Az teljesen normális, hogy ha valaki például miniszter Romániában (vagy bárhol), a média sasszemekkel figyeli minden lépését. Mindenki teszi a dolgát. A miniszter szakirányú döntéseket hoz, a média pedig ellenőrzi, hogy valóban a köz érdekeit szolgálják a döntések.
Az már kevésbé normális, hogy ha valaki Romániában miniszter ÉS magyar (na, ez mioritikus specialitás), akkor a média a sasszemű megfigyelésen túl sascsőrökkel vagdossa, saskarmokkal szabdalja, ahol éri. Ráadásul nem csak azért, mert adott esetben gagyi döntéseket hoz. Ami, ugye, normális lenne.
A jelenlegi kormány talán legtöbbet rugdosott magyar minisztere Novák Eduárd ifjúságügyi és sportminiszter, aki kerékpározóként három világbajnoki címet, egy paralimpiai bajnoki címet és egy Európa-bajnoki címet szerzett (többek között), nem mellesleg román nemzeti színekben. Úgyhogy ha van olyan, hogy román nemzeti büszkeség (márpedig teljesen természetes, hogy van), akkor úgy dagadhatna Novák nevének hallatán, mint a jó szél fújta vitorla.
Bő hat hónap telt el azóta, hogy Novák Eduárd élsportolóból miniszter (is) lett. Sok jó (vagy gagyi) döntésre ez alatt a fél év alatt nem volt alkalma. Vannak nagy tervei, mint minden új seprűnek, bemutatta őket, aztán elkezdődött a munka. És jöttek a nemzetőr médiasasok. Hol azért cseszegették (mert más szóval nem jellemezhetem az akciókat), mert „elkeresztelt” egy román sportlegendát, hol azért, mert gratulált a magyar foci válogatottnak az Eb kapcsán, hol azért, mert jobbnak ítélte a magyar sportéletet a hazainál, továbbá szinte folyton azért, mert magyarul is kommunikál Facebook-on.
Közben beakadt egy-két bulvárillatú botrány is: például, amikor a miniszter összeszólalkozott a román tenisz Don Corleonéjával, Ion Țiriac úrral, vagy amikor eléggé nem elegáns módon üzent a tokiói ezüstérmes román párbajtőröző hölgynek. Személy szerint ezeket a marakodásokat nem értem, de hát én nem vagyok élsportoló, se miniszter, továbbá nem is hívnak Novák Eduárdnak.
A fent jelzett cseszegetéseknek, botránykáknak van egy közös vonásuk, azon túl, hogy Novák Eduárdhoz kötődnek: mind lecsorogtak a lefolyón, ahogy a szenny szokott.
Most azonban történt valami, ami nagyon túlmutat a fentieken. Nem tudni, miért (sejtéseket pedig nem fair play közölni), a román trikolór sasmédia kapta magát és felásta Novák Eduárd édesanyjának Facebook-oldalát. Szó szerint. És persze, hogy aki ás, az előbb-utóbb talál is valamit. Például egy megosztott bejegyzést, még 2020-ból. A bejegyzés szerzője nekimegy Klaus Ionopotchivanoc Iohannis álkisebbségi államelnöknek. Ugyanúgy, ahogy román állampolgárok milliói. Aztán kiástak egy másik megosztást is (ez könnyebb volt, idei júliusi posztról van szó), ahol van egy Nagy-Magyarország térkép.
És innen elindult a mocskos médiakampány. Sorolom a címeket:
Novák Eduárd anyja a Facebook-on: Támadás Iohannis ellen és petíció a Székelyföldért (Newsweek).
Ezt tessék figyelni, óriási: Parancs Klaus Iohannisnak! Románia szétszakítását akarja. Közvetlen üzenet az államelnöknek (Capital)
A sportminiszter anyja Nagy-Magyarország helyreállítását támogatja (Știri pe surse)
Az RMDSZ-es Novák Eduárd miniszter egy nagyívű adok-kapokban. A családja Erdély Magyarországhoz való csatlakozását akarja (Evenimentul Zilei)
És a sort lehetne folytatni, de minek: variációk egy messziről bűzlő témára. És persze, hogy ha már a tálalás ennyire aljasra sikeredett, a reakciók sem sportszerűbbek. Elkezdődött a bozgorozás, a halálos jókívánságok sora, szóval a szabályos gyűlöletbeszéd. Ahogy ez ilyenkor lenni szokott.
Nem tudom megkerülni a feltételezést: Novák Eduárd ellen szabályos lejáratási kampány zajlik, amelynek épp utolsó fejezete nagyon durva magyarellenes uszításnak minősül. Persze, azt is tudom, hogy ha egyszer egy ország, például Románia államelnöke simán megúszhatja a magyarellenes uszítást, miért ne úszhatná meg a szájhabzó nacionál-média?
„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”
Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.
A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.
A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.
… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.
Vasárnap több mint 18 millió román állampolgárt várnak az országszerte reggel 7 órakor megnyitott közel 19 ezer szavazóhelyiségbe, hogy a 14 államelnökjelölt valamelyikére szavazzon.
Az eurodance svájci úttörője Kolozsváron zárta a 2023-ban indult turnéját. Talán maga sem gondolta, hogy ekkora sikerrel.
Beköszöntött a tél csütörtökön Székelyföld-szerte, a legtöbb helyen meg is maradt a hótakaró. A kérdés most az, hogy meddig tart: várható-e újabb lehűlés, havazás.
Schengen-tag lehet Románia január elsejétől, miután megállapodás született a témában – jelentette be pénteken Budapesten Orbán Viktor magyar és Marcel Ciolacu román miniszterelnök.
Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje vezet a vasárnapi államelnök-választás első exit-poll eredményei alapján.
„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”
Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.
A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.
A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.