A helyzet ugyanis az, hogy akár örülünk neki, akár nem, úgyis eltelt, vagyis most múlik pontosan. Újszülöttnek persze minden vicc új, mi pedig újszülöttek vagyunk az erdélyi magyar sajtóprérin, amelynek – mint minden prérinek – megvannak a maga törvényei. A téma olykor szó szerint az utcán, pontosabban a téren, a Főtéren hevert, vicces fejlemények is akadtak, nevettünk rajtuk, de néha csak félszájjal, kínunkban vagy az illendőség kedvéért.
Most például, ahogy feltekintek a laptop képernyőjéről, elég viccesnek tűnik a Szent Mihály templom tetőzetére kivetített hatalmas, tiritarka La mulți ani! (Boldog újévet!) felirat, megelőlegezendő a főtéri szilveszteri pezsgőfürdőt. Amire készülünk mi is, mindenáron koccintani szeretnénk Emil Bockal, de nem most szándékszunk megkérdezni tőle, hogy áll a városháza peres ügye a kétnyelvű feliratok ügyében.
Mert ugye kaptunk egy első fokon
megnyert pert, és azt a bizsergető érzést is, milyen jól mutatnak majd jövőre Európa ifjúsági fővárosában az
ötnyelvű városkapuk. A nagy izgalomra megbonthatnánk egy
igazi csíki sört, ha forgalomban lenne Kolozsváron is: kis lépés ez a sörgyártásnak, de nagy lépés az autonómia felé vezető úton, ami már csak azért sem elhanyagolandó, mert egyéb nagy lépés nemigen jut eszünkbe. Volt itt ugyan egy tervezet, amelynek az
igaz történetét megírtuk, de mostanság, az összes választás lejártával, mintha kevesebb szó esne róla. Pedig mindenki ugyanazért harcolna, csak hát a Júdea Népe Front és a Júdeai Népfront
nem szívesen áll szóba egymással, és akkor még nem beszéltünk a Júdeai Nemzeti Frontról, amely továbbra is
békésen ücsörög.
A
Mit kaptunk mi a rómaiaktól? kérdés is aktuálisnak látszik: kaptunk (sőt együtt választottunk)
egy államelnököt, aki elvileg sorstárs, hiszen erdélyi, szász meg protestáns. Majd ő megoldja, ha lesz még amit megoldani. És ha két, pátriárkai áldással megejtett
moldovai látogatás között lesz ideje ellátogatni a Székelyföldre is,
ha már hívták. Nem hibáztathatjuk: tőlünk keletre a nemzetközi helyzet fokozódik. Tőlünk nyugatra még inkább. A nemzetközi helyzetnek általában az a tulajdonsága, hogy fokozódni szokott.
A mi házunk táján viszont az a lényeg, hogy itt járt Mátyás, és jövőre sem tesz majd másként. Itt leszünk, számíthatsz ránk, sallala.
Bort, búzát, békességet kívánunk az új esztendőben!
A búza nehezebb ügy, de sem a bor, sem a békesség nem rajtunk múlik majd.
Illusztráció: Erdély László
