// 2025. július 13., vasárnap // Jeno

Csernobil harminc év távlatából is ijesztően közel van

// HIRDETÉS

Miként vált az atomkatasztrófa sújtotta Csernobil Európa legnagyobb természetvédelmi területévé? Hogyan mérték a szakértők a sugárszennyezettséget Erdélyben?

A kerek évfordulóra való tekintettel idén a megszokottnál többet foglalkozott a sajtó a harminc évvel ezelőtt történt, de máig ható következményekkel járó csernobili atomkatasztrófával. Jobbnál jobb helyszíni fotóriportok készültek a mindent betemető zöld növényzetről, és remek interjúk születtek a visszatelepedett öregekkel, likvidátorokkal egyaránt. Virágzik a katasztrófaturizmus is. Mindez azt jelzi, hogy ennyi év elteltével is hatással van az emberekre a felrobbant erőmű története, nem csak a következménye.

Az érdeklődésre nem lehetett panasz az Erdélyi Múzeum Egyesület természettudományi szakosztályának témába vágó előadásán sem, amelyre zsúfolásig megtelt az előadóterem. Az est négy meghívottja négy különböző aspektus alapján beszélt a csernobili katasztrófáról,

rávilágítva annak erdélyi, illetve kolozsvári vetületeire is.

Kékedy-Nagy László vegyész indította az előadások sorát, aki részleteiben ismertette a RBMK-1000 atomreaktor működését, illetve a balesethez vezető okokat, és felidézte a robbanás napján történt mulasztásokat. Az atomreaktor működési elve hasonló a kuktáéhoz: a gőznyomás hirtelen emelkedése robbanáshoz vezethet. A Leninről elnevezett erőmű 4-es reaktorának éves karbantartása 1986. április 25-re volt ütemezve, ennek apropóján egy biztonságfokozó kísérletet modelláltak. Hasonló teszteket rendszeresen végeztek a hiányosságok kiküszöbölése érdekében.

A csütörtök esti előadásra sokan voltak kíváncsiak

A terveknek megfelelően elkezdték csökkenteni a reaktor teljesítményét, mely váratlanul 30 MW-ra esett, ennek ellenére folytatták a kísérletet. A szabályozórudak kihúzásával próbálták növelni a teljesítményt, ami sikerült is. Ezek későbbi visszahelyezésekor történt a gőzrobbanás. Mai napig nem lehet tudni, hogy ki és miért nyomta meg a vészleállítást (SCRAM), de az tény, hogy teljesítménymegugráshoz vezetett. A gőzrobbanás következtében lerepült a „kukta” ezer tonnás kupakja, így a radioaktív szennyezés a légkörbe került, és egy kémiai robbanás is bekövetkezett – így foglalható össze dióhéjban a baleset.

Kékedy-Nagy László szerint

több tervezési és kommunikációs hiba vezetett a balesethez:

  • eleve hibás volt a reaktor tervezése, például nem rendelkezett lokalizációs toronnyal,
  • felületes volt a kísérlet megtervezése, még engedélyt sem kértek rá,
  • a vezető személyzet nem rendelkezett megfelelő képzettséggel,
  • nem tudták, hogyan működik a reaktor alacsony teljesítményen,
  • nem tartották be a biztonsági előírásokat,
  • nem voltak azzal tisztában, hogy a szabályozórudakat nem szabad eltávolítani,
  • nem tájékoztatták a műszakváltáskor munkába álló személyzetet a teszttel kapcsolatos teendőkről.

Mócsy Ildikó fizikus a reaktorbalesetet követően a környezetbe jutott radioaktív izotópok mennyiségéről, területi eloszlásáról és napjaink mérési adatairól beszélt előadásában. A 1,5–2 kilométer magasra kilövellő radioaktív anyag Pripjaty és Csernobil 30 kilométeres körzetében rakódott le. A radioaktív felhő egész Európát elérte, a legnagyobb szennyezést Fehéroroszország, Ukrajna és Oroszország kapta.  Közel száz településről mintegy 400 ezer embert telepítettek ki. Ma az érintett zóna körülbelül 10 kilométeres körzetben lakatlan.

Mivel Romániát is elérte a szennyezés, az ország 21 laboratóriumában kezdték mérni a levegő káros anyagait – magyarázta Mócsy Ildikó, aki maga is részt vett a mérésekben. Erdély tíz megyéjében rendszeresen vettek mintákat a műveletlen talajból, hogy megtudják, mennyire mosódott bele a cézium. Az országban leginkább Hargita és Kolozs megye volt érintett. Az adatok 1987-re már elérték a baleset előtti értékeket. Az élelmiszereket is rendszeresen mérték, és ami szennyezettnek bizonyult, azt a Szovjetunióba szállították.  A fizikus ugyanakkor elmondta:

a dózisokat csak felbecsülni tudták.

Azt már Bartók Katalin botanikus előadásából tudhattuk meg, hogyan hatott mindez a növény-, illetve az állatvilágra. Mivel a zuzmók és a mohák kiválóan alkalmasak a levegő szennyezettségének mérésére, és biológus lévén bőven rendelkezett mintákkal a csernobili katasztrófa előtti időkből, adta magát a feladat, hogy összehasonlítsa a radioaktivitás értékét az ugyanazon élőhelyről származó szennyezett mintákéval. Kiderült: az érték tíz-tizenötszörösére nőtt. Későbbi kutatások alkalmával azt tapasztalták, hogy egyenlőtlenek az adatok, nemcsak az erdők fajtájától, hanem az időjárási körülményektől, domborzattól is függ. Ráadásul ugyanabban a zuzmóban is változnak az értékek.

Postcards from Pripyat, Chernobyl from Danny Cooke on Vimeo.

 

A biológus arról is beszélt, hogy mivel magyarázható az a biodiverzitás-robbanás, amely vadonná változtatta Csernobil környékét. Ahhoz képest, hogy a tudósok azt állították, ötszáz évig ez a vidék egy nukleáris sivatag lesz, jelenleg ez Európa legnagyobb természetvédelmi területe. Mintegy négyszáz állatfaj él itt, többek között olyanok is, amelyek a katasztrófa előtt nem voltak jelen. A nagyobb sugárzásnak kitett állatok elpusztultak, a többiek pedig alkalmazkodtak, igaz, hogy szőrükben még 30 év múltán is kimutatható a radioaktivitás.  Még mielőtt azt hinnénk, hogy a radioaktivitás jót tesz a természetnek, a rejtély kulcsa az ember távolmaradásában van. Ahonnan az ember eltűnik, a természet visszafoglalja területét, és

még a nyomát is eltünteti az egykori lakók jelenlétének.

Az est utolsó előadójaként Uray Zoltán sugárbiológus arra figyelmeztetett, hogy nagyon sok az egymásnak ellentmondó adat a csernobili katasztrófáról. Az áldozatok száma a baleset sajátosságai miatt nem ismert, név szerinti adatok csak a robbanás és a mentési munkálatok idején egészségkárosodást szenvedett áldozatokról vannak. A mentés során elszenvedett sugárterhelés okozta betegségben huszonnyolcan haltak meg 90 napon belül, de a szám idővel egyre csak nőtt.

A sugárzás 6-7 millió embert érintett, óriási volt a radioaktív jód kiáramlása, amely a levegővel és az élelmiszerekkel bekerült az emberi szervezetbe, beépült a pajzsmirigybe. A leukémia és a daganatos megbetegedések mellett a pajzsmirigyrák ugrásszerű növekedése is Csernobilhoz köthető. Kolozsváron a rákkutató intézet adatai szerint folyamatosan nő az új esetek száma: míg a hetvenes években 79 új esetről tudtak, addig 2001-től napjainkig az új esetek száma megközelíti a háromezret. Mindemellett a katarakta (a szemlencsében kialakuló homályosság), a nők esetében a koraszülés vagy a különböző szülési rendellenességek számának növekedése is Csernobil számlájára írható. Nem alábecsülendő a pszichológiai hatás sem, főleg, hogy a mentális zavarok egy része különböző fizikális tüneteket is okozott. Sokakat zavart például, hogy hivatalosan is áldozatnak minősítik őket.

A kimerítő előadások alapján a népes közönség megállapíthatta: Csernobil harminc év távlatából is ijesztően közel van.

// HIRDETÉS
Különvélemény

A radikalizálódott elitek populizmusáról

Fall Sándor

„És a gondolkodó élet csendben átadja helyét a fanatikus és a zombi iszonyú és nevetséges szembenállásának.”

Visszatérés önmagunkhoz – mit tanulhatunk Erdélyben egy amazóniai kultúrától?

Sánta Miriám

Gondolkodás egy amazonasi fejével az erdélyi magyarság visszhangkamráiról.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Ilyen volt jezsuitának lenni a 20. századi Romániában

Sólyom István

Minden az egység illúziójával kezdődött, ami végül megvalósult, de nem úgy, ahogy azt tervezték – derül ki Bánkúti Gábor történész kolozsvári előadásából.

A kozmosz megállt a Bánffy-kastélyban és kilökte magából az ősmagyar sámánpunkot

Szántai János

A magyar zenetörténet legendás csapatát láthatta bárki, aki elzarándokolt Bonchidára az idei TIFF-en. És hej, micsoda hangattakot produkált az 50 éves Vágtázó Halottkémek.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Ismét embert ölt a medve! Nem! Egy kretén miatt legyilkoltak egy háromgyermekes macianyut!
Főtér

Ismét embert ölt a medve! Nem! Egy kretén miatt legyilkoltak egy háromgyermekes macianyut!

Az ember igyekszik érteni, hogy a természetet óvni kell. És azt is, hogy az állatokat szeretni kell. De azt is meg kellene érteni, hogy jelen pillanatban nem az embernek kell mennie, hanem a medvének. Pont.

Mi a teendő, ha medvével találkozik az ember? – Megfontolandó tanácsok a hegyimentőktől
Krónika

Mi a teendő, ha medvével találkozik az ember? – Megfontolandó tanácsok a hegyimentőktől

Az országos hegyimentő-szolgálat szakemberei gyakorlati tanácsokat adnak arra vonatkozóan, hogy mi a teendő, ha vadállattal – elsősorban medvével – találkozik az ember, és kiemelik azt is, hogy hasonló esetekben mit nem szabad tenni.

A romániai magyar oktatás jövőjét féltik a megszorítások miatt a szakma képviselői – hírek vasárnap
Főtér

A romániai magyar oktatás jövőjét féltik a megszorítások miatt a szakma képviselői – hírek vasárnap

Hétfőn tüntetnek a parlament előtt a pedagógusok és az egészségügyi dolgozók, a sepsiszentgyörgyi rendőrök pedig megakadályoztak egy öngyilkosságot.

Kenőpénz elfogadásán értek egy ortopéd szakorvost
Székelyhon

Kenőpénz elfogadásán értek egy ortopéd szakorvost

A gyanú szerint az orvos pénzt kért egy műtét elvégzéséért.

Viktor Orbán to Krónika: Supporting Hungarian Communities Abroad Is Not a Favor, Rather Our Duty
Krónika

Viktor Orbán to Krónika: Supporting Hungarian Communities Abroad Is Not a Favor, Rather Our Duty

“I would like to speak with Romania’s new president as soon and as extensively as possible, because we have shared issues within the European Union, and the interests of Romanians and Hungarians often align," Prime Minister Viktor Orbán told Krónika.

Megcsúszott a sörszállítmány, több láda sör szóródott szét a főúton – frissítve
Székelyhon

Megcsúszott a sörszállítmány, több láda sör szóródott szét a főúton – frissítve

Több láda sör szóródott szét péntek délután Felsősófalva főútján, miután egy teherszállító jármű rakománya a földre esett. Az országutat félpályán lezárták, emiatt kisebb torlódás alakulhat ki.

// még több főtér.ro
Különvélemény

A radikalizálódott elitek populizmusáról

Fall Sándor

„És a gondolkodó élet csendben átadja helyét a fanatikus és a zombi iszonyú és nevetséges szembenállásának.”

Visszatérés önmagunkhoz – mit tanulhatunk Erdélyben egy amazóniai kultúrától?

Sánta Miriám

Gondolkodás egy amazonasi fejével az erdélyi magyarság visszhangkamráiról.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Ilyen volt jezsuitának lenni a 20. századi Romániában

Sólyom István

Minden az egység illúziójával kezdődött, ami végül megvalósult, de nem úgy, ahogy azt tervezték – derül ki Bánkúti Gábor történész kolozsvári előadásából.

A kozmosz megállt a Bánffy-kastélyban és kilökte magából az ősmagyar sámánpunkot

Szántai János

A magyar zenetörténet legendás csapatát láthatta bárki, aki elzarándokolt Bonchidára az idei TIFF-en. És hej, micsoda hangattakot produkált az 50 éves Vágtázó Halottkémek.

// HIRDETÉS