// 2025. július 2., szerda // Ottó

Csernobil harminc év távlatából is ijesztően közel van

// HIRDETÉS

Miként vált az atomkatasztrófa sújtotta Csernobil Európa legnagyobb természetvédelmi területévé? Hogyan mérték a szakértők a sugárszennyezettséget Erdélyben?

A kerek évfordulóra való tekintettel idén a megszokottnál többet foglalkozott a sajtó a harminc évvel ezelőtt történt, de máig ható következményekkel járó csernobili atomkatasztrófával. Jobbnál jobb helyszíni fotóriportok készültek a mindent betemető zöld növényzetről, és remek interjúk születtek a visszatelepedett öregekkel, likvidátorokkal egyaránt. Virágzik a katasztrófaturizmus is. Mindez azt jelzi, hogy ennyi év elteltével is hatással van az emberekre a felrobbant erőmű története, nem csak a következménye.

Az érdeklődésre nem lehetett panasz az Erdélyi Múzeum Egyesület természettudományi szakosztályának témába vágó előadásán sem, amelyre zsúfolásig megtelt az előadóterem. Az est négy meghívottja négy különböző aspektus alapján beszélt a csernobili katasztrófáról,

rávilágítva annak erdélyi, illetve kolozsvári vetületeire is.

Kékedy-Nagy László vegyész indította az előadások sorát, aki részleteiben ismertette a RBMK-1000 atomreaktor működését, illetve a balesethez vezető okokat, és felidézte a robbanás napján történt mulasztásokat. Az atomreaktor működési elve hasonló a kuktáéhoz: a gőznyomás hirtelen emelkedése robbanáshoz vezethet. A Leninről elnevezett erőmű 4-es reaktorának éves karbantartása 1986. április 25-re volt ütemezve, ennek apropóján egy biztonságfokozó kísérletet modelláltak. Hasonló teszteket rendszeresen végeztek a hiányosságok kiküszöbölése érdekében.

A csütörtök esti előadásra sokan voltak kíváncsiak

A terveknek megfelelően elkezdték csökkenteni a reaktor teljesítményét, mely váratlanul 30 MW-ra esett, ennek ellenére folytatták a kísérletet. A szabályozórudak kihúzásával próbálták növelni a teljesítményt, ami sikerült is. Ezek későbbi visszahelyezésekor történt a gőzrobbanás. Mai napig nem lehet tudni, hogy ki és miért nyomta meg a vészleállítást (SCRAM), de az tény, hogy teljesítménymegugráshoz vezetett. A gőzrobbanás következtében lerepült a „kukta” ezer tonnás kupakja, így a radioaktív szennyezés a légkörbe került, és egy kémiai robbanás is bekövetkezett – így foglalható össze dióhéjban a baleset.

Kékedy-Nagy László szerint

több tervezési és kommunikációs hiba vezetett a balesethez:

  • eleve hibás volt a reaktor tervezése, például nem rendelkezett lokalizációs toronnyal,
  • felületes volt a kísérlet megtervezése, még engedélyt sem kértek rá,
  • a vezető személyzet nem rendelkezett megfelelő képzettséggel,
  • nem tudták, hogyan működik a reaktor alacsony teljesítményen,
  • nem tartották be a biztonsági előírásokat,
  • nem voltak azzal tisztában, hogy a szabályozórudakat nem szabad eltávolítani,
  • nem tájékoztatták a műszakváltáskor munkába álló személyzetet a teszttel kapcsolatos teendőkről.

Mócsy Ildikó fizikus a reaktorbalesetet követően a környezetbe jutott radioaktív izotópok mennyiségéről, területi eloszlásáról és napjaink mérési adatairól beszélt előadásában. A 1,5–2 kilométer magasra kilövellő radioaktív anyag Pripjaty és Csernobil 30 kilométeres körzetében rakódott le. A radioaktív felhő egész Európát elérte, a legnagyobb szennyezést Fehéroroszország, Ukrajna és Oroszország kapta.  Közel száz településről mintegy 400 ezer embert telepítettek ki. Ma az érintett zóna körülbelül 10 kilométeres körzetben lakatlan.

Mivel Romániát is elérte a szennyezés, az ország 21 laboratóriumában kezdték mérni a levegő káros anyagait – magyarázta Mócsy Ildikó, aki maga is részt vett a mérésekben. Erdély tíz megyéjében rendszeresen vettek mintákat a műveletlen talajból, hogy megtudják, mennyire mosódott bele a cézium. Az országban leginkább Hargita és Kolozs megye volt érintett. Az adatok 1987-re már elérték a baleset előtti értékeket. Az élelmiszereket is rendszeresen mérték, és ami szennyezettnek bizonyult, azt a Szovjetunióba szállították.  A fizikus ugyanakkor elmondta:

a dózisokat csak felbecsülni tudták.

Azt már Bartók Katalin botanikus előadásából tudhattuk meg, hogyan hatott mindez a növény-, illetve az állatvilágra. Mivel a zuzmók és a mohák kiválóan alkalmasak a levegő szennyezettségének mérésére, és biológus lévén bőven rendelkezett mintákkal a csernobili katasztrófa előtti időkből, adta magát a feladat, hogy összehasonlítsa a radioaktivitás értékét az ugyanazon élőhelyről származó szennyezett mintákéval. Kiderült: az érték tíz-tizenötszörösére nőtt. Későbbi kutatások alkalmával azt tapasztalták, hogy egyenlőtlenek az adatok, nemcsak az erdők fajtájától, hanem az időjárási körülményektől, domborzattól is függ. Ráadásul ugyanabban a zuzmóban is változnak az értékek.

Postcards from Pripyat, Chernobyl from Danny Cooke on Vimeo.

 

A biológus arról is beszélt, hogy mivel magyarázható az a biodiverzitás-robbanás, amely vadonná változtatta Csernobil környékét. Ahhoz képest, hogy a tudósok azt állították, ötszáz évig ez a vidék egy nukleáris sivatag lesz, jelenleg ez Európa legnagyobb természetvédelmi területe. Mintegy négyszáz állatfaj él itt, többek között olyanok is, amelyek a katasztrófa előtt nem voltak jelen. A nagyobb sugárzásnak kitett állatok elpusztultak, a többiek pedig alkalmazkodtak, igaz, hogy szőrükben még 30 év múltán is kimutatható a radioaktivitás.  Még mielőtt azt hinnénk, hogy a radioaktivitás jót tesz a természetnek, a rejtély kulcsa az ember távolmaradásában van. Ahonnan az ember eltűnik, a természet visszafoglalja területét, és

még a nyomát is eltünteti az egykori lakók jelenlétének.

Az est utolsó előadójaként Uray Zoltán sugárbiológus arra figyelmeztetett, hogy nagyon sok az egymásnak ellentmondó adat a csernobili katasztrófáról. Az áldozatok száma a baleset sajátosságai miatt nem ismert, név szerinti adatok csak a robbanás és a mentési munkálatok idején egészségkárosodást szenvedett áldozatokról vannak. A mentés során elszenvedett sugárterhelés okozta betegségben huszonnyolcan haltak meg 90 napon belül, de a szám idővel egyre csak nőtt.

A sugárzás 6-7 millió embert érintett, óriási volt a radioaktív jód kiáramlása, amely a levegővel és az élelmiszerekkel bekerült az emberi szervezetbe, beépült a pajzsmirigybe. A leukémia és a daganatos megbetegedések mellett a pajzsmirigyrák ugrásszerű növekedése is Csernobilhoz köthető. Kolozsváron a rákkutató intézet adatai szerint folyamatosan nő az új esetek száma: míg a hetvenes években 79 új esetről tudtak, addig 2001-től napjainkig az új esetek száma megközelíti a háromezret. Mindemellett a katarakta (a szemlencsében kialakuló homályosság), a nők esetében a koraszülés vagy a különböző szülési rendellenességek számának növekedése is Csernobil számlájára írható. Nem alábecsülendő a pszichológiai hatás sem, főleg, hogy a mentális zavarok egy része különböző fizikális tüneteket is okozott. Sokakat zavart például, hogy hivatalosan is áldozatnak minősítik őket.

A kimerítő előadások alapján a népes közönség megállapíthatta: Csernobil harminc év távlatából is ijesztően közel van.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Az első medve – tizenkilencedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”

Magánélet-e a korrupció? Avagy mit üzen az alkotmánybíróság legutóbbi döntése?

Varga László Edgár

A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A nagyváradi polgármesteri hivatal torkán akadt a premontrei apát

Sólyom István

A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.

A zene, amely miatt a hadsereg lerohant egy köztársaságot… és más történetek

Szántai János

A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olaszországban bukkant Vlad Țepeș sírjára – állítja a volt Prahova megyei tanácselnök – hírmix
Főtér

Olaszországban bukkant Vlad Țepeș sírjára – állítja a volt Prahova megyei tanácselnök – hírmix

Jövő héten jelenti be a kormány a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot. Két hónapos kiskutyát dobott ki az ablakon egy pașcani férfi.

Országszerte spontán sztrájkot robbantottak ki a közalkalmazottak a tervezett megszorítások miatt
Krónika

Országszerte spontán sztrájkot robbantottak ki a közalkalmazottak a tervezett megszorítások miatt

Országszerte spontán munkabeszüntetést robbantottak ki hétfőn az adóhatóság, a nyugdíjpénztár, a munkaerő-közvetítő és a szociális kifizetési ügynökség alkalmazottai a kormány által tervezett, a közszféra dolgozóit érintő megszorító intézkedések miatt.

Kelemen Hunor szerint Ilie Bolojan egy killer – hírmix
Főtér

Kelemen Hunor szerint Ilie Bolojan egy killer – hírmix

További híreink: elhunyt Kincses Előd, a marosvásárhelyi fekete március nagy tanúja, leégett a Vlegyásza-csúcson levő meteorológiai állomás, és van ahol idén már másodszor virágzik a cseresznye…

185-tel mérték be a rendőrök a két fiatalt, akik menekülés közben a teljesen kiégett autóban vesztették életüket
Székelyhon

185-tel mérték be a rendőrök a két fiatalt, akik menekülés közben a teljesen kiégett autóban vesztették életüket

Két fiatal vesztette életét egy közlekedési balesetben vasárnapra virradóan Râmnicu Vâlceában. A rendőrség üldözte őket, miután nagy sebességgel közlekedtek, és nem álltak meg a jelzésre – közölte vasárnap a Vâlcea megyei rendőrség.

Megnyirbálta a kormány a közalkalmazottak bérpótlékát, munkabeszüntetéssel fenyegetőznek a dolgozók
Krónika

Megnyirbálta a kormány a közalkalmazottak bérpótlékát, munkabeszüntetéssel fenyegetőznek a dolgozók

Elfogadta hétfő délutáni ülésén a bukaresti kormány azt a rendeletet, amely alapján havi bruttó 300 lejre korlátozzák a közalkalmazottak ártalmas vagy veszélyes munkakörülményekért járó bérpótlékát.

Halálos áldozatot követelt a ratosnyai baleset
Székelyhon

Halálos áldozatot követelt a ratosnyai baleset

Életét vesztette a Ratosnya közelében történt baleset egyik áldozata vasárnap délután, egy másik személyt mentőhelikopterrel szállítottak kórházba.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Az első medve – tizenkilencedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”

Magánélet-e a korrupció? Avagy mit üzen az alkotmánybíróság legutóbbi döntése?

Varga László Edgár

A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A nagyváradi polgármesteri hivatal torkán akadt a premontrei apát

Sólyom István

A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.

A zene, amely miatt a hadsereg lerohant egy köztársaságot… és más történetek

Szántai János

A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.

// HIRDETÉS