// 2026. január 16., péntek // Gusztáv
Szántai János Szántai János

Románia lassan hadat üzen Hollandiának három dák karperec meg egy sisak miatt...

// HIRDETÉS

… közben nagy lendülettel hányják a ganét egymás udvarára az állami elitjátékosok, akiknek az lenne a dolguk, hogy finanszírozzák a múzeumokat, a kutatást, a régészeti ásatásokat… na meg a román történelem szaros pelenkájának kicserélését.

(Külön)Vélemény

Szerző: Szántai János
2025. január 29., 17:28

A 2025. január 24-éről 25-ére virradó éjszakán Románia édesdeden aludta álmát. Maroknyi múzeumi szakemberen (és maroknyi motorverseny-rajongón) kívül gőze nem volt arról, hogy létezik egy Assen nevű apróka város valahol Hollandiában. Pedig létezik, és elsősorban a motorsport egyik világszínvonalú kegyhelye, mert ott van a híres TT Circuit Assen nevű motorpálya. Persze, van ott más is, például kiváló bicikliutak. Meg egy tekintélyes korú, 1854-ben alapított művészeti és történelmi múzeum: a Drents. Amelynek szép saját gyűjteménye van, de időszakos kiállításokat is szervez (2000 négyzetméteren): egyik kiemelt célja a hírek szerint olyan

kis népek történelmének, művészetének, kultúrájának bemutatása, amelyek kevésbé csilloghatnak a világ vezető múzeumainak pódiumain.

Nos, a fent említett éjszakán a Drents múzeum is édesen aludt. Benne egy román vonatkozású tárlattal, amelynek címe: Dácia! Az arany és az ezüst királysága. Összesen 673 kiállítási darab hevert a múzeumi térben, köztük a kiemelt nemzeti kincsek: néhány aranyból készült dák karperec, no meg a híres coțofenesti aranysisak, amely a köztudatban (hála például Sergiu Nicolaescu Dákok című filmjének, no meg a kommunista diktatúra agresszív mítoszteremtési propagandájának) dák sisakként él.

// HIRDETÉS

Na és akkor felrobbant a bomba. Szó szerint. Az eseményeket olvasva eszembe jutott, mennyi bonyolult fifikát látunk a hollywoodi betörős-műkincsrablós filmekben. Az asseni betörők (három alakot a biztonsági kamerák megmutattak, de egy negyedikről is szól már a fáma) amolyan westernesen, dinamittal felrobbantották a múzeum egyik falát, behatoltak, felmarkoltak három arany karperecet és a sisakot, aztán 2 (egyes források szerint 3) perc jól végzett munka után eltűntek a ködben.

A hazai (és moderáltabban az európai) média azóta is rágja a témát.

Méltán. Hiszen ilyen jellegű és hatású betöréses műkincslopás nem minden évben fordul elő. Romániában például 1968-ban loptak el ismeretlen tettesek nyolc értékes festményt a nagyszebeni Brukenthal múzeumból. Abban az időben, amikor ugyan megfigyelő kamerák, mozgásérzékelők és automatikusan záródó ajtók ugyan nem voltak a román múzeumokban, a Securitate nevű mindent is megfigyelő szervezet viszont nagyon is jelen volt. Az ellopott és külföldre csempészett képek fele hosszú idő után visszakerült a múzeumba, a tetteseket viszont nem kapták el soha. Nem mellesleg:

a Brukenthal múzeum az asseni sisaklopás után egy hétre bezárta kapuit,

hogy felhívja a figyelmet a múzeumok finanszírozásának és múzeumi dolgozók rendes megfizetésének szükségességére (és hiányára).

A másik, Romániához kötődő híres múzeumi betörés a rotterdami (na igen, Hollandia) Kunsthalban történt, 2012. október 12-én. A román tettesek hét híres festményt loptak el, Romániában rejtegették őket és amikor egy évre rá a rendőrség a nyomukba eredt, állítólag elégették a remekműveket.

Nemzeti kincsnek minősülő dák karpereceket is loptak polgártársaink: a legismertebb, detektoros nemesfém leletek kiásására és értékesítésére szakosodott bűnbanda 1998-an alakult Déván. A banda egyik tagja beszerzett egy kóser fémdetektort, azzal járták a dák várak környékét és ha pittyent a szerkezet, ásni kezdtek. A hírek szerint 10, egyenként kábé másfél kilós dák arany karperecet ástak elő, amelyeket nyilván értékesíteni próbáltak, míg le nem fülelték őket.

A röpke betörés- és lopástörténetet követően ugorjunk vissza 2025 januárjába. Ahol

a múzeumi dinamitrobbanást egymás után követték a cifrábbnál cifrább mioritikus közéleti és politikai detonációk.

Miközben a holland rendőrség nekiállt nyomozni, idehaza elkezdődött a szokásos szájkarate. Döbbenten figyeltem, ahogy Románia miniszterelnöke bejelenti, válságsejtet hoz létre az ügyben (értsd, a válságstáb tagjai papírokat fognak gyártani, aláírogatnak, pecsételgetnek, telefonálgatnak, mert mi mást tehetnének Bukarestből), továbbá ellenőrző testületeket szabadít a mindenre és mindenkire, aki érintett lehet az ügyben. Akkor meg egyenesen leesett az állam, amikor azt nyilatkozta, hogy izé, nagy baj van, vagy lesz, mert kiderült, hogy az egész kiállítás megvalósításához külön kormányrendeletre lett volna szükség.

Bizony,

ennek az elképesztően nagy potenciállal rendelkező, ám újra meg újra elcseszett országnak az elcseszett politikai pártjai egymásnak estek:

konkrétan ganéval dobálták egymást a remek politikai munícióként kínálkozó műkincslopás kapcsán. A PSD (konkrétan az egyik volt művelődési miniszter) hazudott egyet a kiállításhoz elengedhetetlenül szükséges kormányrendeletről, hogy azt a PNL (konkrétan egy másik volt művelődési miniszter) nem állította ki. És ezt a hazugságot a miniszterelnök is belemondta a világba. Hogy pár napra rá kiderüljön, épp a ganéval bekent PNL-s művelődési miniszter volt az, aki a kormányrendeletesdit megszüntette azon esetekben, amilyen az asseni dák tárlat. Csinálják ezt az alpári, gennyes cirkuszt akkor, amikor a sarok mögött ott áll Georgescu úr meg az AUR és röhög, hogy a könnye is csorog bele. Többször megjegyeztem: ennek a poszt-trianoni kamaszpátriának államférfiakra lenne szüksége. És helyettük

egy rakás szerencsétlen kakadut kap újra meg újra, tisztelet a kevés kivételnek.

De van itt más is: szombat óta gyakorlatilag állandósult a nemzetközi műkincs-kiállításokról folytatott vita az ország szinte minden médiafórumán. Akadnak, akik azt mondják, nem kéne annyit sétafikáltatni az igazán értékes nemzeti kincseket. Mások amellett kardoskodnak, hogyan ismerhetné meg a világ a román történelmet, művészetet, kultúrát, ha csak akkor nézhetne rá, ha Romániába jön. Egyetértek utóbbi érveléssel. Tessék vinni, tessék megmutatni a világnak a hazai kincseket! Csak akkor tessék jobban finanszírozni a múzeumokat, tessék jobban megfizetni a múzeumi dolgozókat, tessék több pénzt fektetni a szakmai tudásba. Sajnos az a gyanúm, épp az ellenkezője következik be. Ha nem történik valami csoda (például előállnak a betörők, egyikük fején a sisak, a többieken a karperecek, hogy hahó, vicc volt),

az ostoba román politikai elit (tisztelet a kivételnek) nem egy, de tíz kormányrendeletet, 80 aláírást és 120 pecsétet fog követelni a jövőben

azért, hogy egy hasonló kiállítást meg lehessen rendezni. Tehát nem a problémát oldja meg, hanem a bürokrácia papírhegyei alá fogja temetni az amúgy remek kezdeményezéseket. Apropó, halkan kérdem ezt is: ha valóban szükség lett volna kormányrendeletre és azt minden illetékes alá is írta volna, nem lopták volna el a sisakot meg a karpereceket? Biztos nem, hiszen tudjuk: az ilyen ráolvasásos papíroknak mágikus erejük van…

Még valami: az imént azt írtam, egyetértek azzal, hogy a román történelmet, művészetet, kultúrát megismertessék a nagyvilággal. És tartom, egy feltétellel:

rendet kellene már tenni ebben a dáko-román kontinuitással és egyéb baromságokkal fertőzött román történelemben.

Mert ugye, ennek a kiállításnak is az a címe, hogy Dácia! Na mármost, az ellopott sisak minden, csak nem dák. Ezt a tényt mostanában senki sem vitatja nyíltan (a dákopatákon kívül). Lehet géta, lehet trák, lehet szkíta, lehet... Viszont minden általam olvasott, meghallgatott kutató hozzáteszi: sajnos alig kutatták a sisak származási korát, szinte semmit nem tud a szakma, a tudomány a Kr. u. 5. századról, amikor a sisak készült. Miért? Mert az egymást ganéval kenegető illetékesek nem finanszírozzák a kutatást, a régészeti ásatásokat (kivéve, ha autópályát kell építeni, mert akkor kötelező).

Mert akkor idővel előfordulhat(na), hogy nem terjeszt senki otromba hazugságokat a románok történelméről.

Igaz, akkor szembe kellene nézni a fabrikált nemzeti mitológia lufi mivoltával is. Ami, valljuk be férfiasan, nem olyan könnyű dolog.

Hol tartunk most? Hát ott, hogy egy rövid bűnbakkeresési színjáték után a jelenlegi művelődési miniszter (nem mondom a nevét, művelődésileg teljesen irreleváns ez a figura is) kirúgta a bukaresti történelmi múzeum igazgatóját, egyebek közt több sikeres nemzetközi kiállítás (Madrid, Lisszabon, Róma) hazai főszervezőjét. Mivel állítólag nem kommunikált vele. Mit mondjak: je suis Ernest Oberländer-Târnoveanu! Az eddigi tények alapján ez az ember nem vétett semmit a procedúrák és protokollok ellen. Csak ugye,

a miniszterelnök úr fejeket követelt. És holland fejeket nem követelhetett, mert Hollandiában nem dirigálhat

(bár nagy kártérítési követelésekkel fenyegetőzik). És az a csicska a művelődési minisztériumban, na, az szállította a fejet. Szép, mi? Ahogy az 1968-as szebeni műkincslopás után letartóztattak és hat évre börtönbe vetettek egy… muzeológust, bizonyos Theodor Ionescu urat, enyhén szólva gyanús tanúvallomások alapján. Ilyen alapon Oberländer-Târnoveanu úr örüljön, hogy csak kirúgták.

Őszintén drukkolok, hogy a holland rendőrség mielőbb elkapja a múzeumi betörőket. Aztán nézzen a körmére a holland múzeumi illetékeseknek, amennyiben hibáztak a biztonsági protokollokat illetően. Aztán azért is drukkolok, nehogy a tettesek beolvasztották volna a műkincseket. A nyerhető arany értékét olyan 70 000 euróra becsülik a szakértők. Ennyiért nem volt érdemes, srácok! Amiért azonban a legjobban drukkolok:

hogy a román állami szervek végre levonják a helyes következtetéseket és pénzt fektessenek a múzeumokba, kutatásba, szakértelembe, régészeti ásatásokba…

ha már olyan nagyra vannak a hazai történelemmel, művészettel, kultúrával. És ügyesen lecserélik a mioritikus történelem szaros pelenkáit is. Sajnos tartok attól, hogy mindennek az ellenkezője jön. Mert (egyelőre legalábbis) Románia egy ilyen elcseszett ország.

// HIRDETÉS
Különvélemény

A fény győzedelmeskedésének már az újkőkorszak óta szemtanúja az emberiség – miért lenne ez most másképp?

Sánta Miriám

December 21-22. a téli napfordulót jelzi. Van néhány dolog, ami örökérvényű és zsigeri.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Venus és Nichita Ulrache találkozása az erdélyi prózairodalom boncasztalán

Sánta Miriám

Kollégánk és barátunk írt egy könyvet, mi pedig beszámolunk arról, hogy milyen volt a bemutatója. De legalábbis megközelítőleg.

„A restitúció a román demokrácia egyik valódi fokmérője”

Sólyom István

A romániai visszaszolgáltatási eljárás során nem lehet jogbiztonságról beszélni – mondta dr. Murádin János történész a Sapientia EMTE Kolozsvári Karán tartott VII. Társadalomtudományi Seregszemlén.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Felháborították az adóemelések, öt kiló aprópénzzel jelent meg a városházán egy férfi
Főtér

Felháborították az adóemelések, öt kiló aprópénzzel jelent meg a városházán egy férfi

További híreink: a kormány eközben már közleményben is mentegeti a „reformnak” nevezett adóemeléseit, egy autórongáló fiatal pedig a TikTokon buktatta le saját magát.

Tánczos: a tavaly elvégzett munkának köszönhetően jobb alapokról kezdjük az idei évet
Krónika

Tánczos: a tavaly elvégzett munkának köszönhetően jobb alapokról kezdjük az idei évet

Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.

A Kárpátok Prigozsinjának útja az idegenlégiótól a dubaji letartóztatásig
Főtér

A Kárpátok Prigozsinjának útja az idegenlégiótól a dubaji letartóztatásig

Katari emír, afrikai államfők és a kínaiak távoli érdekeltségei – ez nem egy kémregény, hanem Horațiu Potra referencialistája. Călin Georgescu biztonsági főnöke nem ma kezdte az ipart.

Gyilkosságot jelentett be egy fiú, de a rendőrség hiába mozgósított nagy erőket
Székelyhon

Gyilkosságot jelentett be egy fiú, de a rendőrség hiába mozgósított nagy erőket

Hamis segélyhívás miatt indított vizsgálatot a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság egy kedden késő este beérkezett bejelentés nyomán. A rendőrök egész éjjel és szerdán délelőtt is akcióban voltak, mígnem kiderült, hamis volt a riasztás.

Lemondott egy erdélyi  polgármester, mert nem akar népszerűtlen döntéseket hozni, magyar helyettese veheti át a feladatát
Krónika

Lemondott egy erdélyi polgármester, mert nem akar népszerűtlen döntéseket hozni, magyar helyettese veheti át a feladatát

Lemondott szerdán Bánffyhunyad ötödik ciklusát töltő polgármestere, Mircea Moroşan.

Sarkvidéki hideg: mínusz 20 fok alá esett a hőmérséklet Székelyföldön
Székelyhon

Sarkvidéki hideg: mínusz 20 fok alá esett a hőmérséklet Székelyföldön

Székelyföld-szerte mínusz 15 Celsius-fok alatti hőmérsékleteket hozott az idei tél eddigi legfagyosabb éjszakája. A Kovászna megyei Bodzafordulón pedig ennél is hidegebb reggelre ébredtek – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat adataiból.

// még több főtér.ro
Nagylak Noir
2025. december 30., kedd

Nagylak Noir

A krokodil képes napokig mozdulatlanul várni a zsákmányra. Jól rejtőzködik, türelmes, és ritkán hibázik.

Nagylak Noir
2025. december 30., kedd

Nagylak Noir

A krokodil képes napokig mozdulatlanul várni a zsákmányra. Jól rejtőzködik, türelmes, és ritkán hibázik.

Advent idején annak örvendjünk, amink van!
2025. december 17., szerda

Advent idején annak örvendjünk, amink van!

Átszakadt a gát, ömlik ránk a karácsonyi lidércnyomás. Jaj, rámegy az idő, az ideg, az élet! Komolyan kérdem: muszáj szenvedni, megroppanni a súly alatt?

Advent idején annak örvendjünk, amink van!
2025. december 17., szerda

Advent idején annak örvendjünk, amink van!

Átszakadt a gát, ömlik ránk a karácsonyi lidércnyomás. Jaj, rámegy az idő, az ideg, az élet! Komolyan kérdem: muszáj szenvedni, megroppanni a súly alatt?

Különvélemény

A fény győzedelmeskedésének már az újkőkorszak óta szemtanúja az emberiség – miért lenne ez most másképp?

Sánta Miriám

December 21-22. a téli napfordulót jelzi. Van néhány dolog, ami örökérvényű és zsigeri.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Venus és Nichita Ulrache találkozása az erdélyi prózairodalom boncasztalán

Sánta Miriám

Kollégánk és barátunk írt egy könyvet, mi pedig beszámolunk arról, hogy milyen volt a bemutatója. De legalábbis megközelítőleg.

„A restitúció a román demokrácia egyik valódi fokmérője”

Sólyom István

A romániai visszaszolgáltatási eljárás során nem lehet jogbiztonságról beszélni – mondta dr. Murádin János történész a Sapientia EMTE Kolozsvári Karán tartott VII. Társadalomtudományi Seregszemlén.

// HIRDETÉS