Octavian Goga esete a kezdő néppel és a fasizmussal

Itt írtam arról, hogy egy aradi civil szervezet, az Antiszemitizmus és Legionarizmus Megelőzéséért és Leküzdéséért Egyesület több helyen is bekopogtatott a mioritikus hazában, hogy a tavaly december óta érvényben levő, többek közt a fasiszta és legionárius propagandát szigorúan büntető,

Az egyesület felszólította Iași elöljáróit, távolítsák el a város egyik kereszteződésében elhelyezett Octavian Goga-mellszobrot, amelyet alig öt évvel korábban lepleztek le. Továbbá felszólította Kolozsvár elöljáróit, nevezzék át az Octavian Goga Könyvtárat, illetve egy utcát, amelyet egy legionárius múlttal rendelkező költőről, bizonyos Radu Gyrról neveztek el.

A iași polgármesteri hivatal kicsit elfordította a fejét, bámulta az eget, ám miután az aradi egyesület kiejtette a száján a bíróság szót, lépett: április 19-ére a iași Goga-szobor eltűnt, mint a kámfor. Tehát, figyelem:

Ilyen rég nem volt. És hadd tegyem hozzá: ha tetszik, éppen időben, a hírhedt iași pogrom – a romániai holokauszt legsötétebb momentuma, melynek során az Antonescu-rezsim utasítására a hadsereg, a csendőrség és a helyi lakosság 14 850 zsidót (az Elie Wiesel Intézet adata) mészárolt le 1941. június 27. és 29. között –, szóval a iași pogrom 85. évfordulója előtt két hónappal. Félreértés ne essék, Goga úrnak a pogromhoz semmi köze nem volt (1938. május 7-én elhunyt), az antiszemita légkör megteremtéséhez viszont annál több.

A magát Iași-nál sokkal korszerűbbnek, okosabbnak, nyitottabbnak, pluralistábbnak, nyugatibbnak, multikulturálisabbnak, toleránsabbnak, in- és exluzívabbnak tartó

Egyrészt, az illetékesek (értsd, a megyei tanács és a polgámesteri hivatal) azonnal elbújtak a „sürgős” megoldás mögé: a könyvtár névváltoztatásának ügye országos, a művelődési minisztériumra tartozik, ahova elküldtek egy átiratot (hahó, Demeter miniszter úr!), meg kell várni, mi lesz. Az utcanév-változtatást pedig a helyi illetékesek vizsgálják. Addig, ameddig. Pont.

De történt más is. Az Orașul (A város) című folyóirat köréhez tartozó értelmiségiek egy csoportja és az ASTRA Egyesület kolozsvári fiókja tiltakozás gyanánt április 23-án közzétett egy nyilatkozatot, amelyben

A jeles értelmiségiek a iași Goga-szobor eltávolítása kapcsán írják dörgedelmüket, ám értelemszerűen a kolozsvári Goga-elnevezések védelmében is.

Mielőtt belemennék a szöveg elemzésébe, nézzük meg a két szervezetet, melynek körébe az aláírók tartoznak. Őszintén bevallom, az Orașul nevű folyóiratról nem hallottam. Pedig 2006-ban alapította egy bizonyos Ionel Vitoc nevű építész, aki egyébként 2022-től Kolozsvár díszpolgára, továbbá annak idején helyi tanácsos volt a Román Nemzeti Egységpárt színeiben.

Az ASTRA Egyesület a nagy múltú, 1861-ben megalapított szervezet utóda, amely szervezet a 19. században igen sokat tett a román nemzeti tudat kialakításáért (amiért le a kalappal), de a két világháború közt a székelyek elrománosításáért, a magyarlakta erdélyi területeken folytatott román propagandáért is, többek között. Az utódszervezet többek közt arról híres, hogy vezetősége 2017-ben felszólította Emil Boc polgármestert,

Ja, a polgármestert felszólító másik szervezet a Carpatica Kulturális Alapítvány volt, amelynek elnöke, micsoda véletlen, Ionel Vitoc úr.

És akkor nézzük a 26 polgár (a női kvótára olyan érzékeny román értelmiségi attitűd ezúttal nem lépett működésbe, viszont olyan nagy nevek vannak az aláírók közt, mint Florin Piersic, Ioan-Aurel Pop és Dorel Vișan) és egy szerkesztőség (az Orașul folyóiraté) által aláírt szöveget. Az első otromba csúsztatást akkor követik el jeles szövegezők, amikor azt írják, hogy az aradi egyesület megvádolta a legjelentősebb román nemzeti költők egyikét. Nem hiszem, hogy a jeles urak ne érezték volna a különbséget:

továbbá Octavian Goga miniszterelnököt (az első romániai antiszemita törvényeket meghozó kisebbségi kormányról van szó), szóval a politikust vádolja, bár nem is vádról van szó, inkább tényekről és a törvény betartásáról.

A következő csúsztatás még ugyanebben a mondatban érkezik: az aláírók szerint Goga urat csak (!) azért vádolja az aradi egyesület, mert egy jobboldali párt tagja volt. Megkockáztatom, a Román Nemzeti Parasztpárt (PNȚ) is jobboldali volt, ám azért

A következő csúsztatott gondolatban az aláírók gyakorlatilag cáfolni próbálják, hogy Octavian Goga antiszemita lett volna. Nem is volt az, írják, hiszen a PNC ideológiáját Goga kollégája és barátja, A. C. Cuza határozta meg, Goga bevallottan ellene volt a legionárius mozgalomnak és a Vasgárdának. Nos, lehetséges, hogy Goga úr ellene volt a legionárius mozgalomnak, viszont a fasiszta ideológiának egyáltalán nem volt ellene. Nézzük, mit írt Goga úr Benito Mussolini A fasizmus doktrínája című könyve román fordításának előszavában:

Szép, nem?

És ha ez nem lenne elég, álljon itt még egy idézet Goga úr egy nyilvános beszédéből, amelyet Craiován tartott 1933-ban:

Szép, nem?

hogy merészeli ez az egyesület bántani a nemzet költőjét, a Nagy Egyesülés korifeusát, millió és millió román vágyainak felkarolóját… ezen a ponton az egész szöveg egyetlen nagy csúsztatássá válik. Mert igaz, hogy Octavian Goga nagy unionista volt, sokat tett az egyesülésért, a román irodalomért, kultúráért, a kezdő népért. Viszont ezt senki sem vonja kétségbe. Azt vonja kétségbe az aradi egyesület, hogy egy telivér antiszemita, fasiszta, náciszimpatizáns politikus szobrának helye van a köztereken, továbbá intézményeket és utcákat lehet róla elnevezni. Teszi ezt nem a saját ízlésére, hanem Románia alkotmányára és az érvényben levő törvényekre hivatkozva.

Szokás őt a nemzet szenvedése költőjének nevezni. Meg szokás az életművét afféle lírai siralomvölgy-ábrázolásként bemutatni. Úgy gondolom, Octavian Goga életművének törzsanyaga vállaltan politikai indíttatású költészet, amelynek megvoltak a maguk korában nagyon is aktuális tétjei. De bő száz évvel később nyugodtan ki lehet mondani: poros ez az aktuálpolitikai költészet. És modoros is, mint a politikai, ideológiai alapú irodalom oroszlánrésze.

Például, elképzelek egy románórát, ahol a tanárnő elmondja, hogy van ez az Octavian Goga nevű költő, aki ilyen meg ilyen életpályát futott be, ilyen meg ilyen irodalmat és újságírást művelt és akkor a kontextus: a horogkeresztessé váló Țara Noastră (A mi országunk) című lap, a fasisztoid és náciszimpatizáns Nemzeti Keresztény Párt, na és a 169. számú dekrétum (1938. január 22.), becenevén „Goga-törvény”, amelyet a Goga-Cuza kormány a román állampolgárság felülvizsgálata céljából hozott meg (de elsősorban a zsidók állampolgársági státuszát célozta meg vele), és melynek eredményeképpen

De a Goga-Cuza kormány felel például az Adevărul (Igazság), Dimineața (A reggel) és Lupta (A harc) nevű újságok betiltásáért is, mert, úgymond, zsidószimpatizánsok. És a tanárnő folytathatná a sort elég hosszan.

A fentiek alapján tehát csak azt lehet ajánlani a tiltakozó értelmiségi uraknak, hogy gondolják át, amit leírtak és közöltek, tekintettel arra, hogy álláspontjuk védhetetlen. Általánosságban pedig ezt üzenhetem a habozó polgármestereknek, prefektusoknak, tanácselnököknek, minisztereknek stb.:

Többek között azzal is, hogy nem kétezer éve ücsörögnek ezeken a tájakon (lásd a dák-római kontinuitás-elméletet), no meg azzal, hogy egyes szentnek és sérthetetlennek tartott bálványaik gyarló, adott esetben bűnös emberek voltak. És persze közben olvassák, szeressék, a kontextusba helyezve oktassák például Goga úr költészetét. Csak ne tegyék ki a placcra a szobrát. Félreértés ne essék: nem könnyű dolog ez. Mi is végig kell járjuk a saját utunkat, például Nyírő József, Wass Albert és mások ügyében.