Miként vált az atomkatasztrófa sújtotta Csernobil Európa legnagyobb természetvédelmi területévé? Hogyan mérték a szakértők a sugárszennyezettséget Erdélyben?
A kerek évfordulóra való tekintettel idén a megszokottnál többet foglalkozott a sajtó a harminc évvel ezelőtt történt, de máig ható következményekkel járó csernobili atomkatasztrófával. Jobbnál jobb helyszíni fotóriportok készültek a mindent betemető zöld növényzetről, és remek interjúk születtek a visszatelepedett öregekkel, likvidátorokkal egyaránt. Virágzik a katasztrófaturizmus is. Mindez azt jelzi, hogy ennyi év elteltével is hatással van az emberekre a felrobbant erőmű története, nem csak a következménye.
Az érdeklődésre nem lehetett panasz az Erdélyi Múzeum Egyesület természettudományi szakosztályának témába vágó előadásán sem, amelyre zsúfolásig megtelt az előadóterem. Az est négy meghívottja négy különböző aspektus alapján beszélt a csernobili katasztrófáról,
Kékedy-Nagy László vegyész indította az előadások sorát, aki részleteiben ismertette a RBMK-1000 atomreaktor működését, illetve a balesethez vezető okokat, és felidézte a robbanás napján történt mulasztásokat. Az atomreaktor működési elve hasonló a kuktáéhoz: a gőznyomás hirtelen emelkedése robbanáshoz vezethet. A Leninről elnevezett erőmű 4-es reaktorának éves karbantartása 1986. április 25-re volt ütemezve, ennek apropóján egy biztonságfokozó kísérletet modelláltak. Hasonló teszteket rendszeresen végeztek a hiányosságok kiküszöbölése érdekében.
A csütörtök esti előadásra sokan voltak kíváncsiak
A terveknek megfelelően elkezdték csökkenteni a reaktor teljesítményét, mely váratlanul 30 MW-ra esett, ennek ellenére folytatták a kísérletet. A szabályozórudak kihúzásával próbálták növelni a teljesítményt, ami sikerült is. Ezek későbbi visszahelyezésekor történt a gőzrobbanás. Mai napig nem lehet tudni, hogy ki és miért nyomta meg a vészleállítást (SCRAM), de az tény, hogy teljesítménymegugráshoz vezetett. A gőzrobbanás következtében lerepült a „kukta” ezer tonnás kupakja, így a radioaktív szennyezés a légkörbe került, és egy kémiai robbanás is bekövetkezett – így foglalható össze dióhéjban a baleset.
Kékedy-Nagy László szerint
Mócsy Ildikó fizikus a reaktorbalesetet követően a környezetbe jutott radioaktív izotópok mennyiségéről, területi eloszlásáról és napjaink mérési adatairól beszélt előadásában. A 1,5–2 kilométer magasra kilövellő radioaktív anyag Pripjaty és Csernobil 30 kilométeres körzetében rakódott le. A radioaktív felhő egész Európát elérte, a legnagyobb szennyezést Fehéroroszország, Ukrajna és Oroszország kapta. Közel száz településről mintegy 400 ezer embert telepítettek ki. Ma az érintett zóna körülbelül 10 kilométeres körzetben lakatlan.
Mivel Romániát is elérte a szennyezés, az ország 21 laboratóriumában kezdték mérni a levegő káros anyagait – magyarázta Mócsy Ildikó, aki maga is részt vett a mérésekben. Erdély tíz megyéjében rendszeresen vettek mintákat a műveletlen talajból, hogy megtudják, mennyire mosódott bele a cézium. Az országban leginkább Hargita és Kolozs megye volt érintett. Az adatok 1987-re már elérték a baleset előtti értékeket. Az élelmiszereket is rendszeresen mérték, és ami szennyezettnek bizonyult, azt a Szovjetunióba szállították. A fizikus ugyanakkor elmondta:
Azt már Bartók Katalin botanikus előadásából tudhattuk meg, hogyan hatott mindez a növény-, illetve az állatvilágra. Mivel a zuzmók és a mohák kiválóan alkalmasak a levegő szennyezettségének mérésére, és biológus lévén bőven rendelkezett mintákkal a csernobili katasztrófa előtti időkből, adta magát a feladat, hogy összehasonlítsa a radioaktivitás értékét az ugyanazon élőhelyről származó szennyezett mintákéval. Kiderült: az érték tíz-tizenötszörösére nőtt. Későbbi kutatások alkalmával azt tapasztalták, hogy egyenlőtlenek az adatok, nemcsak az erdők fajtájától, hanem az időjárási körülményektől, domborzattól is függ. Ráadásul ugyanabban a zuzmóban is változnak az értékek.
Postcards from Pripyat, Chernobyl from Danny Cooke on Vimeo.
A biológus arról is beszélt, hogy mivel magyarázható az a biodiverzitás-robbanás, amely vadonná változtatta Csernobil környékét. Ahhoz képest, hogy a tudósok azt állították, ötszáz évig ez a vidék egy nukleáris sivatag lesz, jelenleg ez Európa legnagyobb természetvédelmi területe. Mintegy négyszáz állatfaj él itt, többek között olyanok is, amelyek a katasztrófa előtt nem voltak jelen. A nagyobb sugárzásnak kitett állatok elpusztultak, a többiek pedig alkalmazkodtak, igaz, hogy szőrükben még 30 év múltán is kimutatható a radioaktivitás. Még mielőtt azt hinnénk, hogy a radioaktivitás jót tesz a természetnek, a rejtély kulcsa az ember távolmaradásában van. Ahonnan az ember eltűnik, a természet visszafoglalja területét, és
Az est utolsó előadójaként Uray Zoltán sugárbiológus arra figyelmeztetett, hogy nagyon sok az egymásnak ellentmondó adat a csernobili katasztrófáról. Az áldozatok száma a baleset sajátosságai miatt nem ismert, név szerinti adatok csak a robbanás és a mentési munkálatok idején egészségkárosodást szenvedett áldozatokról vannak. A mentés során elszenvedett sugárterhelés okozta betegségben huszonnyolcan haltak meg 90 napon belül, de a szám idővel egyre csak nőtt.
A sugárzás 6-7 millió embert érintett, óriási volt a radioaktív jód kiáramlása, amely a levegővel és az élelmiszerekkel bekerült az emberi szervezetbe, beépült a pajzsmirigybe. A leukémia és a daganatos megbetegedések mellett a pajzsmirigyrák ugrásszerű növekedése is Csernobilhoz köthető. Kolozsváron a rákkutató intézet adatai szerint folyamatosan nő az új esetek száma: míg a hetvenes években 79 új esetről tudtak, addig 2001-től napjainkig az új esetek száma megközelíti a háromezret. Mindemellett a katarakta (a szemlencsében kialakuló homályosság), a nők esetében a koraszülés vagy a különböző szülési rendellenességek számának növekedése is Csernobil számlájára írható. Nem alábecsülendő a pszichológiai hatás sem, főleg, hogy a mentális zavarok egy része különböző fizikális tüneteket is okozott. Sokakat zavart például, hogy hivatalosan is áldozatnak minősítik őket.
A kimerítő előadások alapján a népes közönség megállapíthatta: Csernobil harminc év távlatából is ijesztően közel van.
„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”
A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.
A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.
A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.
Jövő héten jelenti be a kormány a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot. Két hónapos kiskutyát dobott ki az ablakon egy pașcani férfi.
Országszerte spontán munkabeszüntetést robbantottak ki hétfőn az adóhatóság, a nyugdíjpénztár, a munkaerő-közvetítő és a szociális kifizetési ügynökség alkalmazottai a kormány által tervezett, a közszféra dolgozóit érintő megszorító intézkedések miatt.
További híreink: elhunyt Kincses Előd, a marosvásárhelyi fekete március nagy tanúja, leégett a Vlegyásza-csúcson levő meteorológiai állomás, és van ahol idén már másodszor virágzik a cseresznye…
Két fiatal vesztette életét egy közlekedési balesetben vasárnapra virradóan Râmnicu Vâlceában. A rendőrség üldözte őket, miután nagy sebességgel közlekedtek, és nem álltak meg a jelzésre – közölte vasárnap a Vâlcea megyei rendőrség.
Elfogadta hétfő délutáni ülésén a bukaresti kormány azt a rendeletet, amely alapján havi bruttó 300 lejre korlátozzák a közalkalmazottak ártalmas vagy veszélyes munkakörülményekért járó bérpótlékát.
Életét vesztette a Ratosnya közelében történt baleset egyik áldozata vasárnap délután, egy másik személyt mentőhelikopterrel szállítottak kórházba.
Minden az egység illúziójával kezdődött, ami végül megvalósult, de nem úgy, ahogy azt tervezték – derül ki Bánkúti Gábor történész kolozsvári előadásából.
Minden az egység illúziójával kezdődött, ami végül megvalósult, de nem úgy, ahogy azt tervezték – derül ki Bánkúti Gábor történész kolozsvári előadásából.
A magyar zenetörténet legendás csapatát láthatta bárki, aki elzarándokolt Bonchidára az idei TIFF-en. És hej, micsoda hangattakot produkált az 50 éves Vágtázó Halottkémek.
A magyar zenetörténet legendás csapatát láthatta bárki, aki elzarándokolt Bonchidára az idei TIFF-en. És hej, micsoda hangattakot produkált az 50 éves Vágtázó Halottkémek.
A különböző szexuális kisebbségek közöttünk élnek. Ahogy az etnikai kisebbségek is a többség tömegei közt élnek. Megtanulni együtt élni, ez lehet egy cél. Ideológia-vezérelt hisztéria nélkül. Ez volna a neheze.
A különböző szexuális kisebbségek közöttünk élnek. Ahogy az etnikai kisebbségek is a többség tömegei közt élnek. Megtanulni együtt élni, ez lehet egy cél. Ideológia-vezérelt hisztéria nélkül. Ez volna a neheze.
A gyergyói zenekar szombati produkciójával örökre beírta magát a székelyföldi krónikákba.
A gyergyói zenekar szombati produkciójával örökre beírta magát a székelyföldi krónikákba.
A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.
A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.
A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.
A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.
Megnéztük, milyen 2025-ben a tavaly felújított kolozsvári Szamos-part a kirobbanó nyárban. Nem csalódtunk.
Megnéztük, milyen 2025-ben a tavaly felújított kolozsvári Szamos-part a kirobbanó nyárban. Nem csalódtunk.
Torockón koncertezett a legendás banda, ahol összefutottunk az emberrel, aki 25 év után először volt Edda koncerten.
Torockón koncertezett a legendás banda, ahol összefutottunk az emberrel, aki 25 év után először volt Edda koncerten.
Az Antarktisz kutatásában új fejezetet nyitó hajó és legénységének történetét bemutató tárlat szeptember végéig látogatható.
Az Antarktisz kutatásában új fejezetet nyitó hajó és legénységének történetét bemutató tárlat szeptember végéig látogatható.
A temesvári Dordeduh úgy szólt koncerten, mint az atom.
A temesvári Dordeduh úgy szólt koncerten, mint az atom.
„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”
A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.
A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.
A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.