelvtörvényként emlegetett törvényjavaslatot, amely ellen a közelmúltban hevesen tiltakoztak a kárpátaljai magyar szervezetek, mert szerintük felszámolja a kisebbségek valamennyi eddigi nyelvi jogát, írja az MTI.

A szükséges 226 képviselőnél jóval többen, 278-an támogatták a javaslatot, köztük a Petro Porosenko leköszönő államfő mögött álló frakció 106 tagja is. Az előterjesztést az oroszbarát politikusokból álló Ellenzéki Blokk frakciójának minden tagja elutasította.

A parlament még tavaly októberben fogadta el első olvasatban a törvényjavaslatot, és február végén kezdett vitázni a törvény végleges változatáról. A jogszabályhoz több mint kétezer módosító indítványt nyújtottak be, így második olvasatban két hónapig tárgyalta törvényhozás.

Nyomásgyakorlás és megdicsőülés

A szavazás előtt a képviselőknek levetítettek egy filmet, amelyben írók, költők, színészek, tudósok, aktivisták és egyházi személyek – utóbbiak között Filaret, az új ukrán ortodox egyház tiszteletbeli pátriárkája, aki személyesen is jelen volt az ülésteremben – beszéltek arról, hogy milyen fontos számukra a törvény elfogadása.

A törvény elfogadását a képviselők állva tapsolva, „Dicsőség Ukrajnának, dicsőség a hősöknek!” üdvözléssel fogadták, és elénekelték a himnuszt. 

 

A törvényt és az ukrán nyelvet is meg lehet sérteni

A jogszabály a magánbeszélgetéseket és a vallási szertartásokat kivéve gyakorlatilag mindenhol kötelezővé teszi az ukrán nyelv használatát, az ukrán nyelv, illetve a szabályok megsértéséért pedig jogi felelősségre vonást, (125 és 440 dollár közötti) bírságot, a nemzeti szimbólumok meggyalázása esetén akár börtönbüntetést is kilátásba helyez. Szankciókat csak a törvény életbe lépése után három évvel kezdenek foganatosítani.

A jogszabály kimondja, hogy 

  • Ukrajna minden állampolgára köteles beszélni az államnyelvet, ezért nyelvtanfolyamokat indítanak a felnőtteknek is; 
  • a nyomtatott sajtótermékek példányszámának legalább fele ukrán nyelven jelenjen meg (erre 13 hónap a türelmi idő);
  • a törvény életbe lépése után két évvel a könyvkiadásban el kell érni az ukrán nyelvű kiadványoknak a legalább 50 százalékos kvótát;
  • a hírportálok használhatnak más nyelveket, de az oldalaikat ezentúl kötelezően meg kell jelentetniük ukrán nyelvű fordításban is;
  • minden oktatási intézmény ukránul kell, hogy tanítson, de egyes tárgyakat lehet a kisebbségek nyelvén oktatni, illetve az ukrán nyelvű egyetemeken egyes tárgyakat lehet az Európai Unió hivatalos nyelvein is tanítani.

A print és online sajtóra vonatkozó részt azzal enyhítették, hogy a kötelező ukrán fordítás nem vonatkozik az Európai Unió hivatalos nyelvein megjelenő sajtótermékekre (vagyis az oroszra viszont bőven). Az országos sugárzású tévék és rádiók az eddigi 75%-ról 90-re kell emeljék az ukrán nyelvű tartalmak arányát, a regionálisok 60%-ról 80%-ra, kivéve a krími tatár adók, ahol a műsorok 70 százaléka mehet tatárul.

Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke a minap úgy nyilatkozott az MTI-nek, hogy a törvény tervezete elfogadhatatlan, mert felszámolná a kisebbségek valamennyi eddig élvezett nyelvi jogát.

Petro Porosenko leköszönő elnök előre jelezte, hogy elfogadása után aláírja a törvényt. A hétvégén megválasztott utódja, Volodimir Zelenszkij hivatalba lépése után vizsgálat alá veti a nyelvtörvényt, de egyelőre nem jelezte, ez milyen következményekkel jár.

Az új elnök egyensúlyozgat

Egyrészt hangsúlyozta, az ukrán az egyetlen államnyelv Ukrajnában. „Így volt, így van, és így is lesz. Ebben a kérdésben nincs kompromisszum. Az állam köteles gondoskodni az ukrán nyelv fejlesztéséről, használatának kiterjesztéséről. Ezzel is bizonyosan az egész társadalom egyetért. A kérdés az, hogy milyen módszerekkel valósítjuk meg ezt a stratégiai irányt” - vélekedett.

Másrészt tudja, hogy Ukrajna most komoly kihívások előtt áll, ezért olyan törvényeket és határozatokat szorgalmaz, amelyek „konszolidálják a társadalmat, és nem az ellenkező hatást érik el” – szögezte le közleményében, amelyet csapatának sajtószolgálata hozott nyilvánosságra.

A megválasztott elnök álláspontja az, hogy az államnak az ukrán nyelv fejlesztését ösztönzéssel és jó példákkal kell elősegítenie, nem pedig tiltásokkal és büntetésekkel, „a bürokratikus eljárások tovább bonyolításával, hivatalnokok számának növelésével a csökkentés helyett”. Zelenszkij május 28-án lép hivatalba.

Az ukránok a lakosság 71%-át teszik ki (ide számítva Kárpátalja ruszin lakosságát is). A keleti és délkeleti területeken jelentős orosz kisebbség él (21%). Az országban magyarok, fehéroroszok, románok (moldávok), lengyelek és tatárok is élnek. Zelenszkij megválasztott elnök eddigi színészi karrierje során orosz nyelvű produkciókban szerepelt.

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/30939
Másodjára is meghívták Dragneát a TVR legnézettebb műsorába, pedig az elsőből is botrány volt.
A kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium hagyományos udvari bálja idén is megdobogtatta a szíveket.
Hej, zengték a jeles jelöltek a „magyar nótát” egyre-másra. Kivéve a PSD-vezért. Neki tele volt a szája.
Tegnapelőtt költözött az intézmény Jeruzsálembe. Tegnap hó, mégsem! Ma megint költözik. A román diplomáciai szappanopera folytatódik.
Jól látják, kedves Olvasók. A nagy tudású politikai elemző szerint Magyarország egy kisebb orosz medve, amely persze folyton Erdélyre feni a fogát.
Yuval Harari tézisei alapján a szerző többek közt levonja a következtetést: az állítólagos hazaszeretetével dicsekvő ultranacionalista dragnióta rezsim sohasem fog hazafinak számítani.
A Facebookon, egy élő bejelentkezésben kérte követőit, hogy szóljanak a rendőrségnek és menekítsék ki a helyszínről.
Nem csak Che Guevara és Marx, hanem Boc, Băsescu, Dragnea, Cioloş is pólóra került. Meg Orbán, Merkel, Trump vagy Macron is.
„Magyar az, akinek fáj Trianon”. De hogyan lehet feldolgozni ezt a traumát? És kinek a felelőssége?
A gyűlölet magasztalói és prédikálói visszafordítják a román társadalmat abba a korba, amikor a nacionalista hév pótolni tudta a sokak számára hasznos racionális megoldásokat.
A legnagyobb világsztárok közül kevesen és ritkán jutnak el Romániába, de nem azért, mert nem akarnak: az autópályák és az ideális fellépőhelyszínek hiánya ijeszti el Bonót, Beyoncét és társait.
Bár Nagyvárad gyógyszerészettörténeti emlékeit a rendszerváltás után szétlopkodták, az irgalmas rendiek Gránátalma patikájának berendezése túlvészelt minden viszontagságot. A katolikusok teljesen önerőből feltárták, leltározták és most a közönségnek is megmutatják.
Gryllus Dánielt kérdeztük a Kaláka és Kányádi Sándor kapcsolatáról Kolozsváron, ahol a zenekar Bogdán Zsolt színművésszel a tavaly elhunyt költő verseiből adott elő egy estére valót.
Ráadásul rekord idő alatt. Na de: Sebastian Ghițát nem sikerült kipiszkálni Szerbiából, pedig állítólag akarták. És Markó Attilát se Magyarországról. Igaz, azt annyira nem is erőltették.