Pontanak áll a zászló

Mintha a Kárpátok két oldalán két különböző ország létezne, a mentalitások szintjén ez egyértelműen kimutatható.
Hirdetés

„Erdély a nyugatabbra fekvő, fejlettebb, európaibb része az országnak, ezért vonzereje is nagyobb. Így annak dacára, hogy Moldvában és Havasalföldön, na meg Dobrudzsában több ember él, mint Erdélyben, az erdélyi mentalitás több embert tudott meggyőzni a Kárpátok túloldaláról, mint ahány erdélyit Órománia képes volt elbájolni. De az csak arra magyarázat, hogy Órománia demográfiai fölénye ellenére miért lehetett Romániának többször is jobboldali elnöke, arra azonban semmiképp sem jó ez a megállapítás, hogy Iohannis győzelmét olvassuk ki belőle. Annál is inkább, mert az ő esélyeit az első fordulóban megmutatkozó tíz százalékos hátrány mellett egy sor más tényező is kisebbíti. Kezdve e legtriviálisabbal: Iohannis olyan akcentussal beszél románul, mint egy magyar, csak persze helyesebben. Márpedig ez a több évtizedes magyarellenes politikai propaganda nyomán meglehetős befolyással lehet a román választópolgárok lelkivilágára, és ezáltal politikai opcióikra is.

A másik ok az a Szociálliberális Unió (USL) néven elhíresült szörnyűséges koalíció megalkotása, ennek köszönhető ugyanis, hogy az USL balszárnyát adó Szociáldemokrata Párt (PSD) megerősödött olyan erdélyi településeken, régiókban is, ahol az elmúlt huszonöt évben a PSD mindaddig még a lábát is alig tudta megvetni. Ezzel szemben a Kárpátokon túl az USL jobbszárnya, vagyis a Nemzeti Liberális Párt (PNL) ugyanolyan gyenge középpárt maradt a PSD szövetségeseként, és főként árnyékában, mint amilyen mindig is volt ott. (…)

A két magyar párt közötti különbség is megmutatkozik a két forduló közötti időszakban. Az EMNP ideológiai alapon szögezte le már az első forduló előtt, hogy nem fogja Pontát támogatni, az RMDSZ pedig haszonelvű megfontolásból azt a jelöltet fogja támogatni, aki nagyobb eséllyel indul a második fordulóban. Tehát Pontat. Az RMDSZ-t a bosszú is motiválhatja, hiszen Ponta támogatásával fizethet vissza a PNL-nek, amiért a magát liberálisnak nevező párt a 2012-es parlamenti választások előtt kötött egyezményt felrúgva nem engedte az RMDSZ-t a kormányra, miután az USL kétharmados győzelmet aratott. (…)

Az egyszerű magyar embert azonban az elmúlt huszonöt év politikai tapasztalataival a háta mögött már nagyon nehéz meggyőzni arról, hogy van olyan politikus ebben az országban, aki akar is és tud is tenni valamit a polgárok érdekében. Úgy tűnik, a magyar választópolgárokat már nem lehet pusztán azzal elámítani, hogy egy adott jelölt magyar. Ha pedig ez így van, és a vasárnapi választás eredményei tendenciává válnak a jövőben, akkor az erdélyi magyar politikai érdekképviselet az országos színtéren el fog tűnni a süllyesztőben. Erről nem én szóltam, hanem a magyar választók.”

Hirdetés