// 2026. július 11., szombat // Nóra, Lili

// Nagyítás

// Archívum

Miért nem igazi pénz a kriptovaluta, és nem is lesz az

Nagyítás

Szerző: szabot
2019. február 26., 14:14

Nem bitcoinban fogjuk kapni a nyugdíjunkat, tudtuk meg, ahogy azt is, miért olyan erős a hitünk a dollárban.

Bár pénzként robbant be a bitcoin a piacra, valójában nem látja el a pénz alapvető funkcióit, és nem is fogja. Ráadásul ennek oka éppen a mögötte álló, innovatívnak szánt technológia – derült ki gazdasági szakemberek izgalmas beszélgetésén, amelyet a Kolozsvári Akadémiai Bizottság szervezett a múlt hét végén.

A KAB meghívta Székely Leventét, az Európai Bizottság statisztikai hivatalának, a Luxembourgban működő Eurostatnak a munkatársát, akivel Nagy Bálint Zsolt, a BBTE közgazdaságtan karának oktatója beszélgetett, de a vitadélutánként beharangozott beszélgetésbe Néda Zoltán fizikus, egyetemi tanár és informatikai szakemberek is beleszóltak. Ennek ellenére, vagy talán épp emiatt a beszélgetés végig izgalmas és érthető tudott maradni a pénzt hétköznapi szinten költő emberek számára is.

Székely Levente gazdasági szakember, az Eurostat munkatársa | Fotók: Szabó Tünde

Azt, hogy mi a pénz,

egyáltalán nem olyan egyszerű meghatározni, mint elkölteni. Főként úgy, hogy alig tanulunk róla az iskolában. Székely Levente se a kimerítő, hanem az egyszerűbb magyarázattal kezdte: a történetivel. Eszerint addig nincs szükség pénzre, amíg mindenki azt fogyasztja, amit megtermel. De ha azt fogyasztaná, amit más termelt, és épp nem tud olyasmit cserébe adni, ami a másiknak kellene, akkor utólagos visszafizetésre tesz ígéretet, azaz adóslevelet állít ki.

De ha mindenki mindenkinek, akivel terméket akar cserélni, külön adóslevelet adna, az egyrészt azt feltételezné, hogy mindenki mindenkiben megbízik, másrészt az adósságok hálózata túlbonyolítaná a rendszert. Ezért egy idő után csak azoknak az adóslevelét fogadták el, akikben leginkább megbíztak, hogy betartja a szavát. Majd ezeket váltotta fel a pénz mint még általánosabb, de jól számszerűsíthető adóslevél, amelyben általános a bizalom.

A mai pénz sajátos adóslevél,

mert a gazdasági élet minden szereplője megbízik abban, hogy azt a többi szereplő elfogadja termékekért, szolgáltatásokért cserébe. Ezt az általános bizalmat a pénz négy feltétele, funkciója erősíti, vagyis pénz az, ami egyszerre és nagymértékben teljesíti az alábbi négy feltételt:

törvény írja elő, hogy használható és elfogadandó fizetésre (épp a lejre egyébként nincs törvény, az alkotmány szögezi le, hogy Romániában ez a fizetőeszköz);

beépül a közvetlen árucsere helyébe és megkönnyíti a cserét;

árak és vagyonok egyezményes értékmérője;

vásárlóereje relatíve stabil marad (holnap ugyanazt meg tudom venni öt lejért, mint ma, sőt esetleg jövőre is), és így a felhalmozás eszközévé tud válni.

A pénznek három lényeges fajtáját használjuk (nem, nem a lej, euró és forint):

a készpénzt, amely lényegében a kibocsátója, a jegybank tartozása a háztartási szektor felé,

bankbetéteket, amely a kereskedelmi bankok tartozása zömmel a háztartási szektor felé,

és a jegybanki tartalékot, amely a jegybank tartozása a kereskedelmi bankok felé.

Az összes készpénz valamely valutában elenyésző mértékű a pénz többi fajtájához képest. Az összes valutában jelenleg forgalomban lévő érme és bankjegy összege mintegy 7,6 billió dollár, a világon most használt összes arany értéke 7,7 billió dollár, a látra szóló betétek (ahol nincs lekötve a számlán tárolt pénzünk, a bank mégis kamatot fizet utána) értéke 29,2 billió dollár.

A vállalatok, vagyonok, kriptovaluták, tőzsdék értékét pénzben mérjük (össze), de mindegyiket másként, ezért annyira mégsem összehasonlíthatók. Hogy mégis érzékeljük valahogy a méreteiket, Székely Levente ezt a két – 2018 októberében érvényes – ábrát mutatta, ahol egyes országok GDP-jét, kriptovaluták akkori értékét, vállalatok értékét dollárban mérte össze:

A világ összadóssága 215 billió dollár úgy, hogy ebbe minden szektor adósságát beleszámolták, és nagyjából ennyire becsülik a világ összes ingatlanának együttes értékét is. A származtatott pénzügyi eszközök (amelyekről sajnos az előadó nem sokat beszélt) értékét még ennyire se lehet megbecsülni: az érték alsó határát 544 billió dollárra, a felső határát ennek mintegy kétszeresére teszik. Ezeknek az eszközöknek csak kisebb hányadát tranzakcionálják valamelyik tőzsdén, a világ „pénzének” zöme a tőzsdén kívüli pénzügypiacokon forog, leginkább bankközi ügyletekben.

Az, hogy mi adja a pénz értékét,

időben változott: korábban az előállításához szükséges anyag (fém, nemesfém) vásárlóereje, majd az úgynevezett aranyfedezet. Aranyból viszont már jóval kevesebb van, mint pénzből, ahol a készpénzt ugyan az állam, illetve a jegybank bocsátja ki, de a többségét, a számlapénzt a kereskedelmi bankok teremtik (és semmisítik meg: a bankszektor igazodik a gazdaság aktuális igényeihez). Az arany univerzális átválthatóságát az olyan külső sokkok, mint a ´70-es évekbeli olajválság szüntették meg fokozatosan, mivel nagy kilengést kívántak meg a pénztömegben, amelyet a pénz aranyhoz kötése nem tudott biztosítani. Így a pénz értékét bizalmi egyezmény adja.

Egyre gyakoribb vélemény, hogy még aranytartalékra sincs igazán szükség, mert inkább teher, mint értelmes befektetési vagy fedezési stratégia: változik az értéke, költséges a tárolása, szállítani pedig külön kálvária. És egyáltalán nem előzi meg a pénzügyi válságot.

A kriptovaluták nem pénzek,

a közeljövőben nem lesznek azok, és valószínűleg hosszú távon sem, szögezte le Székely Levente. Ugyanis működési logikájuk a jelenlegi modern pénzügyi rendszerrel összeegyeztethetetlen, és kapacitásban sem bírják el az aktuális tranzakciókat. Nemcsak hogy nem pénzek, de még pénzügyi eszközöknek sem tekinthetők, bár nagy kockázatú befektetésnek igen.

A kriptovaluta tulajdonképpen tranzakciók, kontraktusok egyféle nyilvántartási, könyvelési logikája. Többségük a blokklánc technológián alapszik. A blokklánc információblokkok folyamatosan növekvő listája, ahol a tranzakciók információit tartalmazó blokkok biztonságos kriptográfiai módszerekkel kapcsolódnak egymáshoz. A blokkláncon tárolt tranzakciós információ megosztott – és folyamatosan összeegyeztetett – adatbázisként létezik, vagyis a kriptopénzeknél nincs központi bank, mindenki kibocsátónak számít, aki bitcoint vagy más kriptopénzt „bányászik”, vagyis nagy teljesítményű számítógépekkel ilyen blokkokat hoz létre, és tárolja a tranzakciók információit.

Mivel a kriptopénzek bevezetésénél megszabják a megteremthető blokkok felső határát azzal, hogy fokozatosan csökkentik a valuta összes volumenének kibocsátását, így az előállítható pénztömeg adott valutában előre leszögezett. A modern gazdaság egyik feltétele viszont, hogy a benne keringő pénztömeg tudjon változni (igény szerint nőni és csökkenni is). Biztonsági és stabilitási elemnek szánták, hogy megvonták a kriptopénzek volumenének felső határát,

de ez egy alapvető tévedés,

véli a szakember. Mivel a kriptopénzek értéke nem stabil (lásd a bitcoin szárnyalását és zuhanását), hisz stabilitásukat nem garantálja semmi (nincs központi bankjuk), nem tudják betölteni a pénz vagyonfelhalmozási funkcióját. A valódi valuták mögött egy egész intézményrendszer igyekszik biztosítani, hogy a vásárlóerejük aránylag stabil maradjon.

A kriptovaluták létrehozói Nagy Bálint Zsolt pénzügyszakember szerint ott tévedtek, hogy azt feltételezték, hogy az a közvetítés, amit a bankok, biztosítók, nemzeti bankok évszázadokon át csináltak, egy szükséges rossz, amit a technológiával meg tudunk haladni. De nem tudták bebizonyítani a monetáris piacok számára, hogy ezt a költséges biztosítékrendszert hogyan fogják meghaladni.

A BBTE oktatói magyaráznak egymásnak: Néda Zoltán fizikus, a KAB elnöke hallgatja Nagy Bálint Zsolt pénzügypiaci szakembert

A bonyolult közvetítési rendszer bonyolult problémákra adott válaszként alakult ki, magyarázta az egyetemi oktató. A két rendszer alapvető filozófiai kérdést vet fel: szabadok akarunk lenni, és közvetítésmentes ügyleteket akarunk bonyolítani, vagy azt, hogy centralizált intézmények vegyék át tőlünk a mindennapjaink kockázatait? A szakember szerint ezt a vitát még nem játszottuk le.

A kriptovaluták nem törvényesek olyan értelemben, hogy senki sem köteles elfogadni őket, nincs olyan törvény, amely erre bárkit is kötelezne. (Persze ez változhat, jegyezte meg az előadó.) De legalább jó sok féle kriptopénz létezik (kb. 1500), pénzbe kerül az átváltásuk, és nem egyértelmű, hogy melyiket lenne érdemes használni.

Azért sincs meg a pénzként történő működésükhöz szükséges bizalom,

mert működésük kevesek számára átlátható, a felelősség és elszámoltathatóság szinte teljesen hiányzik.

A kriptovaluták működtetése jóval energiaigényesebb, mint a hagyományos pénzé (becslések szerint csak a bitcoin rendszer fenntartása évi 29 TWh-t igényel, ami a világon felhasznált elektromos energia 0,13 százaléka), és kevésbé kézenfekvő.

A hagyományos pénznél ugyanis fontos, hogy aránylag kerek összegben tudja kifejezni a mindennapi termékek árát: egy kenyér ára körülbelül öt lej, 300 Ft vagy egy-másfél euró. Azért fontos, hogy ezek az árak legalább köszönőviszonyban legyenek a valuta valamelyik egységével, hogy gyorsan tudjunk számolni a boltban. De ha most épp 3334 eurót ér egy bitcoin, akkor nagyon kevesen tudják azonnal kiszámolni, hogy egy bitcoin hányad részét kell leperkálniuk, ha egy kenyeret és egy tejet akarnak vásárolni.

Azt, hogy ezzel szemben az amerikai dollárba helyezett bizalom gyakorlatilag kimeríthetetlen, és hogy emiatt a jegybanki funkciókat is ellátó amerikai FED korlátlanul el tud adósodni (azaz hitelt felvenni), rengeteg tényező biztosítja egyszerre:

az amerikai gazdaság óriási mérete,

mivel saját valutájában adósodik el, nem tud csődbe menni,

a múltja: tartozásait, hiteleit mindig visszafizette (ezért továbbra is szívesen vásárolják az amerikai államkötvényeket), de arra is képes, hogy akár katonai erővel lépjen fel valamelyik hitelezője ellen,

növekedését saját strukturális elemei biztosítják,

pénzügypiacán gyakorlatilag bármilyen feltételű, lejáratú termék megtalálható, amellyel megéri kereskedni,

azért sem inflálódik el a dollár, mert senki nem is számít rá, azaz nem építik bele az inflációs várakozásokat.

Maga a technológia ennél is nagyobb gátat szab a kriptopénzek elterjedésének.

Az Európai Központi Bank pénzforgalommal foglalkozó munkatársai ugyanis tesztelték a technológia teljesítőképességét, ami a kifizetéseket illeti, mesélte Székely Levente.

Azt állapították meg, hogy azoknak a rendszereknek a teljesítménye, amelyek alapján ma a kifizetések történnek a fejlett világban (szaknyelven: valós időben történő közvetlen bruttó viszontleszámítolási rendszerek), másodpercenként 20-30 ezer tranzakciót tudnak lebonyolítani. Ehhez képest egy kriptovalutás technológia (DLT, megosztott főkönyv technológia) a logikájából adódóan másodpercenként legfeljebb 15-25 tranzakciót tud bonyolítani, tehát már ahhoz logikát kell változtatnia, hogy elbírja a tranzakciók aktuális rendszerét.

Titkosítás, kvantumszámítógép, pénz a Marson – minden (is) szóba került a KAB vitadélutánján

Teljesítményarányosan pedig a mostani rendszer nevetségesen kevés energiával működik a blokklánc technológia energiaigényéhez képest. Székely Levente korábbi becslése szerint egyedül a bitcoin globális működtetése három paksi atomerőmű energiáját igényli.

A kriptopénzek alapjául szolgáló blokklánc technológia másra valószínűleg sokkal jobban használható, és több bizalmat szerezne, ha nem egy valuta fenntartásában, hanem az élet más területein bizonyítana először. Nagy reményeket fűztek hozzá például decentralizált és biztonsági szavazási rendszerek, telekkönyvek megteremtésében, biztosítási szerződések automatizálásában, de ezekről alig hallani, osztották meg ismereteiket a jelenlévő szakemberek.

A mai világban ugyanis gyorsan kiderül, ha egy digitális ötlet használható. Ha fel is kavarja a piacot, mint például évekkel ezelőtt a zenehordozók piacát a Spotify vagy a filmfogyasztást a Netflix, gyorsan elterjed, mert közmegegyezés alakul ki róla, hogy mennyivel jobb, mint a korábbi technológia. A blokklánc technológiája minimum tíz éves, a titkosítási technika, amelyre a kriptovaluták épülnek, több évtizedes, mégsem durrant akkorát a piacon egyetlen, erre épülő termék sem, hogy beváltotta volna a hozzá fűzött innovációs és piaci várakozást.

Különvélemény

Miért szeretik jelenleg jobban az RMDSZ-t a románok, mint a magyarok?

Varga László Edgár

És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?

Amikor újra felébredt a szekusállam Romániában

Szántai János

Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.

Nagyítás

Ezért nem lesznek előrehozott választások Romániában

Fall Sándor

Nézzük csak meg közelebbről, mi folyik épp a romániai politikában, kik a szereplők, és milyen érdekek vezetnek el oda, hogy legyen új kormány és ne kelljen megnyomni a nagy újraindítás gombot.

Csodaszép természetfilm a Duna-deltáról – akkor él igazán, ha békén hagyjuk

Sánta Miriám

A 25. TIFF-en néztük meg a România Sălbatică rendezőjének legújabb alkotását, és kedvünk támadt madarakat lesni egy vízen ringó csónakból. De vajon tudjuk-e, milyen huncutok a varjak, vagy hogyan csalogatja elő a rovarokat az iszapból a széki lile?

// ez is érdekelheti

Főtér

A rendszerváltás után sem volt menekvés a történelem öleléséből

Ideje lecserélni a korábbi évtizedek szenvedéseire reflektáló román–magyar megbékélés fogalmát a pragmatikus együttélés kifejezésére, a tisztességes Európáért folytatott közös román–magyar párbeszédre. Vége az MCC-történészkerekasztalnak.

Krónika

Kinek a Kovácsa? Provokációnak nevezte a román sportportál, hogy „lemagyarozták” a magyar nemzetiségű futballbírót

Provokációnak nevezte a ProSport román sportportál minapi cikkében azt, hogy a Hungary Today című angol nyelvű magyar hírportál „erdélyi magyarként” hivatkozott Kovács István futballbíróra.

Főtér

Bréking: Az Európai Bizottság bepereli a román államot…

… meglett a kormánybuktatás után készített első közvélemény-kutatás, érdekesek az eredmények… és Nicușor Dan államelnök enyhén szólva hülyét csinált magából a NATO-csúcsértekezleten.

Székelyhon

Ennyi volt, visszahívták a csíkszeredai főkonzult

Rövid ímélben értesítették Dolhai Istvánt, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezetőjét, hogy július végéig láthatja el főkonzuli teendőit.

Krónika

Itt a rangsor: ezek a legjobb romániai magyar líceumok az érettségi eredmények alapján

Elkészült a romániai magyar tannyelvű középiskolák idei érettségi rangsora. A végzősök átlageredményei alapján összeállított toplista a legjobb intézmények mellett azt is megmutatja, hol érettségiztek a legtöbben, hol született a legtöbb 10-es jegy.

Székelyhon

Havas táj és fagypont alatti hőmérséklet ma hajnalban

Fagypont alá esett a hőmérséklet péntekre virradóan az Omu-csúcson, ahol csütörtökön fehérbe is borult a táj. Pedig még napokkal ezelőtt az elviselhetetlen kánikulára panaszkodtunk...

// még több főtér.ro

2026. július 06., hétfő

A rendszerváltás után sem volt menekvés a történelem öleléséből

2026. július 06., hétfő

A rendszerváltás után sem volt menekvés a történelem öleléséből

2026. július 01., szerda

Ezúttal tényleg utolérte a végzete Romániai Pál Fülöp herceget?

A román királyi család hivatalosan el nem ismert tagját hamarosan kiadhatják Romániának, ahol börtönbüntetés vár rá. II. Károly unokájának portréja.

2026. július 01., szerda

Ezúttal tényleg utolérte a végzete Romániai Pál Fülöp herceget?

A román királyi család hivatalosan el nem ismert tagját hamarosan kiadhatják Romániának, ahol börtönbüntetés vár rá. II. Károly unokájának portréja.

2026. június 29., hétfő

A cigánymisszió hatalmas lehetőséget rejt az erdélyi református egyház számára

Nem mindegy, hogy milyen kézben marad a hátrahagyott református örökség – Makkai Péter református lelkész, korábbi szociális államtitkár előadásán jártunk.

2026. június 29., hétfő

A cigánymisszió hatalmas lehetőséget rejt az erdélyi református egyház számára

Nem mindegy, hogy milyen kézben marad a hátrahagyott református örökség – Makkai Péter református lelkész, korábbi szociális államtitkár előadásán jártunk.

2026. június 26., péntek

Nem engedhetjük meg magunknak, hogy kirúgjuk egymást verőfényes csütörtöki napokon

Szántai János kollégánk – aki egyben az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnöke is – beszéde a 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét megnyitóján.

2026. június 26., péntek

Nem engedhetjük meg magunknak, hogy kirúgjuk egymást verőfényes csütörtöki napokon

Szántai János kollégánk – aki egyben az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnöke is – beszéde a 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét megnyitóján.

2026. június 25., csütörtök

Ezért nem lesznek előrehozott választások Romániában

2026. június 25., csütörtök

Ezért nem lesznek előrehozott választások Romániában

2026. június 23., kedd

Csodaszép természetfilm a Duna-deltáról – akkor él igazán, ha békén hagyjuk

2026. június 23., kedd

Csodaszép természetfilm a Duna-deltáról – akkor él igazán, ha békén hagyjuk

2026. június 19., péntek

Audiofilek előnyben: egy érzelmi hullámvasút a kolozsvári Music Gallery zenei kiállítása az Edisonban

Az egykori Edison mozi épületében most zenei ház működik, kiállítással egybekötve. Mit érdemes megnézni és meghallgatni?

2026. június 19., péntek

Audiofilek előnyben: egy érzelmi hullámvasút a kolozsvári Music Gallery zenei kiállítása az Edisonban

Az egykori Edison mozi épületében most zenei ház működik, kiállítással egybekötve. Mit érdemes megnézni és meghallgatni?

2026. június 18., csütörtök

A romániai kommunizmus egyáltalán nem jelentette az itt élő népek testvériségét

Az 1989 előtti etnikai egyenlőség matematikája alapján tizenegy magyar diák nem tett ki hét embert. Utolsó előtti felvonásához érkezett az MCC-történészkerekasztal.

2026. június 18., csütörtök

A romániai kommunizmus egyáltalán nem jelentette az itt élő népek testvériségét

Az 1989 előtti etnikai egyenlőség matematikája alapján tizenegy magyar diák nem tett ki hét embert. Utolsó előtti felvonásához érkezett az MCC-történészkerekasztal.

2026. június 10., szerda

A sakkvilág elitjét is megizzasztotta a világbajnoki címre hajtó Balog Ronaldo

Az immár hétéves szatmárnémeti tehetség játékszenvedélyét, kitartását és lendületét a profi sakk árnyoldalai sem kezdhették ki. A sakkzseni édesapjával, Balog Cristiannal beszélgettünk.

2026. június 10., szerda

A sakkvilág elitjét is megizzasztotta a világbajnoki címre hajtó Balog Ronaldo

2026. június 02., kedd

Az egyesült Nagy-Románia máig nem jelent egységesítést

A mítosztalanított román–magyar közös történelem nem széles körű fogyasztásra alkalmas termék, de az MCC-történészkerekasztal előadói egyelőre optimisták.

2026. június 02., kedd

Az egyesült Nagy-Románia máig nem jelent egységesítést

A mítosztalanított román–magyar közös történelem nem széles körű fogyasztásra alkalmas termék, de az MCC-történészkerekasztal előadói egyelőre optimisták.

Különvélemény