// 2026. november 6., péntek // Lénárd

A reklámcég vette le Landman Gábor óriásplakátját

// HIRDETÉS

Nem tudja bizonyítani, de sejti, mi történhetett.

A reklámtörvény egyik cikkelyére hivatkozva vette le a hirdetőtáblákat üzemeltető cég azt az óriásplakátot, amelyet Landman Gábor, Hollandiában élő, a romániai nyelvi jogokért küzdő aktivista helyeztetett el Kolozsvár mellett, az E60-as út mentén.

Megkeresésünkre Landman elmondta: annyit sikerült megtudnia, hogy a reklámcég egy hónap után levette az óriásplakátot, mivel az nem felel meg a 2013/185-ös reklámtörvény egyik előírásának.

Landmant két évvel ezelőtt megbilincselték, miután a marosvásárhelyi rendőrségen magyar nyelvű ügyfélszolgálatot kért.

A törvény 15. cikkelye p. bekezdésének 4. pontja ugyanis kimondja, hogy tilos az olyan reklámanyagok elhelyezése, amelyek formájukban, tartalmukban, méretükben és színükben összetéveszthetők a közúti közlekedési vagy tájékoztató táblákkal, vagy eltakarják azokat.

A plakáton valóban látható volt egy – a valóságban nem létező – háromnyelvű Kolozsvár-helységnévtábla, az, amelynek kihelyezését hiányolja Landman. A plakát egyébként Landman Romániában bejegyzett tanácsadó cégét reklámozza, de közvetlenül Emil Boc kolozsvári polgármestert szólítja meg azzal, hogy a cégnek nem sovinizmusra, hanem Schengenre van szüksége.

A Landman Gáborral korábban készített interjúnk itt olvasható.

A reklámcég semmiféle írásos dokumentumot, hivatalos értesítést nem küldött Landmannak, aki azt mondja: így csak azt tudja bizonyítani, hogy eltűnt a plakátja, azt csak sejti, hogy pontosan mi is történt. Érdekes, hogy a reklámcég egy hónap után jött rá: törvényt sért a plakát. „Nem tudom bizonyítani, de elképzelhető, hogy a cégre nyomást gyakoroltak és mivel a cég nem akar ebbe az ügybe belekeveredni, inkább levette a plakátot” – mondja Landman Gábor.

Landman nem akarja tovább bolygatni az ügyet, hiszen – mint mondja –, az akció végül is elérte célját: nagy médiafigyelmet kapott és sikerült felhívni a figyelmet arra, hogy Romániában nem tartják tiszteletben a nyelvi jogokat.

Landman évekkel ezelőtt a Hollandiában bejegyzett alapítványával, a European Language Rights-szal perelte a városházát háromnyelvű helységnévtáblákért. A pert végül azért veszítette el, mert a bíróság helyt adott a városháza azon kifogásának, hogy külföldi civil szervezet nem illetékes perelni a kérdésben.

„Holland vállalkozóként Romániában én nem tudok olyan nyelvi jogokkal élni, amit több ezer román élvez Hollandiában. Rengeteg példa van, hadd említsek csak egyet: Zundertben zavartalanul működik olyan román bolt, ahol csak egynyelvű, román feliratok vannak, a személyzet nem tud hollandul vagy frízül, Hollandia egyik hivatalos nyelvén sem, a termékeken is csak román felirat van, mindenhol a román zászló látható, mégsem emel senki kifogást. Ehhez képest hol vannak a romániai magyarok jogai? Velem még angolul sem tudnak értekezni a romániai hivatalokban vagy rendőrségen.” – fogalmazott.

Landman hozzátette, hogy az incidensről mindenképpen értesíti a holland hatóságokat, a nagykövetséget.

Egynyelvű román bolt a hollandiai Zundertben.

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója

Varga László Edgár

A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.

A mémek terjedése gyorsabb, mint a rendőrség – a besztercei iskolai késelés tanulságai

Sánta Miriám

Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Az AUR disznófejes alapítója közvélemény-kutatási eredményeket vagdos Simionék fejéhez
Főtér

Az AUR disznófejes alapítója közvélemény-kutatási eredményeket vagdos Simionék fejéhez

Továbbá: Szebenben turisztikai autonómiát követelnek Erdélynek. És több mint ezer ember tüntetett a fővárosban a bejegyzett élettársi kapcsolat bevezetéséért.

Ügynökakták: neves erdélyi születésű művész ismerte el, hogy állambiztonsági ügynök volt
Krónika

Ügynökakták: neves erdélyi születésű művész ismerte el, hogy állambiztonsági ügynök volt

Neves erdélyi születésű művészről derült ki, hogy az állambiztonságnak jelentett: Korniss Péter Kossuth-díjas fotográfus a Válasz Online-nak elismerte, hogy 1957 és 1966 között „Pál” fedőnéven szerepelt az állambiztonság hálózatában.

A politikus kokalártól a doamna minisztráig, avagy a hazai politika giccses bája
Főtér

A politikus kokalártól a doamna minisztráig, avagy a hazai politika giccses bája

A román politikai elit egy csoda: a réginek nevezhető PSD-s gárda kirakja az ablakba a gyakran bizonyít(hat)atlan úton-módon szerzett vagyont, az új gárda egyik kultúrharcosnője pedig szóreformizmusban éli ki magát, tartalmi változtatások helyett.

Bíró Barna Botond: mindkét fél hibás a Madarasi-Hargitán kialakult helyzetért
Székelyhon

Bíró Barna Botond: mindkét fél hibás a Madarasi-Hargitán kialakult helyzetért

Bíró Barna Botond Hargita megyei tanácselnök szerint mindkét fél hibázott azzal, hogy engedte veszélybe kerülni az idei síszezont a Madarasi-Hargitán, ahol a sípályákat üzemeltető Bagolykő Kft. és a kápolnásfalvi közbirtokosság között vita alakult ki.

Ki is próbálkozik lejáratással? Avagy miért nem elég függetlenként tetszelegni
Krónika

Ki is próbálkozik lejáratással? Avagy miért nem elég függetlenként tetszelegni

Van az erdélyi magyar sajtónak (is) egy szelete, amelyik előszeretettel állítja magáról, hogy független, ezt a státust önmeghatározásként használja, ami értelmezése szerint automatikusan maga után vonja a szakmaiság és az igazmondás nonpluszultráját.

A városközpont közelében járt a medve, nem kockáztattak tovább Székelyudvarhelyen
Székelyhon

A városközpont közelében járt a medve, nem kockáztattak tovább Székelyudvarhelyen

Székelyudvarhely központjától néhányszáz méterre kóborolt az a visszajáró medve, amelyet kedd este lőttek ki. Az alpolgármester szerint az állat tömbházak között is megfordult, és emberekkel találkozott.

// még több főtér.ro
Különvélemény

A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója

Varga László Edgár

A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.

A mémek terjedése gyorsabb, mint a rendőrség – a besztercei iskolai késelés tanulságai

Sánta Miriám

Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS