// 2026. október 11., vasárnap // Brigitta

„Nem azért, mert nem tudunk románul, hanem mert jár”

// HIRDETÉS

A jó törvénykezés nem elég: a helyi közösségeknek élniük kell a meglévő jogokkal – hangzott el a nyelvi jogokról szóló kolozsvári beszélgetésen.

Az elmúlt időszak kétségkívül legfontosabb kolozsvári fejleménye a nyelvi jogok frontján a többnyelvű (plusz latin feliratos) helységnévtáblák kihelyezése. Ez azonban korántsem jelenti, hogy minden, a nyelvi jogokkal kapcsolatos probléma megoldódott,

a többnyelvűsítés terén még rengeteg a tennivaló

– figyelmeztetett Bethlendi András, a Musai-Muszáj kezdeményező csoport és az AGFI (Advocacy Group for Freedom of Identity/Jogvédő Csoport az Identitás Szabadságáért) képviselője, aki Landman Gábor holland-magyar aktivistával és Fancsali Ernővel, az EMNP kolozsvári szervezetének vezetőjével beszélgetett.

A Tordaszentlászlón élő Landman Gábor, aki a nyelvi jogi aktivizmus élharcosának számít Erdélyben – többek között Hollandiában bejegyzett alapítványával ő perelte be elsőként a kolozsvári városházát háromnyelvű táblákért – elmondta, nem is érti, hogy egy 52 százalékban magyarok lakta településen hogyan lehet gond a magyar nyelvű tájékoztatás az önkormányzat vagy a rendőrség szintjén – ez utóbbi esetében  eleinte sikerült elérni, hogy kitegyék az intézmény nevét mindkét nyelven, bár a feliratot utóbb eltávolították.

A Hollandiából hazatelepült aktivista a nyelvi jogok kérdését az európai polgárság kontextusában közelíti meg:

uniós polgárként mindenkit megillet a jog, hogy anyanyelvén tudjon érvényesülni

bármelyik tagállamban. Hollandiával ellentétben – ahol Landman rendőrségi tolmácsként dolgozott sokáig – Romániában ezzel a joggal élni szinte lehetetlen, sőt a hatóságok gyakran nemhogy anyanyelvén, hanem angolul sem tudnak vele kommunikálni.

Irreális elvárás a román állam részéről, hogy ha valaki Magyarországról (vagy akár Hollandiából) magyarként egy jelentős magyar lakossággal rendelkező romániai közegbe települ, tudjon románul, európai polgárként megilleti az anyanyelven való boldogulás joga – fejti ki Landman.

Bethlendi András azonban – némiképp Landmannal vitatkozva – más alapállásból közelíti meg a kérdést. „Nem azért kellenek nyelvi jogok, mert nem tudunk románul – hiszen az erdélyi magyarok többsége tud –, hanem azért, mert járnak nekünk” – szögezi le. Bethlendi szerint az erre vonatkozó

romániai törvénykezés viszonylag jó, a probléma a törvény által előírt jogok érvényesítésével van.

Mint elmondja, amikor benyújtották a marosvásárhelyi Cemóval közös árnyékjelentésüket, az Európa Tanács szakértői is meglepődtek azon, hogy a nyelvi jogokat olyan településeken sem tartják be, ahol a magyar anyanyelvűek többségben vannak és erős a kisebbségi érdekképviselet.

Ezért közelíti meg szkeptikusan - bár természetesen előremutatónak tartja - a Minority SafePack kezdeményezést vagy a közigazgatási törvény tervezett módosítását (amelynek értelmében 20-ról 10 százalékra csökkentenék az anyanyelv-használati küszöböt), mert úgy véli, a jogszabályok nem elegendőek: a változás a jogaikkal élni kívánó polgárok, a helyi közösség hozzáállásán múlik.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
Főtér

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá
Krónika

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá

Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!
Főtér

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette
Székelyhon

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette

Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen
Krónika

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen

Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte
Székelyhon

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte

Kilőttek egy medvét szerdán este Székelyszentléleken, miután az állat ismét lakott területen bukkant fel és agresszíven viselkedett. A nagyvad már hosszabb ideje félelemben tartotta a környékbelieket, akik gyermekeiket is féltették tőle.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS