// 2026. szeptember 5., szombat // Viktor, Lorinc
Szántai János Szántai János

Románia lassan hadat üzen Hollandiának három dák karperec meg egy sisak miatt...

// HIRDETÉS

… közben nagy lendülettel hányják a ganét egymás udvarára az állami elitjátékosok, akiknek az lenne a dolguk, hogy finanszírozzák a múzeumokat, a kutatást, a régészeti ásatásokat… na meg a román történelem szaros pelenkájának kicserélését.

(Külön)Vélemény

Szerző: Szántai János
2025. január 29., 17:28

A 2025. január 24-éről 25-ére virradó éjszakán Románia édesdeden aludta álmát. Maroknyi múzeumi szakemberen (és maroknyi motorverseny-rajongón) kívül gőze nem volt arról, hogy létezik egy Assen nevű apróka város valahol Hollandiában. Pedig létezik, és elsősorban a motorsport egyik világszínvonalú kegyhelye, mert ott van a híres TT Circuit Assen nevű motorpálya. Persze, van ott más is, például kiváló bicikliutak. Meg egy tekintélyes korú, 1854-ben alapított művészeti és történelmi múzeum: a Drents. Amelynek szép saját gyűjteménye van, de időszakos kiállításokat is szervez (2000 négyzetméteren): egyik kiemelt célja a hírek szerint olyan

kis népek történelmének, művészetének, kultúrájának bemutatása, amelyek kevésbé csilloghatnak a világ vezető múzeumainak pódiumain.

Nos, a fent említett éjszakán a Drents múzeum is édesen aludt. Benne egy román vonatkozású tárlattal, amelynek címe: Dácia! Az arany és az ezüst királysága. Összesen 673 kiállítási darab hevert a múzeumi térben, köztük a kiemelt nemzeti kincsek: néhány aranyból készült dák karperec, no meg a híres coțofenesti aranysisak, amely a köztudatban (hála például Sergiu Nicolaescu Dákok című filmjének, no meg a kommunista diktatúra agresszív mítoszteremtési propagandájának) dák sisakként él.

// HIRDETÉS

Na és akkor felrobbant a bomba. Szó szerint. Az eseményeket olvasva eszembe jutott, mennyi bonyolult fifikát látunk a hollywoodi betörős-műkincsrablós filmekben. Az asseni betörők (három alakot a biztonsági kamerák megmutattak, de egy negyedikről is szól már a fáma) amolyan westernesen, dinamittal felrobbantották a múzeum egyik falát, behatoltak, felmarkoltak három arany karperecet és a sisakot, aztán 2 (egyes források szerint 3) perc jól végzett munka után eltűntek a ködben.

A hazai (és moderáltabban az európai) média azóta is rágja a témát.

Méltán. Hiszen ilyen jellegű és hatású betöréses műkincslopás nem minden évben fordul elő. Romániában például 1968-ban loptak el ismeretlen tettesek nyolc értékes festményt a nagyszebeni Brukenthal múzeumból. Abban az időben, amikor ugyan megfigyelő kamerák, mozgásérzékelők és automatikusan záródó ajtók ugyan nem voltak a román múzeumokban, a Securitate nevű mindent is megfigyelő szervezet viszont nagyon is jelen volt. Az ellopott és külföldre csempészett képek fele hosszú idő után visszakerült a múzeumba, a tetteseket viszont nem kapták el soha. Nem mellesleg:

a Brukenthal múzeum az asseni sisaklopás után egy hétre bezárta kapuit,

hogy felhívja a figyelmet a múzeumok finanszírozásának és múzeumi dolgozók rendes megfizetésének szükségességére (és hiányára).

A másik, Romániához kötődő híres múzeumi betörés a rotterdami (na igen, Hollandia) Kunsthalban történt, 2012. október 12-én. A román tettesek hét híres festményt loptak el, Romániában rejtegették őket és amikor egy évre rá a rendőrség a nyomukba eredt, állítólag elégették a remekműveket.

Nemzeti kincsnek minősülő dák karpereceket is loptak polgártársaink: a legismertebb, detektoros nemesfém leletek kiásására és értékesítésére szakosodott bűnbanda 1998-an alakult Déván. A banda egyik tagja beszerzett egy kóser fémdetektort, azzal járták a dák várak környékét és ha pittyent a szerkezet, ásni kezdtek. A hírek szerint 10, egyenként kábé másfél kilós dák arany karperecet ástak elő, amelyeket nyilván értékesíteni próbáltak, míg le nem fülelték őket.

A röpke betörés- és lopástörténetet követően ugorjunk vissza 2025 januárjába. Ahol

a múzeumi dinamitrobbanást egymás után követték a cifrábbnál cifrább mioritikus közéleti és politikai detonációk.

Miközben a holland rendőrség nekiállt nyomozni, idehaza elkezdődött a szokásos szájkarate. Döbbenten figyeltem, ahogy Románia miniszterelnöke bejelenti, válságsejtet hoz létre az ügyben (értsd, a válságstáb tagjai papírokat fognak gyártani, aláírogatnak, pecsételgetnek, telefonálgatnak, mert mi mást tehetnének Bukarestből), továbbá ellenőrző testületeket szabadít a mindenre és mindenkire, aki érintett lehet az ügyben. Akkor meg egyenesen leesett az állam, amikor azt nyilatkozta, hogy izé, nagy baj van, vagy lesz, mert kiderült, hogy az egész kiállítás megvalósításához külön kormányrendeletre lett volna szükség.

Bizony,

ennek az elképesztően nagy potenciállal rendelkező, ám újra meg újra elcseszett országnak az elcseszett politikai pártjai egymásnak estek:

konkrétan ganéval dobálták egymást a remek politikai munícióként kínálkozó műkincslopás kapcsán. A PSD (konkrétan az egyik volt művelődési miniszter) hazudott egyet a kiállításhoz elengedhetetlenül szükséges kormányrendeletről, hogy azt a PNL (konkrétan egy másik volt művelődési miniszter) nem állította ki. És ezt a hazugságot a miniszterelnök is belemondta a világba. Hogy pár napra rá kiderüljön, épp a ganéval bekent PNL-s művelődési miniszter volt az, aki a kormányrendeletesdit megszüntette azon esetekben, amilyen az asseni dák tárlat. Csinálják ezt az alpári, gennyes cirkuszt akkor, amikor a sarok mögött ott áll Georgescu úr meg az AUR és röhög, hogy a könnye is csorog bele. Többször megjegyeztem: ennek a poszt-trianoni kamaszpátriának államférfiakra lenne szüksége. És helyettük

egy rakás szerencsétlen kakadut kap újra meg újra, tisztelet a kevés kivételnek.

De van itt más is: szombat óta gyakorlatilag állandósult a nemzetközi műkincs-kiállításokról folytatott vita az ország szinte minden médiafórumán. Akadnak, akik azt mondják, nem kéne annyit sétafikáltatni az igazán értékes nemzeti kincseket. Mások amellett kardoskodnak, hogyan ismerhetné meg a világ a román történelmet, művészetet, kultúrát, ha csak akkor nézhetne rá, ha Romániába jön. Egyetértek utóbbi érveléssel. Tessék vinni, tessék megmutatni a világnak a hazai kincseket! Csak akkor tessék jobban finanszírozni a múzeumokat, tessék jobban megfizetni a múzeumi dolgozókat, tessék több pénzt fektetni a szakmai tudásba. Sajnos az a gyanúm, épp az ellenkezője következik be. Ha nem történik valami csoda (például előállnak a betörők, egyikük fején a sisak, a többieken a karperecek, hogy hahó, vicc volt),

az ostoba román politikai elit (tisztelet a kivételnek) nem egy, de tíz kormányrendeletet, 80 aláírást és 120 pecsétet fog követelni a jövőben

azért, hogy egy hasonló kiállítást meg lehessen rendezni. Tehát nem a problémát oldja meg, hanem a bürokrácia papírhegyei alá fogja temetni az amúgy remek kezdeményezéseket. Apropó, halkan kérdem ezt is: ha valóban szükség lett volna kormányrendeletre és azt minden illetékes alá is írta volna, nem lopták volna el a sisakot meg a karpereceket? Biztos nem, hiszen tudjuk: az ilyen ráolvasásos papíroknak mágikus erejük van…

Még valami: az imént azt írtam, egyetértek azzal, hogy a román történelmet, művészetet, kultúrát megismertessék a nagyvilággal. És tartom, egy feltétellel:

rendet kellene már tenni ebben a dáko-román kontinuitással és egyéb baromságokkal fertőzött román történelemben.

Mert ugye, ennek a kiállításnak is az a címe, hogy Dácia! Na mármost, az ellopott sisak minden, csak nem dák. Ezt a tényt mostanában senki sem vitatja nyíltan (a dákopatákon kívül). Lehet géta, lehet trák, lehet szkíta, lehet... Viszont minden általam olvasott, meghallgatott kutató hozzáteszi: sajnos alig kutatták a sisak származási korát, szinte semmit nem tud a szakma, a tudomány a Kr. u. 5. századról, amikor a sisak készült. Miért? Mert az egymást ganéval kenegető illetékesek nem finanszírozzák a kutatást, a régészeti ásatásokat (kivéve, ha autópályát kell építeni, mert akkor kötelező).

Mert akkor idővel előfordulhat(na), hogy nem terjeszt senki otromba hazugságokat a románok történelméről.

Igaz, akkor szembe kellene nézni a fabrikált nemzeti mitológia lufi mivoltával is. Ami, valljuk be férfiasan, nem olyan könnyű dolog.

Hol tartunk most? Hát ott, hogy egy rövid bűnbakkeresési színjáték után a jelenlegi művelődési miniszter (nem mondom a nevét, művelődésileg teljesen irreleváns ez a figura is) kirúgta a bukaresti történelmi múzeum igazgatóját, egyebek közt több sikeres nemzetközi kiállítás (Madrid, Lisszabon, Róma) hazai főszervezőjét. Mivel állítólag nem kommunikált vele. Mit mondjak: je suis Ernest Oberländer-Târnoveanu! Az eddigi tények alapján ez az ember nem vétett semmit a procedúrák és protokollok ellen. Csak ugye,

a miniszterelnök úr fejeket követelt. És holland fejeket nem követelhetett, mert Hollandiában nem dirigálhat

(bár nagy kártérítési követelésekkel fenyegetőzik). És az a csicska a művelődési minisztériumban, na, az szállította a fejet. Szép, mi? Ahogy az 1968-as szebeni műkincslopás után letartóztattak és hat évre börtönbe vetettek egy… muzeológust, bizonyos Theodor Ionescu urat, enyhén szólva gyanús tanúvallomások alapján. Ilyen alapon Oberländer-Târnoveanu úr örüljön, hogy csak kirúgták.

Őszintén drukkolok, hogy a holland rendőrség mielőbb elkapja a múzeumi betörőket. Aztán nézzen a körmére a holland múzeumi illetékeseknek, amennyiben hibáztak a biztonsági protokollokat illetően. Aztán azért is drukkolok, nehogy a tettesek beolvasztották volna a műkincseket. A nyerhető arany értékét olyan 70 000 euróra becsülik a szakértők. Ennyiért nem volt érdemes, srácok! Amiért azonban a legjobban drukkolok:

hogy a román állami szervek végre levonják a helyes következtetéseket és pénzt fektessenek a múzeumokba, kutatásba, szakértelembe, régészeti ásatásokba…

ha már olyan nagyra vannak a hazai történelemmel, művészettel, kultúrával. És ügyesen lecserélik a mioritikus történelem szaros pelenkáit is. Sajnos tartok attól, hogy mindennek az ellenkezője jön. Mert (egyelőre legalábbis) Románia egy ilyen elcseszett ország.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Mi a túróért beszél három napja egy lepényről az egész ország?

Sánta Miriám

Románia legfontosabb ügye: a péksütemények. Egy lepényállam vajaskifli-gyarmatának franciás hadicsele durrant el...

Hogyan változtatja meg Kína a Föld forgástengelyét, a vízhiány pedig az életünket?

Varga László Edgár

A kínaiak akkora gátakat építenek, amitől már a szomszédos országok is idegesek, a Duna vízállása pedig továbbra is rekord alacsony.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Untold, avagy Kolozsvár feladása

Szántai János

Egyre több kolozsvári polgárnak szúrja a szemét a Sétatéren immár tizenegyedszerre megszervezett gigafesztivál. Pedig minden remek lenne, ha a városvezetés betartatná a fesztiválos magánvállalkozókkal a minimális szabályokat.

„A Kárpátok szimbólumát egy gyűlölt, kártékony, kóborló vadállattá züllesztette a politikum”

Sólyom István

A medveproblémára egyetlen valódi megoldás létezik, az állomány visszalövése az optimális létszámra. Birtalan István gyergyószentmiklósi vadásszal beszélgettünk, nemcsak a medvékről.

 

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Egy állam érettségi vizsgája, avagy a Pahonțu-dilemma
Főtér

Egy állam érettségi vizsgája, avagy a Pahonțu-dilemma

A fiatal román állam, ha tetszik, történelmi pillanat előtt áll. Szembe tud-e nézni önmagával? Fel tudja-e dolgozni rövid életének egyik legsötétebb szakaszának sötét ügyeit? Fel tud-e nőni a feladathoz?

Csoma Botond: a PSD kényszerhelyzetbe hozta az RMDSZ-t, ezért szavaztuk meg a házbizottság összetételének módosítását
Krónika

Csoma Botond: a PSD kényszerhelyzetbe hozta az RMDSZ-t, ezért szavaztuk meg a házbizottság összetételének módosítását

A PSD nyomást gyakorolt az RMDSZ-re a neki járó háznagyi tisztség kapcsán, ezért döntött végül úgy, hogy a keddi voksoláson megszavazza a képviselőház házbizottsága összetételének vitatott módosítását – jelentette ki a Krónikának Csoma Botond.

Sokánt! Az AUR-os győzhetetlen armada nekivágott a Dunának!
Főtér

Sokánt! Az AUR-os győzhetetlen armada nekivágott a Dunának!

Továbbá: filmbe illő karambollal írta be magát Lugos városa a hazai roncsderbi-történelembe. És: vasútfelújításra szerződtek, vasúti kábeleket loptak, mázsaszámra.

Tragédia a román tengerparton: életét vesztette egy Hargita megyei férfi
Székelyhon

Tragédia a román tengerparton: életét vesztette egy Hargita megyei férfi

Egy Hargita megyei férfi holttestét találták meg szerdán a tengerben Costinești közelében, miután a turista kedden eltűnt a román tengerparton.

Agyonnyomta a traktor az erdélyi polgármestert
Krónika

Agyonnyomta a traktor az erdélyi polgármestert

Traktor alá szorult és életét vesztette szerdán Damian Diniș, a Hunyad megyei Boica (Băița) község polgármestere. Az 58 éves elöljáró a település közelében dolgozott, amikor a munkagép felborult.

Balszerencse és egy különös mulasztás a három halálos áldozatot követelő pénteki baleset hátterében
Székelyhon

Balszerencse és egy különös mulasztás a három halálos áldozatot követelő pénteki baleset hátterében

Három ember meghalt, kettő pedig megsérült pénteken egy közlekedési balesetben az Olt megyei Priseaca település közelében – közölte a román rendőrség közlekedési tájékoztató központja.

// még több főtér.ro
Ki érti az erdélyi magyarokat? Hát a kurdokat?
2026. augusztus 27., csütörtök

Ki érti az erdélyi magyarokat? Hát a kurdokat?

Egy román politikus a magyar kormánnyal akar tárgyalni az erdélyi magyar kulturális rendezvények további támogatásáról. Miért kolonc mindenki nyakán az erdélyi magyarság?

Ki érti az erdélyi magyarokat? Hát a kurdokat?
2026. augusztus 27., csütörtök

Ki érti az erdélyi magyarokat? Hát a kurdokat?

Egy román politikus a magyar kormánnyal akar tárgyalni az erdélyi magyar kulturális rendezvények további támogatásáról. Miért kolonc mindenki nyakán az erdélyi magyarság?

A feddhetetlenségi törvény esete a vérnackókkal
2026. augusztus 17., hétfő

A feddhetetlenségi törvény esete a vérnackókkal

A George Simion vezette AUR és a Sorin Grindeanu vezette PSD rúgni akart egyet a politikai ellenfeleken, közben kiengedte a bejegyzett élettársi kapcsolat szellemét a palackból.

A feddhetetlenségi törvény esete a vérnackókkal
2026. augusztus 17., hétfő

A feddhetetlenségi törvény esete a vérnackókkal

A George Simion vezette AUR és a Sorin Grindeanu vezette PSD rúgni akart egyet a politikai ellenfeleken, közben kiengedte a bejegyzett élettársi kapcsolat szellemét a palackból.

Különvélemény

Mi a túróért beszél három napja egy lepényről az egész ország?

Sánta Miriám

Románia legfontosabb ügye: a péksütemények. Egy lepényállam vajaskifli-gyarmatának franciás hadicsele durrant el...

Hogyan változtatja meg Kína a Föld forgástengelyét, a vízhiány pedig az életünket?

Varga László Edgár

A kínaiak akkora gátakat építenek, amitől már a szomszédos országok is idegesek, a Duna vízállása pedig továbbra is rekord alacsony.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Untold, avagy Kolozsvár feladása

Szántai János

Egyre több kolozsvári polgárnak szúrja a szemét a Sétatéren immár tizenegyedszerre megszervezett gigafesztivál. Pedig minden remek lenne, ha a városvezetés betartatná a fesztiválos magánvállalkozókkal a minimális szabályokat.

„A Kárpátok szimbólumát egy gyűlölt, kártékony, kóborló vadállattá züllesztette a politikum”

Sólyom István

A medveproblémára egyetlen valódi megoldás létezik, az állomány visszalövése az optimális létszámra. Birtalan István gyergyószentmiklósi vadásszal beszélgettünk, nemcsak a medvékről.

 

// HIRDETÉS