// 2026. október 21., szerda // Orsolya
Varga László Edgár Varga László Edgár

Nem bányászjárás volt az, hanem állami terrorizmus a nép ellen

// HIRDETÉS

A 85 éves Emil Constantinescu meglepően őszinte volt egy, a bányászjárás évfordulójára szervezett eseményen, de ez aligha nyújt elégtételt a történelmi sérelmekre…

Fotó forrása: Wikipédia
(Külön)Vélemény

Szerző: Varga László Edgár
2025. június 20., 17:30

Fotó forrása: Wikipédia

Gyerek vagyok. Nagyanyámmal téblábolok a piacon. Ezek szerint kedd van. Az egyik épület oldalfalát plakátok borítják be. Két idősödő férfi néz le róluk. Az egyik egy körszakállas, nyugodt férfiarc, első ránézésre is egy kimért úriember benyomását kelti. Ilyen kimért úriemberek már nagyon régen nincsenek a posztkommunista hagyományokat a bizánci politika gátlástalanságával sajátosan ötvöző román politikai szcénán.

Ő Emil Constantinescu.

Nagyanyám megáll az ő plakátja előtt és hosszasan, némi gyanakvással nézi. Rá szavazol, mama, kérdem semmit se értve. Ez legalább nem egy piszkos komonista, válaszolja a nagyi. (Ez mondjuk nyomós érv neki, aki gyerekként kénytelen volt végignézni, ahogy a „komonista” elvtársak az utolsó borjút is kihajtják az udvarukról, az utolsó szem búzát is lesöprik a padlásukról, mert ők harácsoló kulákok.)

// HIRDETÉS

Ez a jelenet a ’96-os elnökválasztás kampányában zajlott le, amelyet Constantinescu több mint hétmillió szavazattal nyer aztán meg, és

így ő lesz az ország első antikommunista, demokrata elnöke.

Tényleg úriember, értelmiségi, a szó klasszikus, legnemesebb értelmében, olyan típus, aki mára nemhogy a politikában, de az értelmiség köreiben is alig van. Győzelmének pillanata ígéretes pillanat volt Románia történelmében, hiszen először sikerült félretolni a hatalom közeléből a Ion Iliescu vezette posztkommunistákat, az előző rendszerből sikeresen átmentett brigantikat.

Aztán négy évvel később, 2000-ben ismét Iliescu lesz az elnök.

Constantinescu akkor már nem is indul, egyetlen mandátum elég neki, hogy belássa: az ő demokratikus, értelmiségi gesztusai kevesek a gátlástalan, (poszt)kommunista, könyöklő manipulátorokkal szemben.

Maga is bevallotta később, hogy legyőzte a rendszer.

A rendszer alatt pedig többek között a szintén a diktatúrából – szintén Iliescu segítségével és megbízásából – átmentett (újraszervezett) Szekuritátét is értette, amit akkor már virágnyelven SRI-nek hívtak.

E hosszabb felvezetőt azért láttam szükségesnek, hogy kontextusba helyezzem Constantinescu úr e héten elhangzott szavait, amit az 1990. júniusi, bukaresti „bányászjárás” évfordulóján kiáltott bele a pusztai szelekbe. Alig valaki fog odafigyelni rá e kortárs hangzavarban.

Constantinescu úr azt mondta, hogy felejtsük el ezt az egész „bányászjárás” kifejezést, ez csak porhintés, félrevezetés, téves megfogalmazás.

Nem, itt kérem az állam által a nép ellen elkövetett terrorizmusról volt szó, amelyet szintén Iliescu vezényelt le az elvtársaival.

Constantinescu úr a maga kimért stílusában kifejti, hogy egy totalitárius rendszert csakis a kollektív félelem tarthat hatalmon. Ez a félelem azonban a rendszerváltás euforikus pillanatában elszivárgott, elpárolgott, eltűnt. Ezért volt szükség a bányászjárásnak nevezett állami terrorizmusra:

hogy a posztkommunisták visszahelyezzék a társadalomba a kollektív félelmet, és egyúttal megfélemlítsék, ellehetetlenítsék az éppen csak éledező demokrata ellenzéket,

amely éppen a bukaresti Egyetem téren tüntetett Iliescuék arcpirítóan látványos hatalomátmentése ellen. Constantinescu úr is ott volt a tüntetők között. Aztán becsődültek az Iliescuék és a Szeku által szervezetten a városba utaztatott, félrevezetett, felbőszített vájárok a térre és az utcákra, és az eredményt ismerjük.

Aztán volt még néhány „bányászjárás”, azok is az állami terrorizmus „termékei” voltak.

Az 1999 elején, vagyis az ő elnöki mandátuma idején lezajlott két „bányászjárásról” Constantinescu úr nyíltan kimondta, hogy

azok az előző rendszer államcsínykísérletei voltak, az egykori KGB romániai embereinek támogatásával.

Iliescunak ugyanis addigra sikerült a háttérben összeboronálnia a hadseregben és az államapparátusban még mindig bőszen tevékenykedő KGB-ágat a ceaușiszta ággal, így azok együttesen kezdtek el aknamunkát végezni az éppen hatalmon lévő antikommunista erő ellen, és ehhez a jól bevált receptet, valamint a továbbra is félrevezetett, tájékozatlan, könnyen manipulálható bányászokat használták fel.

Constantinescu úr nyílt, őszinte, de egyúttal lemondó szavai azért is csengnek most olyan fájón a pusztai szelekben (melyekben hamarosan el is vesznek), mert nemrég jelentették be a bukaresti SRI-kórház orvosai, hogy Iliescu úr tüdőrákban szenved. Több mint 35 év halogatás, bohózatba illő töketlenkedés, fel-felsejlő háttérjátszmák után így végérvényesen biztossá vált az, amit különben már rég tudunk:

Ion Iliescut, egy idős, halálos beteg embert immár senki sem fogja felelősségre vonni, sem a forradalom, sem a bányászjárások alatt kiontott vér, összetört életek miatt.

Maradunk a tudásunkkal, és azzal, hogy hiába tudjuk, amit tudunk…

Nicușor Dan, Románia jelenlegi elnöke szintén az évforduló alkalmából emlékeztetett arra, hogy jó lenne végre megbüntetni a „bányászjárás” felelőseit, hiszen az sok traumának és szenvedésnek vetne véget a társadalomban. Néhány nappal később jött a hír, hogy Iliescu úr haldoklik.

Vele együtt fog meghalni a reménye is annak, hogy tiszta lappal kezdhetünk új életet egy demokratizálódott országban,
hogy az egész ország, az egész lakosság ellen elkövetett felfoghatatlan bűnök felelősei, ha későn is, de valamiféle büntetést kapnak.

Hogy az egykori Szeku és az egykori KGB emberei – akik a háttérben ma is mozgatják a szálakat – végre eltűnnek az ország irányításából.

Mindezek az illúziók Iliescu úrral együtt fognak sírba szállni…

Ez végül is egy pesszimista írás lett.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van
Főtér

Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van

Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.

FRISSÍTVE – Vallási okokból késelhetett egy hetedikes egy erdélyi iskolában
Krónika

FRISSÍTVE – Vallási okokból késelhetett egy hetedikes egy erdélyi iskolában

Egy hetedikes tanuló késsel támadt egy tanárnőre, és megsebesített egy másik diákot hétfő reggel a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában. A támadó állítólag egy hatodikos gyermeket akart megsebesíteni, mivel az más vallású.

Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában
Főtér

Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában

A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?

Késsel támadt egy diák egy tanárnőre és az egyik iskolatársára
Székelyhon

Késsel támadt egy diák egy tanárnőre és az egyik iskolatársára

Késsel támadt egy tanárnőre és megsebesítette egyik diáktársát is egy hetedik osztályos tanuló a besztercei Ștefan cel Mare-iskolában. A támadó diákot a rendőrök tartóztatták fel.

„Nem ezért szavaztunk a Tiszára!”: indulatokat kavart a szilágycsehi templomnak ígért 110 millió forint kormánytámogatás
Krónika

„Nem ezért szavaztunk a Tiszára!”: indulatokat kavart a szilágycsehi templomnak ígért 110 millió forint kormánytámogatás

Heves vitát váltott ki Tarr Zoltán bejelentése, miszerint a magyar kormány 110 millió forinttal támogatja a szilágycsehi református templom leomlott tornyának újjáépítését.

Tarr Zoltán a Madarasi Hargitán: Erdély számíthat Magyarország támogatására, testvéri jelenlétére
Székelyhon

Tarr Zoltán a Madarasi Hargitán: Erdély számíthat Magyarország támogatására, testvéri jelenlétére

Erdély számíthat Magyarország támogatására, testvéri jelenlétére – jelentette ki a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a Madarasi-Hargitán vasárnap.

// még több főtér.ro
A Fotógróf
2026. szeptember 24., csütörtök

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

A Fotógróf
2026. szeptember 24., csütörtök

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS