Illusztráció | Főtér.ro
Nyelvi jogok
szabot
2019. április 25. csütörtök, 16:59
Az ukrán parlament óriási győzelemként szavazta meg a nyelvtörvényt, amely a kisebbségi nyelveket a magánszférába szorítja.

Az ukrán parlament elfogadta csütörtökön a nyelvtörvényként emlegetett törvényjavaslatot, amely ellen a közelmúltban hevesen tiltakoztak a kárpátaljai magyar szervezetek, mert szerintük felszámolja a kisebbségek valamennyi eddigi nyelvi jogát, írja az MTI.

A szükséges 226 képviselőnél jóval többen, 278-an támogatták a javaslatot, köztük a Petro Porosenko leköszönő államfő mögött álló frakció 106 tagja is. Az előterjesztést az oroszbarát politikusokból álló Ellenzéki Blokk frakciójának minden tagja elutasította.

A parlament még tavaly októberben fogadta el első olvasatban a törvényjavaslatot, és február végén kezdett vitázni a törvény végleges változatáról. A jogszabályhoz több mint kétezer módosító indítványt nyújtottak be, így második olvasatban két hónapig tárgyalta törvényhozás.

Nyomásgyakorlás és megdicsőülés

A szavazás előtt a képviselőknek levetítettek egy filmet, amelyben írók, költők, színészek, tudósok, aktivisták és egyházi személyek – utóbbiak között Filaret, az új ukrán ortodox egyház tiszteletbeli pátriárkája, aki személyesen is jelen volt az ülésteremben – beszéltek arról, hogy milyen fontos számukra a törvény elfogadása.

A törvény elfogadását a képviselők állva tapsolva, „Dicsőség Ukrajnának, dicsőség a hősöknek!” üdvözléssel fogadták, és elénekelték a himnuszt. 

 

A törvényt és az ukrán nyelvet is meg lehet sérteni

A jogszabály a magánbeszélgetéseket és a vallási szertartásokat kivéve gyakorlatilag mindenhol kötelezővé teszi az ukrán nyelv használatát, az ukrán nyelv, illetve a szabályok megsértéséért pedig jogi felelősségre vonást, (125 és 440 dollár közötti) bírságot, a nemzeti szimbólumok meggyalázása esetén akár börtönbüntetést is kilátásba helyez. Szankciókat csak a törvény életbe lépése után három évvel kezdenek foganatosítani.

A jogszabály kimondja, hogy 

  • Ukrajna minden állampolgára köteles beszélni az államnyelvet, ezért nyelvtanfolyamokat indítanak a felnőtteknek is; 
  • a nyomtatott sajtótermékek példányszámának legalább fele ukrán nyelven jelenjen meg (erre 13 hónap a türelmi idő);
  • a törvény életbe lépése után két évvel a könyvkiadásban el kell érni az ukrán nyelvű kiadványoknak a legalább 50 százalékos kvótát;
  • a hírportálok használhatnak más nyelveket, de az oldalaikat ezentúl kötelezően meg kell jelentetniük ukrán nyelvű fordításban is;
  • minden oktatási intézmény ukránul kell, hogy tanítson, de egyes tárgyakat lehet a kisebbségek nyelvén oktatni, illetve az ukrán nyelvű egyetemeken egyes tárgyakat lehet az Európai Unió hivatalos nyelvein is tanítani.

A print és online sajtóra vonatkozó részt azzal enyhítették, hogy a kötelező ukrán fordítás nem vonatkozik az Európai Unió hivatalos nyelvein megjelenő sajtótermékekre (vagyis az oroszra viszont bőven). Az országos sugárzású tévék és rádiók az eddigi 75%-ról 90-re kell emeljék az ukrán nyelvű tartalmak arányát, a regionálisok 60%-ról 80%-ra, kivéve a krími tatár adók, ahol a műsorok 70 százaléka mehet tatárul.

Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke a minap úgy nyilatkozott az MTI-nek, hogy a törvény tervezete elfogadhatatlan, mert felszámolná a kisebbségek valamennyi eddig élvezett nyelvi jogát.

Petro Porosenko leköszönő elnök előre jelezte, hogy elfogadása után aláírja a törvényt. A hétvégén megválasztott utódja, Volodimir Zelenszkij hivatalba lépése után vizsgálat alá veti a nyelvtörvényt, de egyelőre nem jelezte, ez milyen következményekkel jár.

Az új elnök egyensúlyozgat

Egyrészt hangsúlyozta, az ukrán az egyetlen államnyelv Ukrajnában. „Így volt, így van, és így is lesz. Ebben a kérdésben nincs kompromisszum. Az állam köteles gondoskodni az ukrán nyelv fejlesztéséről, használatának kiterjesztéséről. Ezzel is bizonyosan az egész társadalom egyetért. A kérdés az, hogy milyen módszerekkel valósítjuk meg ezt a stratégiai irányt” - vélekedett.

Másrészt tudja, hogy Ukrajna most komoly kihívások előtt áll, ezért olyan törvényeket és határozatokat szorgalmaz, amelyek „konszolidálják a társadalmat, és nem az ellenkező hatást érik el” – szögezte le közleményében, amelyet csapatának sajtószolgálata hozott nyilvánosságra.

A megválasztott elnök álláspontja az, hogy az államnak az ukrán nyelv fejlesztését ösztönzéssel és jó példákkal kell elősegítenie, nem pedig tiltásokkal és büntetésekkel, „a bürokratikus eljárások tovább bonyolításával, hivatalnokok számának növelésével a csökkentés helyett”. Zelenszkij május 28-án lép hivatalba.

Az ukránok a lakosság 71%-át teszik ki (ide számítva Kárpátalja ruszin lakosságát is). A keleti és délkeleti területeken jelentős orosz kisebbség él (21%). Az országban magyarok, fehéroroszok, románok (moldávok), lengyelek és tatárok is élnek. Zelenszkij megválasztott elnök eddigi színészi karrierje során orosz nyelvű produkciókban szerepelt.

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/30939
A kolozsvári focicsapat Bilel Omrani mesterhármasával ejtette ki a kazah Asztanát, jöhet az izraeli Maccabi Tel-Aviv.
Néhány beszédes számadat arról, hogy a román állampolgárok hogyan képzelik el a jövőjüket, hogyan viszonyulnak a mobilitáshoz.
Persze, nem ingyen. Havi kábé 10 000 lejes juttatásért nem beszélnek a parlamentben egyes képviselők és szenátorok.
Petru Daea ismét felhergelte az Európai Bizottságot.
Ilyen sem történik minden nap a kis erdélyi magyar politikai prérin.
Vajon mit tenne az ortodox egyház, ha a teniszcsillag történetesen görög-katolikus lenne?
Most épp nem a magyar feliratokkal van baj. Hanem mindennel.
A szerző szerint Románia lassan bekerül a szamárpadba, Magyarország és Lengyelország mellé. Igen ám, csak a mioritikus hazából hiányoznak az ütőképes politikusok.
Álorvosok után álbetegek – így élünk mi.
Ijesztő állapotokat fedett fel az idei Someș Delivery.
Gödrök, buldózerek, daruk és romok között nem lehet normálisan élni. Andrei Pleșu kiváló írása.
Pedig a kampányban még a diákok ingyenes utaztatását is meglebegtették. De ez egy ilyen ország.
Sorina Pintea ilyen stratégiával akár belügyminiszternek is elmenne.
Méltóságos és mioritikus hazai, továbbá demokratikus európai hölgyek és urak, most lehet mondani, hogy ebben a Romániában milyen szépen rendezték a kisebbségi ügyeket.