Románia volt az első állam, amely ratifikálta (1995-ben) az Európa Tanács Keretegyezményét a Nemzeti Kisebbségek Védelméről. Európai szinten ez az egyik legfontosabb eszköz, amely a nemzeti kisebbségek helyzetének felmérésére és javítására összpontosít. Ha egy ország ratifikálja az egyezményt, azzal vállalja, hogy tiszteletben tartja előírásait, az ET pedig időszakosan (négyévente) felméri a vállalások teljesítését. Ez helyszíni látogatással kezdődik, a Keretegyezmény Tanácsadó Bizottságának tagjai találkoznak a kormány és az érintett nemzeti kisebbségek tagjaival is. Ezt követően ajánlásokat fogalmaznak meg, amit az ET-tagállamok minisztereinek tanácsa elé terjesztenek, végül elkészül egy országjelentés, amiben rögzítik az eredményeket, az előrelépéseket és a hiányosságokat.
Azért kellett ezt még az elején elmondanunk, mivel
Olvasson még:
az ET szakértői még soha nem találkoztak az erdélyi magyar civil szervezetek képviselőivel.
Eddig. Négy civil szervezet ugyanis még korábban árnyékjelentéseket készített arról, hogy szerintük a román kormány mennyiben teljesítette eddig a Keretegyezményben vállalt kötelezettségeket, és a jelentéseket eljuttatták a Keretegyezmény Titkárságához. Hétfőn pedig a négyfős szakértői csoport személyesen is találkozott a civilekkel.
Ez pedig történelmi pillanat – hangzott el a találkozó utáni sajtótájékoztatón, amelyet Szigeti Enikő (Civil Elkötelezettség Mozgalom – Cemo), Bethlendi András (Advocacy Group for Freedom of Identity – AGFI) és Toró Tibor (az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács – EMNT és a Székely Nemzeti Tanács – SZNT kisebbségjogi szakértői csoportja) tartott Kolozsváron.
A civilek két árnyékjelentést nyújtottak be, egyet a Cemo és az AGFI, egyet pedig az EMNT és az SZNT, az ET szakértői most az azokban jelzett problémákról érdeklődtek. A jelentésekben javarészt olyan létező problémákat jeleztek, amelyeket az ET hosszú ideje megoldottnak tekint, ugyanis sem a román kormány, sem a hosszú ideig hatalmon levő RMDSZ nem beszélt róluk.
A jelzett gondok elsősorban a nyelvi jogokat érintik és az anyanyelv közigazgatásbeli használatára és az oktatásra vonatkoznak.
Ilyen például a magyar nyelvű feliratok témája
– mondta Szigeti Enikő –, ezt az ET megoldottnak látja a romániai közigazgatási törvény 2001-es elfogadásától kezdve, holott ez távolról sem igaz. Marosvásárhelyen hosszú története van annak, hogy a városvezetés hogyan akadályozza a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezését, erről pedig az AGFI és a Cemo árnyékjelentése be is számol.
Bethlendi András elmondta, hogy a kolozsvári városnévtáblák kapcsán indított perekről és az Apáczai líceum képzőművészeti osztálya körüli helyzetről szintén beszéltek az árnyékjelentésben. Ugyanilyen megoldatlan probléma az oktatás területén például az, hogy a tankönyvekből hiányzik a nemzeti és vallási kisebbségek történelme és kultúrája, vagy az, hogy nincs differenciált román érettségi vizsga a magyar diákok számára, a magyar diákoknak szóló tankönyvek hiányoznak vagy késve készülnek el. A román kormány által készített jelentésben ezzel szemben az áll – valótlanul –, hogy a kisebbségek történelmét és kultúráját is bemutatják és hogy a magyar osztályok létrehozásának nincs kötelező minimális létszáma, holott a valóságban van.Az EMNT és az SZNT árnyékjelentésének egyik központi eleme a közigazgatásbeli anyanyelvhasználat – mondta Toró Tibor.
Az RMDSZ a saját árnyékjelentésében nem beszél arról,
hogy nagyon sok olyan településen, ahol magyar többségű az önkormányzat, továbbra sem élnek a törvény által biztosított anyanyelvhasználati joggal, a tanácsi határozatok és egyéb hivatalos dokumentumok pedig csak román nyelven hozzáférhetők, ami lényegében öndiszkrimináció. 324 olyan település van Romániában, ahol a magyar lakosság számaránya legalább 20 százalék, de a nyelvi jogokat csak igen kevés településen biztosítják ténylegesen.
Ismertetik a székelyzászló-ellenes bírósági döntéseket, hatósági fellépéseket és az ezek nyomán kialakult közéleti diskurzust is, a köztéri rendezvényeken, például a marosvásárhelyi Székely Szabadság Napján kirótt bírságokat, a gyülekezési jog sorozatos megsértését, valamint azt is, hogy a meglévő kisebbségi szervezeteken kívül gyakorlatilag lehetetlen újabbakat bejegyezni, azoknak a választásokon részt venni. Az is szerepel az EMNT és az SZNT árnyékjelentésében, hogy a regionalizációról folytatott viták során a magyar közösség véleményét figyelmen kívül hagyta és ellenségesen kezeli a bukaresti kormányzat, holott a Keretegyezmény világosan előírja, hogy a regionális átalakítást nem lehet a nemzeti kisebbségek véleménye nélkül végrehajtani.
Az árnyékjelentéseknek az a céljuk – hangzott el a sajtótájékoztatón –, hogy felhívják az ET figyelmét:
az elmúlt években jelentős visszaesés tapasztalható a kisebbségi jogok terén
és nem minden igaz, amit a román kormány állít jelentésében. Míg az RMDSZ a politikai képviselet oldaláról közelíti a kérdést, addig a civil szervezetek ezt kiegészítve a jogi, civil érdekérvényesítésre összpontosítanak és monitoring-szerepet játszhatnak a jogok tényleges biztosításában és gyakorlásában.
Az ET Romániára vonatkozó következő országjelentése várhatóan egy év múlva jelenik meg, addig a szakértők megfogalmazzák ajánlásaikat, amelyekre a miniszterek tanácsnak is rá kell majd bólintania.