Mert... nem, nem állna le a hazai sport. Ellenkezőleg. Egy picit nemesebb lenne, mint amilyen. És ez nem csak a sportra vonatkozik.
Nem akartam írni a hatalmas botrányfelhőket kavaró Sepsi–Craiova meccsről. Nyilván nem a konkrét játékra gondolok, mert egyrészt nem vagyok szakértő, másrészt nem is nagyon lehetett volna írni róla, ugyanis a bíró, bizonyos Andrei Chivulete a 26. játékperc körül végleg lefújta a meccset. Ezzel egyébként romániai premier született (xenofób lelátói üvöltésekért még nem állítottak le profi labdarúgó mérkőzést a mioritikus hazában), ha nem számítjuk a 2008-as öngyújtó-esetet, amikor a Rapid–Steaua mérkőzést kellett (?) lefújni, mert valaki a lelátóról fejen találta a játékvezetőt egy öngyújtóval. (A különbség az, hogy az illető lehetett ugyan xenofób, ha tetszik, civilben, a bíró fején koppanó öngyújtóról viszont nem lehet ezt feltételezni, és ez volt a lefújás oka.)
Szóval, nem akartam írni erről. Tele volt vele a média. Nézték, forgatták, beszélték az ügyet, meg-, át-, keresztül-kasul. Elhangzott például az is, hogy jaj, de veszélyes precedens született, mert
Hát tudjuk, hogy a lelátókon indulatok vannak, tudjuk, a szurkolók némelyike, ha tetszik, szókimondóbb, különösen, ha elvbaráti csoportosulás tagjaként vonul ki a stadionba. Az is elhangzott, hogy a bíró túllihegte az intézkedéseket: elég lett volna, ha elrendeli a magyargyűlölő szurkoló honpolgárok eltávolítását a stadionból. Értelem-(és szabály-)szerű: a játékvezető ilyesmit nem rendelhet el. Aki esetleg elrendelheti a zavargók kitessékelését: a profi mérkőzéseken hivatalból résztvevő két megfigyelő, vagy az illető stadion biztonsági szolgálatának vezetője. De ők sem úgy, hogy vízágyúkkal, hanem szépen hívják a hivatalos karhatalmat.
Szóval, nem akartam írni róla. Viszont a múlt hétvégén történt egy olyan abszurd(nak) látszó eset, ami egyrészt megnevettetett, másrészt elgondolkodtatott. Az történt, hogy Románia rögbiválogatottja fogadta a lengyeleket Bukarestben, egy EB-meccs erejéig. Persze, ez esetben nem kell lelátókon hullámzó néptömegeket vizionálni, a rögbi nem annyira népszerű sportág. Volt vagy ezer néző a stadionban… és köztük, mit ad Isten, egy Youth Romania nevű kemény mag pár tucatnyi bővérű tagja is. Akik… első ránézésre eltévesztették a stadiont. Ugyanis váratlanul olyanokat kezdtek kiabálni hogy: „Szopjatok le, bozgorok!”. Továbbá: „Ki a magyarokkal az országból!”
A román csapat románokból (és nem magyar idegenlégiósokból), a lengyel csapat meg lengyelekből (és szintén nem magyar idegenlégiósokból) állt. Igaz, a válogatott edzője a nagybányai származású Apjok Jenő. És az is igaz (történelmi távlatokban legalábbis), hogy:
„Polak, Węgier – dwa bratanki,
i do szabli, i do szklanki,
oba zuchy, oba żwawi,
niech im Pan Bóg błogosławi.”
Vagyis:
„Lengyel, magyar – két jó barát,
Együtt harcol s issza borát,
Vitéz s bátor mindkettője,
Áldás szálljon mindkettőre.”
A román sportmédiában ezzel kapcsolatosan az a (harmadik) feltételezés jelent meg, hogy a román szélsőségesek azért szidták a (romániai) magyarokat (mint közösséget), mert a magyar (hogy milyen magyar, az nem derül ki) és lengyel ultrák közt szoros kapcsolat áll fenn. Biztos, én erről nem tudok, de mindentől függetlenül, a román–lengyel mérkőzés lelátói üvöltésképe továbbra is egy abszurd drámába illik leginkább.
És akkor visszatérnék a veszélyes precedens-ügyre: hogy Andrei Chivulete játékvezető ítéletével állítólag nem tett mást, mint kinyitotta Pandóra szelencéjét, kiengedte a lefújás-szellemet a palackból, mert hát akkor ezután elvileg elvárható lenne, hogy bármely xenofób bekiabálásra leállítsák a meccseket.
Nos, masszívan egyetértek az elvvel. Mert lassan nem telik el hét, hogy a média ne tájékoztatna gyűlölettől izzó szélsőséges szurkolói megnyilvánulásokról. Igen, ez lenne a korrekt eljárás: a szabályokat betartva (első lépésben bírói figyelmeztetés, második lépésben a mérkőzés ideiglenes leállítása, harmadikban pedig a végleges lefújás) így kellene eljárni minden olyan mérkőzésen (foci, rögbi, kosárlabda, tollaslabda, strandröplabda stb.), ahol uszítók uszítanak. A rend kedvéért megjegyzem: olyan esetben is, ahol történetesen magyar ultrák uszítanak a románok ellen. Azért írom, hogy a rend kedvéért, mert nem ez az eset a jellemző. Hanem a másik, amelyben a többségi közösség szélsőséges képviselői egy történelminek nevezett mitológiai vízió alapján akarnak nem létezőnek nyilvánítani egy létező (és a legfrissebb romániai népszámlálás számainak tükrében még mindig egymillió lelket számláló) közösséget. Hogy ez a szélsőséges szurkolói attitűd minek a tükre, abba most nem mennék bele, messzire vezetne.
És ja: nem, nem állna le a hazai sport. Ellenkezőleg. Egy picit nemesebb lenne, mint amilyen. És ez nem csak a sportra vonatkozik.
„...aztán egy éles fénysugár hasít bele fentről a félhomályba, a lába előtt, majd a fénykör elindul a tó közepe felé, és ott megáll.”
A tudománynépszerűsítést sem lehet az érzelmekre alapuló kommunikáció korszakában a teljes ráció fegyelmének alávetni.
Mi, magyarok, szeretünk tisztelegni (történelmi) hőseink előtt. Ám ha megjelennek a vásznon, képernyőn, azonnal kitör a botrány: miért ilyen? Miért nem olyan? Pláne, miért nem amolyan?
Láng Orsolya új könyvét mutatták be Kolozsváron, így megtudhattuk, miért hasonlít a vers a távcsövekhez.
… egy helyi rendőrfőnök úgy gondolta, jó móka, ha drogbulikat szervez a lakásán… és magyar nyelven is riasztották az utasokat a kolozsvári reptéren.
Áprilistól a mezőségi szórványban folytatja lelkészi szolgálatát Ballai Zoltán, miután a Kolozsvár Felsővárosi Református Egyházközség presbitériuma megvonta tőle a bizalmat.
Jó a bolti avokádó, rukkola, kaktuszgyömölcs és pomelo pénzért, de a természetben ingyen van a csalán, kövér porcsin, vadcseresznye, medvehagyma, tyúkhúr és szamóca. Tessék bátran szedegetni!
Hamarosan országszerte elérhetővé válik az új típusú személyazonossági igazolvány, amely elektronikusan is tárolja a személyes adatokat. Az új személyi elterjedésével fokozatosan az elektronikus egészségügyi kártyák is megszűnnek.
Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Felvette csaknem 31,56 millió lejes (több mint 6,3 millió eurós) nyereményét a vasárnapi hatoslottó-sorsolás telitalálatos szelvényének tulajdonosa – közölte kedden a Román Lottótársaság.
„A kisebbségre irányuló támadások mindig is jelen voltak, hol takaréklángon, hol nyílt tűzzel.”
„A kisebbségre irányuló támadások mindig is jelen voltak, hol takaréklángon, hol nyílt tűzzel.”
Meglepő, sokkoló volt az elnökválasztás érvénytelenítése? A román politikai mintázatok alapján nincs új látnivaló.
Meglepő, sokkoló volt az elnökválasztás érvénytelenítése? A román politikai mintázatok alapján nincs új látnivaló.
Gondolatok a Botond Nagy Ilja próféta című előadása körül kialakult botrány kapcsán.
Gondolatok a Botond Nagy Ilja próféta című előadása körül kialakult botrány kapcsán.
Jönnek az amerikaiak – majdhogynem Jézus második eljövetelével volt egyenrangú ez a vágy, ez az állandóan késő ígéret, ez a soha el nem jövő, egyre valószerűtlenebbé váló mesevilág.
Jönnek az amerikaiak – majdhogynem Jézus második eljövetelével volt egyenrangú ez a vágy, ez az állandóan késő ígéret, ez a soha el nem jövő, egyre valószerűtlenebbé váló mesevilág.
„...aztán egy éles fénysugár hasít bele fentről a félhomályba, a lába előtt, majd a fénykör elindul a tó közepe felé, és ott megáll.”
„...aztán egy éles fénysugár hasít bele fentről a félhomályba, a lába előtt, majd a fénykör elindul a tó közepe felé, és ott megáll.”
A tudománynépszerűsítést sem lehet az érzelmekre alapuló kommunikáció korszakában a teljes ráció fegyelmének alávetni.
A tudománynépszerűsítést sem lehet az érzelmekre alapuló kommunikáció korszakában a teljes ráció fegyelmének alávetni.
Crin Antonescu nem szereti a magyarokat. Crin Antonescu szereti a magyarokat. Crin Antonescu mindenkit (nem) szeret. De ki is az a Crin Antonescu? S mi is az a reálpolitikai szeretet?
Crin Antonescu nem szereti a magyarokat. Crin Antonescu szereti a magyarokat. Crin Antonescu mindenkit (nem) szeret. De ki is az a Crin Antonescu? S mi is az a reálpolitikai szeretet?
Valamint arról, hogy miként válik politikai közösségformáló elvvé a „történjen már valami!” és a „legyen végre már valami más!”.
Valamint arról, hogy miként válik politikai közösségformáló elvvé a „történjen már valami!” és a „legyen végre már valami más!”.
Miről árulkodik Ponta bejelentkezése az elnökválasztásra, és a mód, ahogyan tette?
Miről árulkodik Ponta bejelentkezése az elnökválasztásra, és a mód, ahogyan tette?
A bank évszázadok óta barátja, szeretője, házastársa, anyósa, szomszédja, esküdt ellensége az embernek, helyzete válogatja. A történet, amit most elmesélek, igazán cuki… lett volna. Mint egy vakrandi. Ha minden olajozottan alakul.
A bank évszázadok óta barátja, szeretője, házastársa, anyósa, szomszédja, esküdt ellensége az embernek, helyzete válogatja. A történet, amit most elmesélek, igazán cuki… lett volna. Mint egy vakrandi. Ha minden olajozottan alakul.
„...aztán egy éles fénysugár hasít bele fentről a félhomályba, a lába előtt, majd a fénykör elindul a tó közepe felé, és ott megáll.”
A tudománynépszerűsítést sem lehet az érzelmekre alapuló kommunikáció korszakában a teljes ráció fegyelmének alávetni.
Mi, magyarok, szeretünk tisztelegni (történelmi) hőseink előtt. Ám ha megjelennek a vásznon, képernyőn, azonnal kitör a botrány: miért ilyen? Miért nem olyan? Pláne, miért nem amolyan?
Láng Orsolya új könyvét mutatták be Kolozsváron, így megtudhattuk, miért hasonlít a vers a távcsövekhez.