Romániával egyesülne Moldova, ha elakadna az uniós integráció – hírek szerdán

A Moldovai Köztársaság a Romániával való egyesülés forgatókönyvéhez nyúlna abban az esetben, ha az EU-s csatlakozási folyamata jelentősen lelassulna vagy elakadna – nyilatkozta Eugen Osmochescu. A moldovai miniszterelnök-helyettes ezt az opciót egyértelműen B-tervként jellemezte, miközben Chișinău hivatalos célja továbbra is az, hogy 2028 végéig aláírják az EU-csatlakozási szerződést.

A moldovai kormány abszolút prioritása az európai integráció, ugyanakkor, ha Brüsszel részéről elmaradnak a konkrét eredmények, a hatóságok kénytelenek lesznek alternatív megoldásokat mérlegelni – jegyezte meg Osmochescu, aki szerint egyértelmű jelzést kell küldeniük a lakosságnak. A politikus itt utalt Oroszország hibrid műveleteire és a nyomásgyakorlására, amelyek célja az uniós integráció társadalmi támogatottságának gyengítése.

A miniszterelnök-helyettes kitért Moldova biztonsági architektúrájának törékenységére is, megjegyezve, hogy az ország korántsem rendelkezik olyan katonai ellenálló képességgel, mint a szomszédos Ukrajna.

A nyilatkozat hátterében a fokozódó regionális feszültség áll. Nemrégiben orosz támadás érte a Dnyeszteren található vízerőművet. Az olajszivárgás súlyosan szennyezte a folyót, amely Moldova és Délnyugat-Ukrajna egyik legfontosabb ivóvízforrásának számít.

Moldova deklarált célja a csatlakozási tárgyalások első fejezeteinek – úgynevezett klasztereinek – megnyitása és a jogharmonizáció felgyorsítása. Az Euractiv úgy tudja, hogy az EU már június 16-án megkezdheti a hivatalos tárgyalásokat Ukrajnával és Moldovával, ami Chișinău számára kulcsfontosságú politikai üzenet lenne.

Eugen Osmochescu támogatja a Friedrich Merz német kancellár által nemrégiben felvetett fokozatos integráció vagy a társult tagság elképzelését is. Ez lehetővé tenné a tagjelölt államok számára, hogy szavazati jog nélkül ugyan, de részt vegyenek az európai intézmények ülésein. A miniszterelnök-helyettes szerint az ilyen átmeneti szakaszok megerősíthetnék a reformokat, és pozitív jövőképet mutatnának a polgároknak.

A Romániával való egyesülés kapcsán Osmochescu emlékeztetett, hogy a két ország közötti kulturális és családi kötelékek már most is rendkívül szorosak. Szerinte ezt bizonyítja az is, hogy a 2,4 milliós moldovai lakosságból körülbelül 850 ezren rendelkeznek román útlevéllel. A felmérések szerint az újraegyesítés támogatottsága jelenleg Moldovában 40 százalék körül mozog, míg Romániában eléri a 70 százalékot.

– vélte a miniszterelnök-helyettes.

Nemrég azt írtuk, hogy az egészségügyben dolgozók lehetnek az új közalkalmazotti bértörvénytervezet nyertesei, de a szerdai demonstrációk jelentősen árnyalják a munkaügyi minisztérium optimista számításait és a hír forrásául szolgáló közleményét.

Ugyanis az ország minden szegletéből több mint tízezer egészségügyi és szociális ágazatban dolgozó vonult fel a bukaresti utcákon, hogy az új jogszabálytervezett ellen tiltakozzon. A Sanitas szakszervezet szerint a munkavállalók több mint felének befagynak vagy egyenesen csökkennek a fizetései, ezért a szakszervezeti tagok a juttatásaik tiszteletben tartását, az ágazati létszámstop feloldását, az egyenlőtlenségek megszüntetését és valódi szociális párbeszédet követelnek a kormánytól.

A tüntetés 10 órakor kezdődött a kormány székháza előtt, ahonnan a tömeg nem sokkal egy óra után megérkezett a parlament épületéhez. A résztvevők készek a következő napokban is folytatni a tiltakozást, és ha a kormány nem vonja vissza a tervezetet, általános sztrájkot hirdetnek.

A szakszervezetek számításai szerint az új szabályozás az ágazatban dolgozók 60 százalékát érintené hátrányosan, és a pótlékok megnyírása miatt egyes alkalmazottak esetében akár a 3000 lejt is elérheti a havi bérkiesés.

A helyszíni beszámolók szerint a helyszíni hangulat rendkívül feszült volt. Paula Laza, az Arad megyei sürgősségi kórház általános asszisztense elmondta, hogy egyedül Arad megyéből több mint százan utaztak a fővárosi megmozdulásra.

– nyilatkozta a Digi24-nek az asszisztens.

Hozzátette, hogy a személyzet fizikailag és lelkileg is a végletekig kimerült, folyamatosan túlóráznak, hogy lefedjék a műszakokat. Ráadásul a kormány a hétvégi és vasárnapi pótlékokat is megnyirbálná, pedig a dolgozók ezekkel tudták némileg felkerekíteni az alacsony alapbérüket.

A létszámhiányt jól szemlélteti az aradi sebészeti osztály példája: 85 ágyra mindössze 14 ápoló és 26 asszisztens jut, miközben nekik kell ellátniuk a mellkas-, ideg-, ér- és arc-állcsontsebészeti részlegeket is. Közülük sokan már a felmondást fontolgatják.

A szakszervezet szerint „térden összecsapott” a törvénytervezet, ezért kategorikusan elutasítja a társadalmi vitára bocsátott dokumentumot, amelyet az eddigi legrosszabb változatnak tartanak. Iulian Pope, a SANITAS elnöke kijelentette, hogy a javaslat köszönőviszonyban sincs az elmúlt két év tárgyalásain elért megállapodásokkal.

A szakszervezet szerint a tervezetben csak a parlamenti képviselők, szenátorok, valamint a minisztériumi és kormányügynökségi tisztviselők fizetésemelésére jutott forrás. Közleményükben hangsúlyozták: a pótlékok maximalizálása és megvonása közvetlenül azokat sújtja, akik nehéz körülmények között, éjszakai és váltott műszakban tartják fenn a betegellátást.

Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter a bírálatokra reagálva közölte, a kormány kész finomhangolásokat végezni a szövegen, és kompenzációs mechanizmusokkal egyenlítené ki az esetleges bérkieséseket, hogy senki ne járjon rosszul.

A felháborodás azonban nem korlátozódik az egészségügyre, a pénzügyi ágazatban is áll a bál. Dolj megyében több mint kétszáz pénzügyi alkalmazott vonult utcára a pótlékok megvonása miatt. Míg Târgu-Jiu-ban a bírósági tisztviselők tiltakozása miatt órákra megbénult a törvényszék tevékenysége.

Egy hosszú csövű légfegyvert, egy leszerelhető céltávcsövet és 1000 darab lövedékre bukkantak a hatóságok a kolozsvári nemzetközi repülőtér áruforgalmi területén. Az illegális szállítmányra a határrendészek, a vámkezelők és a kutyás egységek közös ellenőrzése során találtak rá egy Hollandiából érkezett szállítmány között.

A június 2-i ellenőrzés több szállítmányt is érintett, ám az egyik csomag szokatlan tartalma rögtön felkeltette a hatóságok figyelmét. A határrendészet tájékoztatása szerint a mindössze kétkilós pakk egy engedélyköteles, nem halálos fegyvert és a hozzá tartozó lőszereket rejtett.

A részletes átvizsgálás során előkerült egy 4,5 mm kaliberű, hosszú csövű fegyver, egy leszerelhető céltávcső, valamint két fémdoboz, amelyekben egyenként 500 darab 4,5 mm-es lövedék volt. Az elsődleges ellenőrzésekből kiderült, hogy a csomagot egy hollandiai jogi személy adta fel, a címzett pedig egy romániai magánszemély volt.

A hatóságok megállapították, hogy a lefoglalt eszközök a törvény értelmében az engedélyköteles, nem halálos fegyverek kategóriájába tartoznak. Ez azt jelenti, hogy a behozatalukra és tartásukra rendkívül szigorú jogszabályok vonatkoznak.

Mivel a csomaghoz nem mellékelték a Romániába történő behozatal, valamint a fegyver beszerzésének és tartásának törvényes feltételeit igazoló dokumentumokat, az illetékes szervek bűnvádi eljárás indítottak. A csomagot a nyomozás folytatása és a tényállás pontos tisztázása érdekében lefoglalták.Az ügyben a fegyver- és lőszerügyi szakértők bevonásával folytatódik az eljárás.